Skip to content

Éghajlat-politika

Információk arról, hogy az uniós országok hogyan küzdenek az éghajlatváltozás ellen, és mit tesznek a klímasemleges gazdaságra való átállásért 

A Párizsi Megállapodással összhangban az EU 2050-re el kívánja érni, hogy nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátása nulla legyen. Az európai klímarendelet kötelezővé teszi ennek a célnak a megvalósítását.

Az európai zöld megállapodásban foglalt szabályok előmozdítják, hogy a gazdaság és a társadalom átálljon a klímasemlegességre.

Két gyárkéményből füstfelhő száll fel, amelyet kezek nyomnak lefelé.

Mit tesz az EU a klímaváltozás ellen?

Éghajlat-politikai céljainak elérése érdekében az EU jogszabályokat fogadott el, amelyek a kibocsátások érdemi csökkentését szolgálják.

Az EU a 2021–2027-es időszakra szóló költségvetésének 30%-át éghajlat-politikai intézkedésekre különítette el.

Tagállamaival együtt az EU biztosítja a legtöbb pénzt a klímafinanszírozás céljára a világon.

Éghajlat-politikai intézkedések ágazatonként

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése

Az EU és az uniós tagországok jogilag kötelesek 2030-ra legalább 55%-kal, 2040-re pedig legalább 90%-kal csökkenteni üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat az 1990-es szinthez képest. Ez köztes lépést jelent a 2050-re előirányzott nettó zéró kibocsátás elérése felé vezető úton. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a kibocsátások minden ágazatban csökkennek, de még mindig messze vagyunk a nettó zéró kibocsátás elérésétől.

Az ábra az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátását mutatja millió tonna CO2-egyenértékben (mtCO2e) kifejezve.

Szöveges változat

Az uniós üvegházhatásúgáz-kibocsátás 1990 és 2022 közötti alakulását ábrázoló vonaldiagram. A vonaldiagram csökkenő tendenciát mutat: a kibocsátás mértéke az 1990-es 4712,3 millió tonna szén-dioxid-egyenértékről (mtCO2e) 3248,21 millió tonnára csökkent 2022-re. A diagram feltünteti az EU 2020-ra és 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési célját, azaz az 1990-es szinthez képest előirányzott 20%-os, illetve 55%-os csökkentést. Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség

A klímaváltozás hatásai

Az éghajlatváltozásról szóló európai helyzetjelentés szerint a kontinensen 2020 óta mérték a három legmelegebb évet, amelyek közül 2024 volt a legmelegebb.

2024-ban rekordszámban fordultak elő szélsőséges időjárási események, például áradások, erdőtüzek és viharok, amelyek súlyos következményekkel jártak az emberekre és a gazdaságra nézve.

5 tény a klímasemlegesség megvalósítására irányuló uniós célkitűzésről

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem döntő fontosságú Európa és a világ jövője szempontjából. Az európai klímarendelet jogszabályi keretbe foglalta azt az uniós célkitűzést, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon. Ez a cél összhangban áll azzal a kötelezettségvállalással, amelyet az EU és tagállamai 2015-ben, a Párizsi Megállapodás aláírásával tettek.

Mit jelent a klímasemlegesség, és hogyan tervezi az EU elérni ezt a célt?

A Föld kék háttér előtt, a bolygó körül többek között szélturbinát, napelemeket és az újrafeldolgozás szimbólumát ábrázoló rajzok.

Legújabb ismertetők

Légi felvétel egy négysávos autópálya-csomópontról, ahol mindkét úttesten több zöld autó közlekedik.
Közúti közlekedés

Közúti közlekedés

Két nagy repülőgép elölnézetből: az előtérben lévő a repülőtéren áll, a másik pedig a távolban leszálláshoz készül.
Légi közlekedés

Légi közlekedés

Several location pins dropped into a map of Europe, with winding routes drawn between the pins and a plane, a train and a ferry superimposed at the edges.
A közlekedési összeköttetések javítása

A közlekedési összeköttetések javítása

Legutóbbi frissítés: 2026. április 15.