Külügyek Tanácsa, 2018. május 28., 2018. május 28.

A találkozó főbb eredményei

Irán

A Külügyek Tanácsának ülésén a miniszterek vitát tartottak Iránról, különös tekintettel az iráni nukleáris megállapodásra, azaz az átfogó közös cselekvési tervre, miután az Egyesült Államok május 8-án bejelentette, hogy kilép a megállapodásból. A vitára az uniós vezetők május 16-i, Szófiában tartott ülése nyomán került sor, ahol a vezetők egyhangúlag megállapodtak arról, hogy az EU a megállapodás részes fele marad, ameddig Irán teljes mértékben eleget tesz az abban foglaltaknak, és szabad kezet adtak az Európai Bizottságnak, hogy bármikor reagálhasson, ha európai érdekek forognak kockán.

A miniszterek hangsúlyozták az átfogó közös cselekvési terv fenntartásának fontosságát, mivel az kulcsfontosságú szerepet játszik úgy a régió, mint Európa és a világ többi részének biztonsága szempontjából. Üdvözölték továbbá az Európai Bizottság által annak érdekében megtett lépéseket, hogy megvédje a nukleáris vonatkozású szankciók visszavonását követően Iránnal üzleti tevékenységet folytató európai vállalatokat. Nagyra értékelték azokat az erőfeszítéseket – különösen a főképviselő és az E3 csoport (Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság) külügyminiszterei részéről –, amelyek annak biztosítására irányulnak, hogy Irán a jövőben is végrehajtsa a megállapodást, amelynek célja, hogy meggátolja az országot az atomfegyver kifejlesztésében.

Az Iránnal való nukleáris megállapodással kapcsolatban ismét kifejezésre juttattuk az egység erőteljes politikai üzenetét. Az Európai Unió számára ez a kérdés nem a gazdasági érdekekről, hanem a biztonságról szól. Úgy véljük ugyanis, hogy az Iránnal való nukleáris megállapodás hiányában a térség és Európa biztonsága forogna kockán. Federica Mogherini, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője

A miniszterek más, az átfogó közös cselekvési terv hatályán kívül eső kérdéseket is áttekintettek, így például az EU aggályait Irán ballisztikusrakéta-programjával kapcsolatban, továbbá azt, hogy Irán milyen szerepet játszik a régióban, így többek között Szíriában és Jemenben fennálló konfliktusokban, valamint az emberi jogok helyzetét. Ezekkel a kérdésekkel az átfogó közös cselekvési terv keretein kívül foglalkoznak. Az EU legutóbb több tagállam részvételével arra tett erőfeszítést, hogy együttműködést kezdjen Iránnal Jement illetően, és ennek kapcsán május 3-án Rómában diplomáciai szintű ülést tartottak, ahol a bizalom megteremtését szolgáló konkrét lépéseket vitattak meg.

A külügyminiszterek hangsúlyozták továbbá az EU fontosságát a transzatlanti kapcsolatok szempontjából, valamint azt, hogy minden téren – köztük az Iránnal kapcsolatos kérdésekben is – fenn kell tartani az EU történelmi partnerével és szövetségesével, az Egyesült Államokkal folytatott együttműködést.

• A főképviselőnek az EU nevében tett nyilatkozata Donald Trump amerikai elnöknek az iráni nukleáris megállapodás (átfogó közös cselekvési terv) kapcsán tett bejelentéséről (sajtóközlemény, 2018. május 9.)
• Az Európai Bizottság fellép az Iránban befektetésekkel rendelkező európai uniós vállalatok érdekeinek védelmében, miután az EU elkötelezte magát az átfogó közös cselekvési terv végrehajtásának folytatása mellett (a Bizottság sajtóközleménye, 2018. május 18.)

Venezuela

A külügyminiszterek eszmecserét folytattak Venezueláról, miután május 20-án lezajlott az elnökválasztás és a regionális választások, és Nicolás Madurót második alkalommal is megválasztották egy hatéves időszakra. A Tanács következtetéseket fogadott el Venezueláról, amelyekben hangsúlyozta, hogy a választások és azok eredményei minden hitelességet nélkülöztek, mivel a választási folyamat nem garantálta a választások inkluzív és demokratikus voltát. Ennek fényében az EU újabb, nemzetközileg elismert demokratikus normák alapján megrendezett és az ország alkotmányos rendjét tiszteletben tartó elnökválasztás kiírására szólít fel.

A következtetésekben a Tanács kijelenti, hogy az EU rövid időn belül, a bevett eljárásokkal összhangban eljárva olyan további célzott és visszavonható korlátozó intézkedéseket fog hozni, amelyek nem sértik a venezuelai lakosságot, melynek nehéz helyzetén az EU ténylegesen enyhíteni kíván.

• A Tanács következtetései Venezueláról (sajtóközlemény, 2018. május 28.)

Gáza

A munkaebéd során a külügyminiszterek megvitatták a gázai helyzetet a közelmúltbeli események tükrében, többek között annak nyomán, hogy az izraeli amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költözött. Megállapodtak arról, hogy a további halálesetek elkerülése érdekében haladéktalan cselekvésre van szükség, többek között javítani kell a humanitárius szállítmányok célba juttatásához szükséges feltételeken. Hangsúlyozták továbbá a politikai folyamat újraélesztésének fontosságát, és újólag megerősítették a kétállami megoldás kialakításának szükségességére vonatkozó egységes uniós álláspontot, amelynek értelmében Jeruzsálem lenne mindkét állam fővárosa.

• Federica Mogherini főképviselő nyilatkozata a gázai erőszakról és legújabb fejleményekről, 2018. május 14. (EKSZ)

Kongói Demokratikus Köztársaság

A Tanács megvitatta a Kongói Demokratikus Köztársaságban kialakult helyzetet. A külügyminiszterek hangsúlyozták, hogy figyelemmel kell kísérni a választási folyamatot, amely várhatóan hiteles, jogszerű, konszenzuson alapuló és inkluzív általános választások lebonyolítását eredményezi majd 2018. december 23-án. A miniszterek emellett a közelmúltban kitört ebolajárvány tükrében aggodalmuknak adtak hangot a válságos humanitárius helyzetet illetően.

• Kongói Demokratikus Köztársaság: a Tanács következtetéseket fogadott el az országról (sajtóközlemény, 2017.12.11.)
• A Kongói Demokratikus Köztársaság és az EU (az EKSZ honlapja)

A Cotonoui Megállapodást követő megállapodás

A külügyminiszterek nyugtázták annak a tanácsi határozatnak az előkészítése terén elért eredményeket, amely felhatalmazza a Bizottságot, hogy tárgyalásokat kezdjen az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokkal (AKCS-országokkal) kialakítandó jövőbeli partnerségről (a Cotonoui Megállapodást követő megállapodás).

A Tanács felkérte az állandó képviselőket (COREPER), hogy az elkövetkező napokban a bolgár elnökség vezetésével folytassák a tárgyalási megbízatás véglegesítésére és elfogadására irányuló munkát.

• Cotonoui Megállapodás (háttéranyag)