Szankciók
Információk arról, hogy az EU miért és hogyan fogad el szankciókat, és ezek a világ mely részeire vonatkoznak
Az EU szankciókat alkalmaz a béke előmozdítása, a demokrácia és az emberi jogok támogatása, valamint a nemzetközi jog védelme érdekében.
A szankciók nem büntető jellegű intézkedések, és nem országok vagy népek ellen irányulnak. Azt a célt szolgálják, hogy változást idézzenek elő a szankcionált személyek és szervezetek által folytatott politika vagy tevékenység tekintetében.
Mit érdemes tudni a szankciókról?
A szankciók uniós eszközök, amelyek lehetővé teszik, hogy az EU reagáljon azokra a globális kihívásokra és fejleményekre, amelyek ellentétesek céljaival és értékeivel.
A szankciók közé tartoznak a fegyverembargók, az utazási tilalmak, a kereskedelmi tilalmak, a gazdasági és pénzügyi korlátozások, valamint a diplomáciai intézkedések, és idetartozik a vagyoni eszközök befagyasztása is.
Az EU három típusú szankciórendszert alkalmazhat: ENSZ-szankciókat, EU/ENSZ-szankciókat és autonóm uniós szankciókat.
Az EU Tanácsa egyhangúlag fogadja el a szankciókról szóló határozatokat és rendeleteket, amelyeket az EU joghatóságán belül kell alkalmazni.
Mely országokra vonatkoznak a szankciók?
Az EU az esetek többségében arra válaszul fogad el szankciórendszert, hogy valamelyik országban sajátos helyzet alakul ki.
Ennek megfelelően az EU szankciókat vezetett be például az Oroszországban, Belaruszban, Iránban, Észak-Koreában, Szíriában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Venezuelában kialakult helyzetre tekintettel.
További információkért mozgassa az egérkurzort a térkép felett.
A szankciórendszerek hatálya alá tartozó országok:
- Afganisztán
- Belarusz
- Bosznia-Hercegovina
- Burundi
- Közép-afrikai Köztársaság
- Kongói Demokratikus Köztársaság
- Guatemala
- Guinea
- Bissau-Guinea
- Haiti
- Irán
- Irak
- Libanon
- Líbia
- Mali
- Moldova
- Mianmar/Burma
- Nicaragua
- Niger
- Észak-Korea
- Oroszország
- Szomália
- Dél-Szudán
- Szudán
- Szíria
- Tunézia
- Törökország
- Ukrajna
- Venezuela
- Jemen
- Zimbabwe
Fókuszban
Tematikus szankciók
Az EU tematikus szankciórendszereket is elfogad olyan személyekre és szervezetekre irányulóan, akik, illetve amelyek meghatározott típusú cselekményekért felelősek, illetve ilyen cselekményekben részt vesznek, vagy ezekkel kapcsolatba hozhatók.
A világszerte elkövetett súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések kapcsán alkalmazott szankciók. Olyan cselekmények ellen irányulnak, mint például a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és a kínzás.
Terrorcselekményekben részt vevő személyekkel, csoportokkal és szervezetekkel szembeni szankciók. A 2001. szeptember 11-i terrortámadások nyomán kerültek bevezetésre.
Ezek a szankciók azokhoz az uniós erőfeszítésekhez járulnak hozzá, amelyek a vegyi fegyverek elterjedése és használata elleni küzdelemre, valamint a vegyifegyver-tilalmi egyezmény támogatására irányulnak.
Ezek az intézkedések azokat a személyeket és szervezeteket szankcionálják, akik, illetve amelyek kibertámadásokat kísérelnek meg vagy hajtanak végre, illetve ilyen támadásokhoz pénzügyi, technikai vagy anyagi támogatást nyújtanak.
Legfrissebb hírek
- Záruló kiskapuk: a Tanács több személyt és szervezetet jegyzékbe vett az uniós szankciók kijátszása miatt
- KNDK: nukleáris és rakétaprogramokkal összefüggésben, valamint orosz kapcsolataik miatt a Tanács további három személyt és négy szervezetet vett fel a szankciós jegyzékbe
- Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja: az EU a valaha volt legnagyobb szankciós csomagról állapodott meg az Oroszország katonai-ipari komplexumában közreműködő mintegy 1600 személlyel és szervezettel szemben
Legújabb ismertetők
Uniós szankciók Iránnal szemben
Oroszország Ukrajna elleni háborúja: Uniós szankciók
Hogyan fogadja el és vizsgálja felül az EU a szankciókat?
Legutóbbi frissítés: 2026. október 12.