"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A Külügyek Tanácsa stratégiai megbeszélést folytatott arról, hogy az EU miként segíthetne enyhíteni az Ukrajna elleni orosz agressziónak a Nyugat-Balkánra gyakorolt hatását. A miniszterek feltérképezték, hogy milyen lehetséges uniós intézkedésekkel lehetne még célirányosabbá tenni az EU politikai szerepvállalását a térségben, valamint megvizsgálták azt a kérdést, hogy miként lehetne segíteni a nyugat-balkáni partnereket a harmadik szereplőkkel és a hibrid fenyegetésekkel szembeni rezilienciájuk növelésében.
Minden partnerünket közvetlenül érintik azok a hatások, amelyeket az Oroszország által folytatott háború világszerte gyakorol az energiaárak, az élelmiszerhiány és az infláció alakulására. A pénzügyi támogatásunkat hozzá kell majd igazítanunk ezekhez az új szükségletekhez, partnereinket pedig be fogjuk vonni ezekbe az intézkedésekbe annak érdekében, hogy enyhíteni lehessen az előttünk álló válság hatásait.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
Az uniós tagállamok külügyminiszterei a hat nyugat-balkáni partner külügyminisztereivel tartott munkaebédjük keretében megvitatták a térség jövőjét, nevezetesen ami annak az Európai Unió felé vezető útját illeti.
A Tanács üdvözölte az uniós külpolitikához és szankciókhoz maradéktalanul csatlakozó partnerek ez irányú döntését, és egyértelművé tette: elvárja, hogy a térségen belüli összes partner – köztük is mindenekelőtt a tagjelölt országok – elkötelezzék magukat az európai értékek és az európai külpolitika mellett.
A miniszterek emellett arra is felszólították a nyugat-balkáni partnereket, hogy gondolkozzanak és cselekedjenek stratégiaibb módon, amikor a belső problémáikról, a reformokról és a lezártalan kétoldalú kérdések rendezéséről van szó.
A Tanács megvitatta a bosznia-hercegovinai helyzetet, és újólag hangsúlyozta, hogy az EU elkötelezett Bosznia-Hercegovina mint önálló, egységes és szuverén ország európai uniós perspektívája iránt. A reformok visszafordítása és az állami intézmények felszámolása összeegyeztethetetlen az európai perspektívával, és elfogadhatatlan lépést jelent.
A Belgrád és Pristina közötti párbeszédet illetően a miniszterek ismételten kijelentették: elvárják az összes korábbi megállapodás maradéktalan tiszteletben tartását és végrehajtását, valamint a Szerbia és Koszovó* közötti kapcsolatok fokozatos normalizálását.
* Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
Az Ukrajna elleni orosz agresszió
A Külügyek Tanácsa megbeszélést folytatott az Ukrajna elleni folytatódó orosz agresszióról, és annak keretében elsősorban a legfrissebb helyszíni fejleményekkel és az uniós fellépés irányaival foglalkozott. Ezen belül is, a miniszterek megbeszélést folytattak az Ukrajnának nyújtott uniós támogatásról, a diplomáciai tájékoztatási tevékenységekről, az elrettentő hatású intézkedésekről, az orosz információmanipulációs és interferenciatevékenységekről, valamint az elszámoltathatóság biztosítását célzó erőfeszítésekről.
A megbeszélésen Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter és Mélanie Joly kanadai külügyminiszter is részt vett.
A pénzügyi támogatás biztosításának minden lehetséges módját kielemeztük, legyen szó akár a rosszabbodó humanitárius helyzetre, az Ukrajna háború alatti azonnali pénzügyi szükségleteire és az ország háború utáni újjáépítésére tekintettel, valamint az önvédelem céljára nyújtandó pénzügyi támogatásról.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
A miniszterek megvitatták azt a javaslatot, amelynek értelmében további 500 millió eurót bocsátanának rendelkezésre az Európai Békekeretből Ukrajnának történő fegyverszállítások céljára.
A miniszterek megbeszélést folytattak arról is, hogy a kereskedelmi liberalizációra és a közlekedés megkönnyítésére irányuló intézkedések révén hogyan lehetne támogatni Ukrajna gazdaságát. Az EU–Ukrajna szolidaritási folyosókra vonatkozó uniós cselekvési terv közelmúltbeli elfogadása révén az EU már most is segíti Ukrajnát abban, hogy folytatni tudja a búza és más gabonafélék termelését és globális exportját.
A Tanács foglalkozott az orosz információmanipuláció kérdésével, valamint megbeszélést folytatott Oroszország arra irányuló kísérletéről is, hogy az általa elkövetett agresszió világszerte egyre erősebben jelentkező hatásaiért nem csupán Ukrajnára, hanem az EU-ra és a Nyugat egészére is hárítsa a felelősséget. A Tanács kategorikusan visszautasította Oroszország e narratíváját, és a továbbiakban is fel fog lépni az ellen. Az energia- és élelmiszerhiány, valamint az árak emelkedése Oroszország provokáció nélkül indított, indokolatlan agresszív háborújának a következménye.
Az EU – a G7- és a G20 csoporttal, valamint a FAO-val együtt – azon dolgozik, hogy csökkentse az Oroszország általi agresszió negatív hatásait és biztosítsa valamennyi ország élelmiszerellátását.
A főképviselő tájékoztatta a Tanácsot a közelmúltbeli latin-amerikai útjáról, amelynek során chilei és panamai vezetőkkel találkozott.
Ezenkívül, a Külügyek Tanácsának áprilisi ülését követő intézkedésként, naprakész tájékoztatást adott a Palesztinának nyújtott uniós pénzügyi támogatásról is.
A Tanács tájékoztatást kapott továbbá az etiópiai helyzetről, a Földközi-tenger keleti térségében továbbra is fennálló feszültségekről, valamint két uniós tagállam NATO-csatlakozás iránti kérelmének aktuális helyzetéről.
A Tanács következtetései
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá a korábbi harcosok lefegyverzésének, leszerelésének és reintegrációjának támogatására irányuló uniós stratégiai megközelítésről.
A Bolíviában végrehajtott szántóföldi ellenőrzések és a Bolíviában termesztett egyes vetőmagok egyenértékűsége
A miniszterek elfogadták a Bizottságnak a Bolíviában a gabona-, olaj- és rostnövényvetőmag-termesztés során végrehajtott szántóföldi ellenőrzések, valamint a Bolíviában termesztett gabona-, olaj- és rostnövényvetőmagok egyenértékűségéről szóló javaslatát. A Tanács jóváhagyása azt jelenti, hogy Bolívia felkerül azoknak a harmadik országoknak a jegyzékére, amelyeknek a vetőmagminősítési rendszerét az Unióéval egyenértékűnek ismerik el, ez pedig lehetővé teszi a Bolíviából származó cirok-, kukorica- és napraforgó-vetőmagoknak az uniós piacra történő behozatalát.
Minden partnerünket közvetlenül érintik azok a hatások, amelyeket az Oroszország által folytatott háború világszerte gyakorol az energiaárak, az élelmiszerhiány és az infláció alakulására. A pénzügyi támogatásunkat hozzá kell majd igazítanunk ezekhez az új szükségletekhez, partnereinket pedig be fogjuk vonni ezekbe az intézkedésekbe annak érdekében, hogy enyhíteni lehessen az előttünk álló válság hatásait.