"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
REPowerEU: a Tanács jóváhagyta a megújuló energiaforrásokra vonatkozó gyorsított engedélyezési szabályokat
A Tanács megállapodásra jutott (úgynevezett általános megközelítést ért el) a megújulóenergia-irányelvre vonatkozó, a REPowerEU terv keretében javasolt célzott módosításokról. A tagállamok – az alacsonyabb környezeti kockázattal járó területeken rövidebb és egyszerűsített engedélyezési eljárásokat követve – a megújuló energiaforrások hasznosítására alkalmas célterületeket fognak kialakítani.
Ez a megállapodás jelentős mértékben hozzájárul a megújulóenergia-irányelvvel kapcsolatban folyamatban lévő munkához. Az azokon a területeken történő gyorsabb engedélyezés, amelyeken a környezet károsítása nélkül a legjobb eredmények érhetők el, lehetővé fogja tenni, hogy gyorsabban vezessük be a megújuló energiaforrásokat az energiahálózatainkba. Ez a legjobb módja annak, hogy függetlenné váljunk az orosz energiától, és számottevő mértékben segíteni fogja klímacéljaink elérését.
Jozef SÍKELA, cseh ipari és kereskedelmi miniszter
A Tanács megerősítette azt a célkitűzést, hogy 2030-ban az Unió bruttó végsőenergia-fogyasztásának legalább 40%-át megújuló energia képezze, amint ez a megújulóenergia-irányelv módosítására vonatkozó, 2022 júniusában elfogadott általános megközelítésében szerepel. A Bizottság a REPowerEU terv keretében benyújtott javaslatában 2030-ra legalább 45%-ra kívánta növelni ezt a célértéket. A 2018. évi megújulóenergia-irányelvben meghatározott, jelenlegi célérték 2030-ra vonatkozóan 32,5%.
Célterületek
A Tanács megállapodott arról, hogy a tagállamok az irányelv hatálybalépését követő 18 hónapon belül feltérképezik, mely területek szükségesek ahhoz, hogy teljesítsék a megújuló energiára vonatkozóan 2030-ra elérendő célkitűzéshez való nemzeti hozzájárulásukat.
A tagállamok az irányelv hatálybalépését követő 30 hónapon belül elfogadják a megújuló energiaforrások hasznosítására alkalmas célterületeket kijelölő tervet vagy terveket.
A megújuló energiaforrások hasznosítására alkalmas célterületek olyan szárazföldön, tengeren vagy belvízen található területeket foglalhatnak magukban, amelyeket annak alapján választanak ki, hogy különösen alkalmasak bizonyos megújulóenergia-technológiák számára és kisebb kockázatot jelentenek a környezetre nézve. A védett területek kiválasztása például kerülendő.
A tagállamok a tervek szerint a megújuló energiaforrások hasznosítására alkalmas célterületeket kijelölő terveik keretében olyan mérséklési intézkedéseket is elfogadnának, amelyek célja ellensúlyozni az egyes célterületeken végrehajtandó projektekhez kapcsolódó fejlesztési tevékenységek esetleges káros környezeti következményeit. Ezt követően az ilyen módon kidolgozott teljes terveket kellene egyszerűsített környezeti hatásvizsgálatnak alávetni, ahelyett, hogy – az általános gyakorlatnak megfelelően – minden egyes projektre vonatkozóan hatásvizsgálatot végezzenek.
A megújuló energiaforrások hasznosítására alkalmas célterületek kijelölése korlátozná az új létesítményekre vonatkozó jogi kifogástétel indokait is, feltételezve azt, hogy e létesítmények kiemelkedően fontos közérdeknek minősülnek.
A Tanács rövidebb, hat hónapos határidőről állapodott meg azon területek esetében, amelyeket már a megújuló energia szélesebb körű alkalmazásának felgyorsítására alkalmas területként jelöltek ki, amennyiben – többek között – nem Natura 2000 területen találhatók és rájuk vonatkozóan környezeti vizsgálatot végeztek.
A tagállamok megállapodtak továbbá arról, hogy a biomassza-erőműveket és a vízerőműveket – azok sajátos jellemzői miatt – kizárhatják a megújuló energiaforrások hasznosítására alkalmas célterületek kijelöléséből.
Gyorsabb engedélyezési eljárások
A Tanács megállapodott arról, hogy a megújuló energiaforrások hasznosítására alkalmas célterületek kijelölése során az engedélyezési eljárás legfeljebb egy év lehet a megújulóenergia-projektek esetében, és legfeljebb két év a tengeri megújulóenergia-projektek esetében. Kellően indokolt különleges esetekben az időtartam legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.
Az erőmű-átalakításokra és a 150 kW-nál kisebb elektromos kapacitással rendelkező új létesítményekre, közös elhelyezésű energiatároló létesítményekre, valamint azok hálózati csatlakozására vonatkozó eljárások időtartama legfeljebb hat hónap, tengeri szélenergia-projektek esetében pedig legfeljebb egy év lehet. Kellően indokolt különleges esetekben – például kényszerítő biztonsági okok miatt – az időtartam legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.
A célterületeken kívüli területek esetében az engedélyezési eljárás időtartama legfeljebb két év, tengeri megújulóenergia-projekteknél pedig legfeljebb három év lehet. Kellően indokolt különleges esetekben az időtartam legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.
Az erőmű-átalakításokra és a 150 kW-nál kisebb elektromos kapacitással rendelkező új létesítményekre, közös elhelyezésű energiatároló létesítményekre, valamint azok hálózati csatlakozására vonatkozó eljárások időtartama legfeljebb egy év, tengeri szélenergia-projektek esetében pedig legfeljebb két év lehet. Kellően indokolt különleges esetekben az időtartam legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.
A Tanács megállapodott arról, hogy az erőművek, azok hálózati csatlakozásai és a kapcsolódó szükséges hálózati infrastruktúra kiépítésének vagy átalakításának időtartama nem számít bele az említett határidőkbe.
A napenergiát hasznosító berendezések tekintetében a tagállamok abban állapodtak meg, hogy az engedélyezési eljárás nem haladhatja meg a három hónapot.
A tagállamok előírhatják, hogy amennyiben a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, az a közbenső lépésekre vonatkozó hallgatólagos beleegyezésnek tekinthető, de az engedélyezéshez kifejezetten szükség van az eljárás végén meghozott végleges határozatra.
A tagállamok megállapodtak arról is hogy annak érdekében, hogy meg lehessen könnyíteni a megújuló energiának az elosztó- és átviteli hálózatokba való integrálását, a hálózat megerősítésének átvilágítását vagy környezeti hatásvizsgálatát a hálózati infrastruktúra megváltoztatásából eredő lehetséges hatásokra kell korlátozni.
Háttér
Az Ukrajna Oroszország általi inváziója által okozott nehézségekre és globális energiapiaci zavarokra válaszul az Európai Bizottság 2022. május 18-án előterjesztette a REPowerEU tervet. A REPowerEU terv célja egyrészt csökkenteni az EU-nak az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét, másrészt pedig további előrelépést elérni az EU klímacéljainak teljesítése terén.
A REPowerEU terv részeként a Bizottság a meglévő energiaügyi jogszabályok, nevezetesen a megújulóenergia-irányelv, az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv és az energiahatékonysági irányelv célzott módosítását javasolta. Az említett három irányelv már módosítás alatt áll a Bizottság által 2021-ben elfogadott „Irány az 55%!” intézkedéscsomag keretében. Az energiahatékonysági irányelvre és az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvre vonatkozó elemeket már integrálták ebbe a folyamatba, ezért a jelenlegi javaslat csak a megújuló energiát érinti.
Az általános megközelítés határozza meg a Tanács álláspontját az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalások céljából. A két intézmény most beépítheti a REPowerEU-javaslattal kapcsolatos álláspontját a megújulóenergia-irányelvről jelenleg folytatott megbeszélésekbe.
Ez a megállapodás jelentős mértékben hozzájárul a megújulóenergia-irányelvvel kapcsolatban folyamatban lévő munkához. Az azokon a területeken történő gyorsabb engedélyezés, amelyeken a környezet károsítása nélkül a legjobb eredmények érhetők el, lehetővé fogja tenni, hogy gyorsabban vezessük be a megújuló energiaforrásokat az energiahálózatainkba. Ez a legjobb módja annak, hogy függetlenné váljunk az orosz energiától, és számottevő mértékben segíteni fogja klímacéljaink elérését.