Levegőminőség: szigorúbb határértékek a szennyező anyagok kibocsátására

A Tanács 2016. december 8-án új irányelvet fogadott el a levegőszennyezés csökkentése céljából. Az új szabályok nemzeti szinten szigorúbb határértékeket írnak elő a legveszélyesebb légszennyező anyagok közül néhányra.

A cél az, hogy csökkenjenek a levegőszennyezés egészségügyi kockázatai és környezeti hatásai. Az új irányelvnek köszönhetően a becslések szerint 2030-ra (2005-höz képest) 50%-kal fog csökkenni a levegőszennyezés miatti korai halálozások száma az EU-ban.

Emellett az irányelv összhangba hozza az uniós jogot a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal (a Göteborgi Jegyzőkönyv 2012. évi módosítása nyomán).

„Ezek az új szabályok életeket fognak megmenteni, és javítják az uniós polgárok egészségét. Végrehajtásuk a tagállamok részéről komoly elkötelezettséget tesz szükségessé, de tisztában vagyunk ezzel a kihívással. Az egészség és a környezet védelme érdekében nagyon is megéri megtenni ezeket az erőfeszítéseket.”

Sólymos László szlovák környezetvédelmi miniszter, a Tanács soros elnöke

Szennyező anyagok

A szabályok öt szennyező anyag, nevezetesen a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, a metántól eltérő illékony szerves vegyületek, az ammónia és a finom szálló por kibocsátásaira vonatkoznak.

Nemzeti kibocsátási határértékek

Az irányelv felső határt szab meg minden egyes országra vonatkozóan a megengedett éves maximális kibocsátásokra. A 2020-tól 2029-ig tartó időszakban az egyes szennyező anyagokra vonatkozó éves határértékek megegyeznek azokkal a határértékekkel, amelyek alkalmazására a tagállamok a módosított Göteborgi Jegyzőkönyvben már kötelezettséget vállaltak. A 2030 utáni időszakra vonatkozóan új, szigorúbb határértékekről jött létre megállapodás.

2025-re vonatkozó kibocsátási szintek

Minden tagállamnak meg kell határoznia a 2025-re vonatkozó indikatív kibocsátási szinteket is, mégpedig a 2030-tól alkalmazandó kibocsátási határértékekhez igazodóan, a lineáris kibocsátáscsökkentés elve alapján. A tagállamoknak azonban lehetőségük lesz arra, hogy nem lineáris kibocsátáscsökkentési pályát kövessenek, ha az eredményesebb.

Ha a tagállamok eltérnek a tervezett pályától, azt meg kell indokolniuk, és ismertetniük kell azokat az intézkedéseket, amelyeket az eltérés megszüntetése érdekében szándékoznak tenni.

Rugalmasság

Az irányelv bizonyos feltételek mellett biztosít némi rugalmasságot a határértékek betartása tekintetében. Például ha valamely tagállam a rendkívül hideg tél vagy száraz nyár miatt egy adott évben nem tudja maradéktalanul teljesíteni kötelezettségvállalásait, lehetősége lesz arra, hogy éves kibocsátásait átlagolja az adott évet megelőző és követő év kibocsátásainak figyelembevételével.

Ütemterv és a következő lépések

A Bizottság 2013 decemberében terjesztette elő a javaslatát a levegőminőségi csomag részeként. E javaslat esetében a rendes jogalkotási eljárást kell követni. A Tanács és az Európai Parlament 2016 júniusában megállapodásra jutott egy kompromisszumos szövegről.

Az Európai Parlament első olvasatban, 2016 novemberében tartott szavazását követően a folyamat végső lépéseiként a Tanácsnak el kell fogadnia a szöveget, majd azt mindkét intézménynek alá kell írnia. A hamarosan az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetendő irányelvnek 2016. december 31-én kell hatályba lépnie.

• Az egyes légköri szennyezőanyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről szóló irányelv
• Levegőminőség: megállapodás a szennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékek szigorításáról