Skip to content
  • Külügyek Tanácsa

Külügyek Tanácsa (Fejlesztés), 2021. november 19.

A főbb eredmények

Az uniós fejlesztési miniszterek naprakész tájékoztatást kaptak az Afganisztánban, Etiópiában és Szudánban bekövetkezett legutóbbi fejleményekre adott uniós válaszlépésekről, valamint megvitatták, hogy a politikai helyzet milyen hatással van az uniós fejlesztési támogatásra.

A miniszterek nem hivatalos véleménycserét folytattak Samantha Powerrel, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) tisztviselőjével.

Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
Minden bizonnyal – és jobban, mint korábban bármikor – nagy szükség van a közös globális vezető szerepünkre ahhoz, hogy szembe tudjunk nézni a világban jelentkező fejlesztési kihívásokkal. Megállapodtunk abban, hogy együttműködünk annak érdekében, hogy a Covid19-világjárványt mindenhol és mindenkit érintően felszámoljuk. Egyértelmű, hogy a Covid19 globális csúcstalálkozóra kell építenünk annak biztosítása érdekében, hogy jövőre elérjük az ENSZ Közgyűlése által meghatározott, 70%-os globális átoltottsági arányra vonatkozó közös célkitűzésünket.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője

A Samantha Powerrel, a USAID tisztviselőjével folytatott nem hivatalos véleménycsere során az uniós miniszterek foglalkoztak a fejlett és a fejlődő országok közötti növekvő immunizációs szakadék kérdésével is.

A tagállamok támogatták azt az elképzelést, hogy Dr. Hriszúla Zaharopúlu, az EU-nak a COVAX-on belüli képviselője és a COVAX-eszköz részvényesi tanácsának társelnöke legyen az uniós tagállamok közötti koordináció erősítéséért és az erőfeszítéseknek mindenekelőtt Afrikában történő felgyorsításáért felelős fő kapcsolattartó.

Az EU és az USA által a június 15-i csúcstalálkozón megerősített, az éghajlati válság infrastruktúrafejlesztés révén történő kezelésére vonatkozó közös kötelezettségvállalásra építve az EU fejlesztési miniszterei és Samantha Power, a USAID tisztviselője megvitatták, hogy konkrét projekteket kell meghatározni a szorosabb együttműködés érdekében.

A Tanács ezt követően megbeszélést folytatott a vízgazdálkodással kapcsolatos kihívásokról és lehetőségekről. A megbeszélés középpontjában Közép-Ázsia állt, ahol a vízhiány geopolitikai kihívást jelent, valamint instabilitást és migrációs nyomást okoz.

A víznek – mint a fenyegetéseket megsokszorozó tényezőnek – az EU külpolitikájának részét kell képeznie. Az EU egységesen és az éghajlatváltozás által súlyosan érintett régiókkal, például Közép-Ázsiával, partnerségben fog fellépni a vízgazdálkodás, az energia és az éghajlatváltozás közötti kapcsolatok kezelése érdekében.

A Tanács – a tervek szerint 2022 júniusában Dusanbéban (Tádzsikisztán) tartandó 17. EU–Közép-Ázsia miniszteri találkozó előkészítéseként – megbeszélést folytatott a közép-ázsiai víz- és energiaüggyel, valamint éghajlatváltozással foglalkozó, az „Európa együtt” keretében javasolt kezdeményezésről is.

A Tanács következtetései

A Tanács következtetéseket hagyott jóvá az alábbiakról:

Az üléshez kapcsolódó dokumentumok

Az ülés nyomán készült dokumentumok

Sajtóközlemények

Sajtóinformációk

Sajtókapcsolat

Ha Ön nem újságíró, kérdésével szíveskedjen a Közönségtájékoztatási Szolgálathoz fordulni.

Akkreditáció és sajtóesemények

Az akkreditációról szóló általános információkat ezen az oldalon találja.

Az Európai Unión kívül tartott nemzetközi csúcstalálkozókra vonatkozó médiaakkreditációt a szervező ország kormányzati hatóságai fogják végezni.

Kövesse munkánkat!

Egyéb ülések: Külügyek Tanácsa

További ülések

Legutóbbi frissítés: 2025. február 5.