"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
A Külügyek Tanácsának ülése, valamint a Külügyek Tanácsának (Védelem) ülése, 2022. március 21.
Főbb eredmények
Külügyek
Az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió
A miniszterek megbeszélést folytattak az Ukrajna elleni orosz katonai agresszióról. Máris 13 millió ember szorul azonnali humanitárius segítségre, és több mint 3,3 millióan menekültek el az országból.
A miniszterek egységesen kiálltak Ukrajna támogatása mellett. Megállapodtak abban, hogy Oroszországot diplomáciai úton és a nemzetközi színtéren továbbra is korlátok közé szorítják és elszigetelik, valamint hogy elítélik az Oroszország által elkövetett háborús bűncselekményeket és a nemzetközi humanitárius jog megsértését.
Az EU a jövőben is gazdasági és pénzügyi segítséget fog nyújtani Ukrajnának, és támogatni fogja az ukrán fegyveres erőket. A miniszterek politikai megállapodásra jutottak arról, hogy ennek érdekében további 500 millió eurót kell mozgósítani az Európai Békekeretből.
Ami Ukrajnában történik, az nem más, mint az orosz fegyveres erők által az ukrán nép ellen elkövetett tömeges háborús bűncselekmény. Ez nem maradhat válaszlépések nélkül. Ezért üdvözöljük az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által felállított vizsgálóbizottságot. Üdvözöljük továbbá a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze által kezdeményezett vizsgálatot, és emlékeztetünk arra, hogy a Nemzetközi Bíróság felszólította Oroszországot, hogy vessen véget az Ukrajna elleni inváziónak.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
Az EU készen áll arra, hogy amennyiben a helyzet úgy kívánja, tovább szigorítsa korlátozó intézkedéseit, és együttműködjön a nemzetközi partnerekkel.
A miniszterek mellett Nicu Popescu moldovai miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter is részt vett a megbeszéléseken.
Moldova az orosz agresszió által leginkább sújtott és leginkább fenyegetett országok közé tartozik: az országban élő gyermekek 13%-a ukrán menekült. Az EU komolyan veszi Moldova problémáit és szükségleteit, és a miniszterek hangsúlyozták elkötelezettségüket aziránt, hogy együttesen fokozzák az országnak nyújtott uniós támogatást.
Mali
A Tanács véleménycserét folytatott a mali helyzetről.
A mali átmeneti hatóságok nemcsak a Barkhane műveletnek és a Takuba alkalmi harci köteléknek az országból való kivonására szólítottak fel, hanem úgy határoztak, hogy együttműködnek a Wagner-csoport orosz kötődésű zsoldoscsapataival is, akik atrocitásaikról váltak hírhedtté, bárhol is működtek eddig.
A Tanács megerősítette, hogy az EU mali katonai kiképzési missziója (EUTM Mali) semmilyen módon nem vehet részt olyan tevékenységekben, amelyek alááshatják az EU jó hírnevét.
Ezért a főképviselő írásban garanciákat kért arra vonatkozóan, hogy az EU által kiképzett egységek nem működnek majd együtt a Wagner-csoporttal. Az EU a mali hatóságok válaszára vár, és e garanciák nélkül az EU-nak nem lesz más választása, mint hogy felülvizsgálja a mali jelenlétét.
Addig is az EU változatlanul közvetlen pénzügyi támogatást nyújt Mali és tágabb értelemben a Száhel-övezet lakosságának, és támogatását Burkina Fasóra és Nigerre is ki fogja terjeszteni.
A Tanács következtetései
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá Kamerunról.
Az EU külügyminiszterei és védelmi miniszterei közös ülés keretében jóváhagyták a stratégiai iránytűt, amely egy ambiciózus cselekvési terv az EU biztonság- és védelempolitikájának 2030-ig történő megerősítésére.
Amikor tavaly novemberben bemutattam az iránytűt, azt mondtam, hogy Európa veszélyben van. Ez mára a napnál is világosabbá vált. Ez az indokolatlan és provokáció nélkül indított invázió komoly fordulópontot jelent. A háborúra adott válaszlépéseink bebizonyították, hogy az EU egységben határozottan és gyorsan képes cselekedni. Az iránytű mai elfogadása is megerősíti ezt.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
A stratégiai iránytű biztosítja a közös értékelését azon stratégiai környezetnek, amelyben az EU működik, valamint az Unió előtt álló fenyegetéseknek és kihívásoknak. A dokumentum – ez a legelső ilyen alkalom – konkrét és megvalósítható javaslatokat tartalmaz, nagyon pontos végrehajtási ütemtervvel: ennek célja, hogy az EU határozottabban tudjon cselekedni válság idején, és képes legyen megvédeni biztonságát és polgárait.
Az iránytű egyértelműen hangsúlyozza azt is, hogy a transzatlanti kapcsolat és a NATO jelentős szerepet tölt be a kollektív védelem terén. A biztonság és védelem területén erősebb és cselekvőképesebb EU hozzá fog járulni a transzatlanti biztonság és a NATO megerősítéséhez.
A stratégiai iránytűt az Európai Tanács várhatóan a 2022. március 24–25-i ülésén hagyja jóvá.
Ami Ukrajnában történik, az nem más, mint az orosz fegyveres erők által az ukrán nép ellen elkövetett tömeges háborús bűncselekmény. Ez nem maradhat válaszlépések nélkül. Ezért üdvözöljük az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által felállított vizsgálóbizottságot. Üdvözöljük továbbá a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze által kezdeményezett vizsgálatot, és emlékeztetünk arra, hogy a Nemzetközi Bíróság felszólította Oroszországot, hogy vessen véget az Ukrajna elleni inváziónak.
