"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
A miniszterek megbeszélést folytattak a Belaruszban kialakult helyzetről, pontosabban arról a problémáról, hogy a migránsokat szervezett módon az uniós határok felé terelik, megpróbálva elérni ezzel, hogy illegálisan az EU területére lépjenek.
A Tanács egységesen elítélte az EU ellen folyó hibrid támadást.
Mérlegelünk minden olyan lehetőséget, amellyel megakadályozhatjuk a rezsim ellenünk, illetve saját lakossága ellen irányuló célzott fellépését, és megállapodtunk abban, hogy kibővítjük a Belaruszra vonatkozó szankciórendszer hatályát.
Mostantól több olyan személy ellen alkalmazhatunk szankciókat, akik részt vesznek annak megszervezésében, hogy ezeket az embereket több országból repülővel Belaruszba, majd ott az uniós határokhoz szállítsák.
Megállapodtunk továbbá az ötödik szankciós csomag elfogadásáról is, amelyet a napokban fogunk véglegesíteni.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
A főképviselő ezt követően beszámolt a minisztereknek arról, hogyan próbálja meggyőzni a minszki felet arról, hogy ne használja a migránsokat politikai célokra.
A főképviselő hangsúlyozta, hogy e mesterségesen keltett migrációs hullámért egyedül Belaruszt terheli a felelősség, és elmondta, hogy az EU együtt fog működni nemzetközi szervezetekkel, többek között az ENSZ-szel annak érdekében, hogy a humanitárius segítség eljusson az arra rászorulókhoz.
A párbeszéd akkor indulhat újra, ha a Lukasenko-rezsim véget vet a jogsértéseknek, és végre tiszteletben tartja saját lakosságának emberi jogait.
A külügyminiszterek megvitatták, hogy a bővítésen túl az EU milyen konkrét módokon erősíthetné meg nyugat-balkáni szerepvállalását. Elsősorban azt vizsgálták, hogy miként lehetne bevonni a nyugat-balkáni partnereket az uniós külpolitikáról folytatott egyeztetésekbe, és hogyan fűzhetnék szorosabbra velük az együttműködést az olyan területeken, mint a kiberbiztonság és a hibrid fenyegetésekkel szembeni küzdelem, illetve olyan egyéb kérdésekben, mint a világűrből nyert adatok felhasználása.
A Tanács megbeszélést folytatott Bosznia-Hercegovináról is.
A főképviselő hangsúlyozta, hogy az EU elkötelezett Bosznia-Hercegovina mint önálló, egységes és szuverén ország európai perspektívája mellett, valamint hogy a boszniai vezetőknek újra kell kezdeniük a párbeszédet, teljeskörűen helyre kell állítaniuk az állami intézmények működését, és újra kell indítaniuk a legfontosabb reformokkal kapcsolatos munkát.
A Belgrád és Pristina közötti párbeszédet illetően a miniszterek ismét kijelentették: elvárják Koszovótól és Szerbiától a korábbi megállapodások maradéktalan tiszteletben tartását és végrehajtását, valamint azt, hogy konstruktív közreműködéssel mielőbb előrelépjenek kapcsolataik átfogó normalizálása felé.
Száhel-övezet
A Külügyek Tanácsának tagjai véleménycserét tartottak a Száhel-övezeti helyzetről, amelynek során hangsúlyozták az EU térségbeli szerepvállalását.
A miniszterek egyetértettek abban, hogy a régióban kialakult nehéz helyzet kezelése érdekében az Uniónak folytatnia kell a Száhel-övezetre vonatkozó stratégiának és a Száhel-övezettel foglalkozó koalíció ütemtervének érdemi végrehajtását.
A Tanács a Maliban tapasztalható egyre romló helyzetről is tárgyalt. Az országban a februárra tervezett választásokat az átmeneti vezetés törvénytelen módon elhalasztotta.
Az ECOWAS döntését támogatva megállapodtunk arról, hogy célzott szankciós keretet hozunk létre Malira vonatkozóan. Az ezzel kapcsolatos munka folytatódni fog, és reményeink szerint hamarosan le is zárul, így lehetőségünk lesz korlátozó intézkedéseket elfogadni azokkal szemben, akik akadályozzák az átmenetet.
Szóba került a Wagner-csoport esetleges érintettsége is, és teljes egyetértés alakult ki a tekintetben, hogy e csoporttal szemben is korlátozó intézkedéseket kell bevezetni.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
Az illetékes munkacsoportok jelenleg vizsgálják azokat a konkrét javaslatokat, amelyek egyes személyek és szervezetek meglévő uniós szankciórendszerek alapján történő jegyzékbe vételére irányulnak, és ezek lehetséges elfogadását a Külügyek Tanácsának következő ülésére figyelemmel mérlegelik majd.
Aktuális ügyek
A miniszterek tájékoztatást kaptak arról, hogy Törökország az ENSZ Biztonsági Tanácsának több határozatát megsértve egyoldalú lépéseket tett a varósziai status quo megváltoztatására. A Tanács tagjai határozott szolidaritást vállaltak Ciprussal, és kijelentették, hogy ennek jegyében a helyzet kezelésére irányuló konkrét javaslatokat fognak előterjeszteni. A Külügyek Tanácsának decemberi ülésén folytatandó megbeszélések előkészítéseként hamarosan alternatívákat felvázoló dokumentumot nyújtanak majd be a COREPER-ben ülésező állandó képviselőknek.
Napirendre került Etiópia kérdése, mindenekelőtt a Tigrében kialakult helyzet is, amely egy évvel a konfliktus kezdetét követően tovább romlott, súlyos humanitárius válságba taszítva a térséget. A főképviselő újólag hangsúlyozta, hogy a konfliktus katonai úton nem rendezhető, és mindent meg kell tenni azért, hogy megelőzzük az etióp polgárok számára teljes káoszt jelentő polgárháború kialakulását. Az EU teljes mértékben támogatja a régió és az Afrikai Unió arra irányuló erőfeszítéseit, hogy fórumot teremtsenek a párbeszédhez.
A Tanács ezt követően Szudánnal foglalkozott. Haladéktalanul vissza kell térni a polgári vezetésű demokratikus átmenet útjára, ez ugyanis az egyetlen módja annak, hogy valamennyi szudáni polgár számára biztosított legyen a szabadság, a béke és a jog érvényesülése. A főképviselő kiemelte az összes fél részvételével zajló párbeszéd szükségességét, üdvözölte a közvetítést célzó erőfeszítéseket, és felszólította a katonaságot, hogy tartsák tiszteletben az emberi jogokat és a nemzetközi humanitárius jogot.
A Tanács következtetései
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá az alábbiakról:
A külügyminiszterek és a védelmi miniszterek együttes ülés keretében véleménycserét folytattak az EU stratégiai iránytűjének első tervezetéről, amelynek célja, hogy a következő 5–10 évben világos politikai és stratégiai iránymutatást nyújtson a biztonság és a védelem uniós megközelítéséről.
Belarusznak fel kell hagynia azzal, hogy eszközként használja a migránsokat
Mérlegelünk minden olyan lehetőséget, amellyel megakadályozhatjuk a rezsim ellenünk, illetve saját lakossága ellen irányuló célzott fellépését, és megállapodtunk abban, hogy kibővítjük a Belaruszra vonatkozó szankciórendszer hatályát. Mostantól több olyan személy ellen alkalmazhatunk szankciókat, akik részt vesznek annak megszervezésében, hogy ezeket az embereket több országból repülővel Belaruszba, majd ott az uniós határokhoz szállítsák. Megállapodtunk továbbá az ötödik szankciós csomag elfogadásáról is, amelyet a napokban fogunk véglegesíteni.