"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács (Energia), 2026. június 26.
Főbb eredmények
Az energiaügyi miniszterek megállapodtak az európai hálózati csomagra vonatkozó tanácsi tárgyalási álláspontról. Emellett két véleménycserét is tartottak: egyet a 2030 utáni energetikai dekarbonizációs erőfeszítésekről, egy másikat pedig a közel-keleti válság energiaágazatra gyakorolt hatásáról.
A ciprusi elnökség alatt megerősítettük Európa energiainfrastruktúra-keretét, előmozdítottuk, hogy megállapodás jöjjön létre a hálózati csomag kulcsfontosságú elemeiről, és elősegítettük, hogy érdemi megbeszélésekre kerüljön sor a 2030 utáni energetikai architektúráról, valamint a felmerülő energiabiztonsági kihívásokról, köztük a közel-keleti helyzettel kapcsolatos kihívásokról.
Mihálisz Damianósz, a Ciprusi Köztársaság energiaügyi, kereskedelmi és ipari minisztere
Európai hálózati csomag
Az uniós energiaügyi miniszterek megállapodtak az európai hálózati csomagra vonatkozó tanácsi tárgyalási álláspontról. A csomag magában foglalja a transzeurópai energiaipari infrastruktúráról (TEN-E) szóló rendelet felülvizsgálatát, valamint az energiainfrastruktúra-projektek engedélyezésének felgyorsítását célzó irányelvet. A csomag Európa energetikai infrastruktúrájának korszerűsítését és bővítését célozza, amire sürgető szükség van ahhoz, hogy lendületet kapjon a villamosítás és a dekarbonizáció.
A Tanács álláspontjának középpontjában a határokon átnyúló energiainfrastruktúra tervezésének javítása, az engedélyezés észszerűsítése és felgyorsítása, valamint egy biztonságosabb és reziliensebb energiahálózat megteremtése áll.
A mai megállapodással Európa közelebb kerül a klímasemlegesség elérését szolgáló villamosítás megvalósításhoz. Az engedélyezés felgyorsítása és az összeköttetések fejlesztése révén – ezáltal egyes tagállamok energetikai elszigeteltségét is megszüntetve – megfizethető és tiszta energiát biztosítunk, és növeljük az energiabiztonságot valamennyi európai polgár számára. Azzal, hogy eredményes munkát végzett ezen a fontos stratégiai csomagon, a ciprusi elnökség a gyakorlatban is megmutatta, hogy hű mottójához, az „Autonóm Unió – nyitottan a világra” jelmondathoz.
Mihálisz Damianósz, a Ciprusi Köztársaság energiaügyi, kereskedelmi és ipari minisztere
A Tanács készen áll arra, hogy megkezdje a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel a jogszabályok végleges változatáról történő megállapodás céljából.
Mit tesz az EU az energia zöldítése érdekében? (háttér-információk)
A 2030 utáni időszakra vonatkozó energiapolitikai keret
A Tanács megvitatta, hogyan kellene kialakítani a 2030 utáni időszakra vonatkozó energiapolitikai keretet ahhoz, hogy az EU elérje a 2040-re kitűzött éghajlat-politikai célt – azaz az 1990-es szintekhez képest 90%-kal csökkentse üvegházhatásúgáz-kibocsátását –, és hitelesen pályára álljon a klímasemlegesség 2050-ig történő elérése felé.
A miniszterek megosztották egymással azzal kapcsolatos nézeteiket, hogy a 2030 utáni keretben milyen ambíciószintre és rugalmasságra van szükség a versenyképesség, a stratégiai autonómia és a dekarbonizációs célok tágabb összefüggésében. Megvizsgálták továbbá, hogy szükség van-e további intézkedésekre ahhoz, hogy ténylegesen megvalósuljon az energiaunió, és megvitatták, miként lehetne beépíteni az energiabiztonságot az éghajlat- és energiapolitikai keretbe.
Ez a véleménycsere alapul fog szolgálni azokhoz a küszöbön álló bizottsági javaslatokhoz, amelyek középpontjában a 2030 utáni energia- és éghajlat-politikai keret (megújuló energia, energiahatékonyság, nemzeti energia- és klímatervek) áll majd, és a ciprusi elnökség alatt a Környezetvédelmi Tanács és a Közlekedési Tanács ülésein lefolytatott hasonló megbeszélések sorába illeszkedik.
Milyen intézkedéseket hoz az EU az éghajlatváltozás ügyében? (háttér-információk)
A közel-keleti válság: koordináció és válaszintézkedések az energiaágazatban
A Tanács a Hormuzi-szorosban kialakult helyzettel kapcsolatos fejlemények fényében áttekintette az energiapiaci helyzetet. A miniszterek kiértékelték a gáz- és olajellátásra és -árakra – többek között a sugárhajtómű-üzemanyagokra – gyakorolt rövid és hosszú távú hatásokat.
Az energiaügyi miniszterek megosztották egymással a Hormuzi-szoros lezárásának energetikai hatásaira történő reagálás koordinációja kapcsán levont tanulságokat. Ennek során arra összpontosítottak, hogyan fokozhatja tovább az EU az átláthatóságot, az együttműködést és az együttes fellépést. Arra is kitértek, hogy fel kell készülni az elhúzódó zavarokra, továbbá hogy olyan intézkedéseket kell kidolgozni, amelyek az energiabiztonság megőrzése révén védelmezik a polgárokat és a gazdaságot.
Ausztria, Belgium, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Hollandia, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Olaszország, Románia, Svédország és Szlovákia felvetette a metánrendelet uniós energiabiztonságra gyakorolt hatásainak kérdését.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
Franciaország, Lengyelország és Olaszország tájékoztatást nyújtott a kapacitásfelosztásról és a szűk keresztmetszetek kezeléséről szóló bizottsági rendelet (CACM-rendelet) felülvizsgálatáról.
Belgium, a Cseh Köztársaság, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Luxemburg, Málta, Portugália, Románia és Szlovénia tájékoztatta a minisztereket a gyógyászati felhasználásra szánt radioizotópokkal való ellátás biztonságáról szóló tanácsi következtetéseket követő intézkedésekről.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
