Vállalati adókikerülés: A Tanács elfogadta a hibrid struktúrából adódó diszkrepanciákra vonatkozó álláspontját

A Tanács 2017. február 21-én elfogadta az azokra a szabályokra vonatkozó álláspontját, melyeknek célja a harmadik országok adórendszereivel való, „hibrid struktúrából adódó diszkrepanciák” megszüntetése.

Az irányelvtervezet a legfrissebb azoknak az intézkedéseknek a sorában, amelyek a nagyvállalatok által folytatott adókikerülés megelőzését szolgálják.

Azt hivatott megelőzni, hogy a vállalatok a két vagy több adójogrendszer közötti eltéréseket kihasználva csökkentsék teljes adókötelezettségüket. Az ilyen megoldásokkal ugyanis az uniós társaságiadó-alanyok jelentős adóalap-eróziót érhetnek el.

Az irányelv hozzájárul majd a társaságiadóalap-erózióval és a nyereségátcsoportosítással kapcsolatos 2015. évi OECD-ajánlások végrehajtásához.

„Az EU élen jár az adókikerülés elleni küzdelemben. Mindent megteszünk azért, hogy az uniós jogban biztosítsuk az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos cselekvési tervének koherens végrehajtását.”

jelentette ki Edward Scicluna máltai pénzügyminiszter, a Tanács elnöke.

A javaslat a harmadik országokkal összefüggésben kezeli a hibrid struktúrából adódó diszkrepanciákat, mivel az Unión belüli diszkrepanciákra már megoldást nyújt a 2016 júliusában elfogadott „adókikerülés elleni irányelv”. A mostani javaslat ennek megfelelően kiegészíti és módosítja az említett irányelvet.

A Tanácsnak a következő kérdésekben sikerült kompromisszumra jutnia:

• a hibrid instrumentumnak minősülő szavatolótőke-elemek tekintetében a bankszektor számára kivételt állapítanak meg a szabályok alól. A kivétel időben korlátozott lesz, és a Bizottság felkérést kap majd arra, hogy jelentésben értékelje a következményeket;
• a pénzügyi kereskedők tekintetében az OECD által alkalmazott megközelítéssel összhangban körülhatárolt megközelítést követnek majd;
• a végrehajtást illetően a 2016. júliusi irányelv esetében megjelöltnél hosszabb határidőt állapítanak meg. Az irányelv végrehajtásának megjelölt határideje 2020. január 1. (azaz egy évvel később), egy külön meghatározott rendelkezés vonatkozásában pedig 2022. január 1.

Következő lépések

Az irányelv a Bizottság által 2016 októberében előterjesztett társasági adózási javaslatcsomag része.

A megállapodás a Gazdasági és Pénzügyi Tanács ülésén született. A Tanács azt követően fogadja el az irányelvet, hogy az Európai Parlament véleményt nyilvánított.

A tagállamoknak 2019. december 31-ig kell átültetniük az irányelvet nemzeti jogszabályaikba és rendelkezéseikbe.

Az irányelv elfogadásához a Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangú döntés szükséges a Tanácsban. (Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 115. cikke.)

• A harmadik országokat érintő hibrid struktúrákból adódó diszkrepanciákról szóló, 2017. februári irányelvtervezet