"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
November 15-én a tagállamok külügyminiszterei és védelmi miniszterei együttes ülés keretében véleménycserét folytattak az EU stratégiai iránytűjének első tervezetéről. E dokumentum arra hivatott, hogy a következő 5–10 évre egyértelmű politikai és stratégiai iránymutatást nyújtson arra vonatkozóan, hogy az EU milyen megközelítést alkalmazzon a biztonság és a védelem területén. Az EU célja, hogy megerősítse azt a szerepet, amelyet a világban tölt be a biztonság szavatolása terén.
A stratégiai iránytű – amelynek kidolgozását egy átfogó fenyegetettségelemzés elkészítése előzte meg – konkrét intézkedéseket határoz meg, és azokhoz egy menetrendet is rendel. A tervezett fellépések területek széles körét fedik le, a közös biztonság- és védelempolitikától kezdve a kiber- és a hibrid fenyegetések kezelésén és a dezinformációval szembeni küzdelmen át a képességfejlesztésig és a partnerségekig.
Ezen belül is az iránytű ismerteti, miért van szükségünk egy erősebb Unióra, amely képes arra, hogy megvédje polgárait, értékeit és az európaiak érdekeit. A stratégiai iránytű növelni fogja az EU stratégiai felelősségét és autonómiáját, és lehetővé teszi, hogy értékeink és érdekeink védelme céljából még jobban együtt tudjunk működni partnereinkkel.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
A dokumentumot az ülés résztvevői széles körben támogatták. A miniszterek rámutattak: készek tovább folytatni a munkát, hogy 2022 márciusában véglegesen el lehessen fogadni az iránytűt.
A főképviselő hangsúlyozta, hogy a védelmi képességekre vonatkozó megközelítés – amelynek fontos eleme a hibrid kihívások kezelése és a partnerekkel való együttműködés – élvezi a tagállamok támogatását. A miniszterek rámutattak, hogy az uniós megközelítésnek ki kell egészítenie a NATO tevékenységeit, és támogatnia kell azokat, hogy biztosítani lehessen a koherenciát, és el lehessen kerülni a párhuzamos munkavégzést mindkét oldalon.
Aktuális ügyek
November 16-án Josep Borrell főképviselő tájékoztatta a tagállamok védelmi minisztereit az aktuális ügyekről, áttekintést adva néhány közelmúltbeli fejleményről.
A Tanács elsőként naprakész tájékoztatást kapott az EUFOR Althaia műveletről, amelynek megbízatását az ENSZ Biztonsági Tanácsa a közelmúltban megújította. A Tanács a közelmúltban elfogadott egy az Európai Békekeret részét képező intézkedést: az EU 68 mentőautót és szállító járművet, valamint 150 fémdetektort szállít Bosznia-Hercegovinába, hogy segítse 2027-re teljesen aknamentessé tenni az országot.
A miniszterek ezt követően beszámolót hallgattak meg, amely ismertette, hogy milyen lépésekre fog sor kerülni annak érdekében, hogy a Guineai-öblön túl is alkalmazni lehessen a tengeri jelenlétek koordinálásának koncepcióját. Az indiai–csendes-óceáni térségben már a jövő évben létre lehetne hozni egy új tengeri érdekterületet.
A Tanács a továbbiakban áttekintette a katonai mobilitás kapcsán elért eredményeket: ezen a területen konkrét lépések történtek a szabályozási kérdések és az infrastruktúra tekintetében. A következő napirendi pont keretében a miniszterek a belarusz helyzetről tárgyaltak. A főképviselő hangsúlyozta, hogy az EU Belarusszal közös határán kialakult helyzet nem migrációs válság, és arra az EU a rendelkezésére álló valamennyi eszközzel reagálni fog.
Uniós kiképzési missziók
A Tanács véleménycserét folytatott a négy – Maliban, Szomáliában, a Közép-afrikai Köztársaságban és Mozambikban működő – uniós kiképzési misszióról, és megvitatta, hogyan lehetne javítani azok hatékonyságát.
Állandó strukturált együttműködés (PESCO)
A Tanács határozatot fogadott el, amelyben aktualizálta az EU állandó strukturált együttműködése (PESCO) keretében végrehajtandó projektek listáját. Ennek eredményeként a meglévő 46, a PESCO keretében 2017 decembere óta kidolgozott projekt mellett a lista 14 új projekttel fog bővülni.
A miniszterek informális munkaebéd keretében véleménycserét folytattak Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral az EU–NATO együttműködés olyan új területeiről, mint a reziliencia, az éghajlatváltozás és a védelem közötti összefüggések, valamint a kialakulóban lévő és forradalmi technológiák. A felek megállapodtak arról, hogy az elkövetkező hónapokban új együttes nyilatkozatot dolgoznak ki az EU és a NATO közötti együttműködésről.
Az Európai Védelmi Ügynökség irányítóbizottsága
A Tanács ülése előtt az Európai Védelmi Ügynökség miniszteri irányítóbizottsága is ülést tartott, hogy jóváhagyja az Ügynökség 2022. évi, 38 millió EUR összegű általános költségvetését, és megvitassa egyrészről az Ügynökség arra vonatkozó megbízatását, hogy tárgyalásokat folytasson az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumával egy igazgatási megállapodásról, másrészről pedig azt, hogy miként tölthetne be az Ügynökség nagyobb szerepet a védelmi innováció előmozdításában.
Ezen belül is az iránytű ismerteti, miért van szükségünk egy erősebb Unióra, amely képes arra, hogy megvédje polgárait, értékeit és az európaiak érdekeit. A stratégiai iránytű növelni fogja az EU stratégiai felelősségét és autonómiáját, és lehetővé teszi, hogy értékeink és érdekeink védelme céljából még jobban együtt tudjunk működni partnereinkkel.