"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
A Külügyek Tanácsa az ukrán határon tapasztalható megnövelt orosz katonai jelenlétről folytatott megbeszéléssel kezdte ülését.
Az Európai Unió egységesen és határozottan kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. A miniszterek világossá tették, hogy az Ukrajnával szembeni agresszió bármilyen formája politikai, illetve jelentős gazdasági következményekkel jár Oroszország számára.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
Az EU szorosan összehangolja álláspontját a transzatlanti és a hasonló gondolkodású partnerekkel, és az Európai Tanács december 16-i ülésén visszatér erre a kérdésre.
A miniszterek a következő napirendi pont keretében a közelmúltban elfogadott újabb, sorrendben ötödik szankciós csomag fényében áttekintették a belarusz helyzetet. Úgy vélték, hogy a migránsokkal való visszaélésre reagálva hozott korlátozó intézkedések eredményesek voltak. A Lukasenko-rezsim által az országban folytatott elnyomás azonban tovább súlyosbodik, és a politikai foglyok száma már meghaladja a 900-at. A miniszterek ismételten kijelentették, hogy az EU szolidaritást vállal a belarusz társadalommal, és továbbra is támogatja azt.
A Tanács a fentiek mellett megvitatta a Varósziával kapcsolatos helyzetet, valamint a ciprusi törökök és Törökország által 2021 júliusában hozott, az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatait sértő egyoldalú intézkedések hatását. A tagállamok szolidaritásukat fejezték ki Ciprus iránt, és támogatásukról biztosították úgy az ENSZ által vezetett tárgyalási folyamatot, mint Colin Stewartot, az ENSZ-főtitkár új különleges képviselőjét és az ENSZ ciprusi békefenntartó erőinek vezetőjét.
Megállapodtak arról, hogy a Coreper folytatni fogja a lehetséges megoldások értékelését, amelyek magukban foglalják egy olyan célzott szankciórendszer létrehozását is, amely azokra a személyekre és szervezetekre irányul, akik és amelyek 2021 júliusa óta közvetlenül részt vesznek Varószia egy részének megnyitásában. A miniszterek ismételten hangsúlyozták: elengedhetetlen, hogy Törökország ismét komolyan részt vegyen az ENSZ-folyamatban, és tartózkodjon minden olyan lépéstől, amely a helyzet további romlását idézné elő a helyszínen.
Az Etiópiáról folytatott véleménycsere során kiemelték, hogy az országban kialakult konfliktus tovább súlyosbodott, és pusztító humanitárius válságot idézett elő, ami aláássa nemcsak Etiópia, hanem az egész régió stabilitását. A miniszterek egyetértettek abban, hogy csak politikai úton lehet visszafordítani a jelenlegi kedvezőtlen és veszélyes dinamikát, és hogy az Uniónak mindenekelőtt arra kell törekednie, hogy a felek tűzszünetet kössenek és tárgyalóasztalhoz üljenek.
EU–Afrika kapcsolatok
A Tanács az Európai Tanács decemberi ülésére készülve, valamint a 2022 februárjában Brüsszelben tartandó 6. EU–Afrikai Unió csúcstalálkozó előkészítéseként megvitatta az EU és Afrika közötti kapcsolatokat.
A megbeszélés során a felek hangsúlyozták, hogy az EU konkrétabb, gyakorlatiasabb, láthatóbb és operatívabb módon léphet fel az afrikai partnereivel való kapcsolataiban.
Az EU több területen is fokozhatná szerepvállalását, ezek közül a legfontosabbak a Covid19-járványra való reagálás, az oltóanyag-elosztás, a béke, a biztonság és a kormányzás, a „Global Gateway” stratégia keretében indított kezdeményezések révén megvalósuló zöld és digitális helyreállítás, valamint a többoldalú fórumokon folytatott jobb együttműködés.
Közép-Ázsia
A Tanács véleménycserét folytatott Közép-Ázsiáról, és különös hangsúlyt fektetett arra, hogy az EU-nak ambiciózusabban kell fellépnie a régióban.
Az Uniónak komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy fokozza politikai szerepvállalását Közép-Ázsiában annak érdekében, hogy a régió reziliensebb, virágzóbb és szorosabban összekapcsolt gazdasági és politikai térséggé váljon. A régióbeli partnerek hasonló érdeklődést tanúsítanak a szorosabb együttműködés iránt. Többek között olyan területeken lehetne megerősített együttműködést folytatni, mint a Covid19 utáni zöld és fenntartható helyreállítás előmozdítása – például a „Global Gateway” kiemelt projektjei révén –, valamint az afganisztáni helyzet következményeinek és egyéb biztonsági kihívásoknak a kezelése. A miniszterek megemlítették, hogy mindemellett fontos a szerepvállalás az üzleti élet és a beruházások terén is, csakúgy, mint a demokrácia, a jogállamiság és a kormányzás kérdéseiben.
Venezuela
Isabel Santos európai parlamenti képviselő, az EU választási megfigyelő missziójának főmegfigyelője tájékoztatta a minisztereket a 2021. november 21-én tartott venezuelai regionális és helyhatósági választások eredményeiről, valamint az EU választási megfigyelő missziójának főbb megállapításairól.
A miniszterek egyetértettek abban, hogy az Uniónak továbbra is elő kell mozdítania a demokratikus átmenetet Venezuelában. A végső cél továbbra is a válság venezuelai irányítású megoldása, amely minden szinten hiteles, inkluzív és átlátható választásokhoz vezet.
Tanácsi következtetések és egyéb dokumentumok
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) területére vonatkozó paktumról.
Emellett egyrészről új szankciórendszert fogadott el, amely a mali politikai átmenetet akadályozó személyekre és szervezetekre irányul, másrészről korlátozó intézkedéseket fogadott el a Wagner Csoporttal kapcsolatban álló személyekkel és szervezetekkel szemben. E csoport tevékenységei Oroszország hibrid hadviselési stratégiáját tükrözik, fenyegetést jelentenek, és instabilitást idéznek elő a világ számos országában.
A szankciók magára a Wagner Csoportra, a csoporttal kapcsolatban álló három vállalatra, és nyolc katonai szereplőre terjednek ki, akik súlyos emberi jogi visszaélésekért vagy destabilizáló tevékenységekért felelősek Ukrajnában, Szíriában, Líbiában, a Közép-afrikai Köztársaságban, Szudánban és Mozambikban.
A külügyminiszterek munkaebéd keretében nem hivatalos véleménycserét folytattak Katar miniszterelnök-helyettesével/külügyminiszterével, Mohamed bin Abdulrahmán el-Thánival.
Katar stratégiai szerepet tölt be az afganisztáni helyzet kezelésében: megkönnyíti az EU és a tálib ideiglenes hatóságok közötti együttműködést, biztosítja a rászorulók biztonságos áthaladását, és elősegíti a humanitárius támogatás célba juttatását. A megbeszélés során a felek hangsúlyozták: egyetértenek abban, hogy szükség van bizonyos mértékű operatív együttműködésre a tálib ideiglenes kormánnyal, ez azonban nem jelenti azt, hogy annak bármilyen legitimitást biztosítanak. A szerepvállalás feltétele, hogy a tálibok előrehaladást érjenek el a Tanács által 2021 szeptemberében meghatározott öt kritérium tekintetében.
A Tanács ezenkívül vita nélkül elfogadta a nem jogalkotási „A” napirendi pontok jegyzékében szereplő napirendi pontokat.