"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács (Energia), 2021. június 11.
Főbb eredmények
Az uniós energiaügyi miniszterek luxembourgi ülésükön a TEN-E rendelettel, a hidrogénstratégiával és az épületkorszerűsítési programmal foglalkoztak.
TEN-E rendelet
A miniszterek általános megközelítést fogadtak el a transzeurópai energetikai infrastruktúráról (TEN-E) szóló rendelet javasolt felülvizsgálatára vonatkozóan. Az általános megközelítés az EU határokon átnyúló energetikai infrastruktúrájának korszerűsítésére, dekarbonizálására és összekapcsolására irányul azzal a céllal, hogy hozzásegítse az Uniót a 2050-re elérendő klímasemlegességi célkitűzés megvalósításához. További cél, hogy ezentúl is biztosított legyen a piaci integráció, a versenyképesség és az ellátásbiztonság.
Ahhoz, hogy Európa 2050-re klímasemleges lehessen, modern, összekapcsolt energetikai infrastruktúrákra van szükség, amelyek alkalmasak a tisztaenergia-technológiák kiszolgálására. Több intelligens energiahálózatnak kell létrejönnie, a hálózatokban pedig több megújuló energiaforrást kell használni. A mai megállapodásunk azt jelenti, hogy egy zöld és klímasemleges jövőbe ruházunk be, amelyben biztosított a hatékonyság, a versenyképesség és az ellátásbiztonság, és amelynek előnyeiből mindenki részesül.
João Pedro Matos Fernandes, Portugália környezetvédelmi és éghajlat-politikai minisztere
Ezen az általános megközelítésen alapul majd a Tanács által az Európai Parlamenttel folytatott háromoldalú politikai tárgyalások során képviselendő álláspont.
A miniszterek tanácsi következtetéseket hagytak jóvá a jelen gazdasági helyreállítását és a jövő környezetbarát épületeit biztosító épületkorszerűsítési programról.
Az építőipar Európa egyik legnagyobb energiafogyasztója, és az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának több mint egyharmadáért felelős. Az épületkorszerűsítési program célja, hogy Unió-szerte fokozza a korszerűsítésekre tett erőfeszítéseket annak érdekében, hogy az építőipar a szükséges mértékben hozzájáruljon a 2050-re teljesítendő uniós klímasemlegességi célkitűzéshez, valamint hogy megvalósuljon a méltányos és igazságos zöld átállás. A Tanács a következtetésekben hangsúlyozza a társadalmi befogadás, a gazdasági helyreállítás és a zöld átállás szempontjait.
A program keretében olyan felújításokat támogatnak, amelyek csökkentik az energiafelhasználást és az üvegházhatású gázok kibocsátását, valamint nagyobb mértékű költségmegtakarítást eredményeznek.
A Tanács a következtetésekben támogatja a program azon célját, hogy 2030-ig legalább megkétszereződjön az energiahatékonysági felújítás aránya az EU-ban, és a tagállamok egyúttal kezeljék az energiaszegénységet, új munkahelyeket teremtsenek, valamint előmozdítsák az erőforrás-hatékonyságot és a körforgásos gazdaságot.
A miniszterek véleménycserét folytattak a hidrogénstratégia európai alakításáról. A stratégia célja olyan környezet megteremtése, amely lehetővé teszi a hidrogénkínálat és -kereslet növelését, ami a tiszta energiára való átállás egyik kulcseleme.
A miniszterek megvitatták, hogy miként működhetnek együtt a tagállamok annak érdekében, hogy megteremtsék a megfelelő feltételeket a hidrogénpiac előmozdításához, valamint hogy miként lehetne felgyorsítani a végfelhasználói technológiák szabályozását a hidrogén elterjedésének fokozása érdekében, különösen a nehezen dekarbonizálható ágazatokban. Ezenkívül foglalkoztak a hidrogénnel kapcsolatos finanszírozási prioritásokkal, valamint az export fokozottabb támogatásának lehetőségeivel.
A Bizottság 2020 júliusában „Hidrogénstratégia a klímasemleges Európáért” címmel közleményt tett közzé. A Tanács 2020 decemberében következtetéseket hagyott jóvá, amelyekben rámutatott arra, hogy a hidrogén – különösen a megújuló forrásokból származó hidrogén – jelentős szerepet játszik abban, hogy az EU elérje dekarbonizációs céljait, valamint felkérte a Bizottságot, hogy részletesebben dolgozza ki a stratégiát és indítsa el annak működését.
Épületkorszerűsítési program a jövő környezetbarát épületeiért (Infografika)
Egyéb kérdések
A Bizottság tájékoztatta a minisztereket az energiaügyi külkapcsolatokat érintő legfrissebb fejleményekről, többek között ami az energiadiplomáciát, a Nemzetközi Energia Ügynökségnek a nulla nettó kibocsátásra irányuló kezdeményezését, az IRENA-t, az Energia Charta Egyezményt, valamint az EU–USA Energiatanács következő ülését illeti.
A litván delegáció sürgős cselekvésre hívta fel a minisztereket az asztraveci atomerőmű (Belarusz) biztonsági ajánlásaival kapcsolatban. A cseh delegáció felkérte a minisztereket, hogy vizsgálják meg a környezeti szempontból fenntartható tevékenységek egységes uniós taxonómiáját és az ezzel kapcsolatos lehetséges lépéseket.
Végezetül a szlovén delegáció ismertette közelgő elnökségének munkaprogramját.
Ahhoz, hogy Európa 2050-re klímasemleges lehessen, modern, összekapcsolt energetikai infrastruktúrákra van szükség, amelyek alkalmasak a tisztaenergia-technológiák kiszolgálására. Több intelligens energiahálózatnak kell létrejönnie, a hálózatokban pedig több megújuló energiaforrást kell használni. A mai megállapodásunk azt jelenti, hogy egy zöld és klímasemleges jövőbe ruházunk be, amelyben biztosított a hatékonyság, a versenyképesség és az ellátásbiztonság, és amelynek előnyeiből mindenki részesül.
