"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A környezetvédelmi miniszterek megvitatták a személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásokról szóló rendelet módosításával kapcsolatban elért eredményeket, a természet mint gazdasági érték szerepét, valamint a vízügyi rezilienciára vonatkozó stratégiával és a REACH-rendelettel kapcsolatos következő lépéseket.
A ciprusi elnökség az „Autonóm Unió – nyitottan a világra” mottó jegyében végzett munkája során kézzelfogható eredményeket ért el az EU éghajlat-politikai és környezetvédelmi menetrendje terén, egyensúlyt teremtve az ambíciók és a versenyképesség között, továbbá megerősítve az EU azon képességét, hogy hatékonyan reagáljon a környezeti kihívásokra, egyúttal pedig megszilárdítva globális vezető szerepét a kulcsfontosságú nemzetközi folyamatokban. A jól prosperáló gazdaság, a környezetgazdálkodás és a klímasemlegesség egymást kiegészítő pillérek, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy minden európai polgár virágzó jövőnek nézhessen elébe.
María Panajótu, a Ciprusi Köztársaság mezőgazdasági, vidékfejlesztési és környezetvédelmi minisztere
A személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások
A miniszterek megvitatták az új személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásokról szóló szabályok módosításáról szóló rendeletjavaslatot. A Tanács áttekintette a ciprusi elnökség alatt a Tanácsban folytatott tárgyalások során elért előrehaladást, ideértve a gépjárműcímkézésre vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban elért jó eredményeket. Ezek a rendelkezések arra kötelezik majd a forgalmazókat, hogy tájékoztassák a fogyasztókat, különösen a CO2-kibocsátást, az üzemanyag- és elektromosenergia-fogyasztást, valamint az elektromos hatótávolságot illetően.
A miniszterek felszólalásaikban a javaslatban szereplő főbb lezáratlan kérdésekre összpontosítottak: a 2030-ra és 2035-re kitűzni javasolt kibocsátáscsökkentési célértékekre, valamint a gyártók számára az autóágazat tiszta átállásának elősegítése érdekében bevezetett új rugalmassági mechanizmusokra, többek között „az EU-ban gyártott” kis méretű elektromos járművekre vonatkozó extra kibocsátási egységekre, „az EU-ban gyártott” alacsony szén-dioxid-kibocsátású acélra vonatkozó kibocsátási egységekre és az üzemanyagokra vonatkozó kibocsátási egységekre, tágabb értelemben a megújuló üzemanyagok szerepét is ideértve.
Az új személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások felülvizsgálatára irányuló javaslatot a gépjárműipari csomag részeként terjesztették elő, amely egy, a tiszta vállalati járművekről szóló javaslatot és több, a gépjárműiparra vonatkozó jogszabályok egyszerűsítésére irányuló javaslatot is magában foglal (gépjárműipari omnibusz csomag).
Közúti közlekedés és szállítás (háttér-információk)
A vízügyi rezilienciára vonatkozó stratégia: az első év mérlege
A Tanács áttekintette, milyen előrelépést sikerült elérni a vízügyi rezilienciára vonatkozó stratégia terén, amelyet 2025. június 4-én fogadott el a Bizottság. A stratégia azokat az egyre növekvő kihívásokat hivatott kezelni, amelyeket a vízhiány, az aszály és az árvizek jelentenek Európa-szerte, és amelyeket az éghajlatváltozás tovább súlyosbít. 2022-ben olyan súlyos aszály pusztított Európában, amire 500 éve nem volt példa, és amely a kontinens több mint 40%-ára hatást gyakorolt.
A környezetvédelmi miniszterek megosztották egymással, milyen kihívásokkal néztek szembe az elmúlt év folyamán, és milyen tanulságokat vontak el ezek kapcsán, különösen a vízhatékonyság előmozdítását illetően. A jövőre nézve megvitatták továbbá a vízügyi ágazat által igénybe vehető digitális megoldásokat, valamint azt, hogy miként lehetne több magánberuházást bevonzani és az innovatív finanszírozási eszközöket eredményesebben felhasználni.
A miniszterek megvitatták, milyen kockázatokkal jár a biológiai sokféleség csökkenése a vállalkozásokra, a versenyképességre és a gazdaságra nézve, illetve hogy miként lehet ezeket a kockázatokat kezelni. Elismerték, hogy a biológiai sokféleség csökkenése nemcsak az ökoszisztémákat sodorja válságba, hanem a gazdasági jólétre, a versenyképességre és a rezilienciára is közvetlen fenyegetést jelent. Az erőforrások, az ellátási láncok és az infrastruktúra biztosítása érdekében a vállalkozásoknak a természet által kijelölt határokon belül kell boldogulniuk, nem pedig úgy, hogy ennek árát a természet fizesse meg.
Ami a konkrétumokat illeti, a Tanács megvizsgálta, hogyan lehetne kiaknázni az ökoszisztéma-szolgáltatásokban rejlő lehetőségeket, valamint ösztönözni a természetbarát gazdaságra való átállást, többek között kiszámítható és mérhető finanszírozás, valamint a biokrediteknek a természetgazdálkodás jutalmazására szolgáló mechanizmusként való felhasználása révén.
Az EU vegyianyag-politikája: a REACH-rendelet jövője
A miniszterek véleményt cseréltek a REACH-rendelet jövőjéről. Ez a rendelet a vegyi anyagok regisztrálását, értékelését, engedélyezését és korlátozását szabályozza, és az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmét biztosítja.
A megbeszélések középpontjában az állt, hogyan lehetne kezelni a megfelelés terén fennálló hiányosságokat és megerősíteni a végrehajtást, különösen a harmadik országokból importált vegyi anyagok és az online értékesítés tekintetében. Mivel nem kerül sor a rendelet teljes körű felülvizsgálatára, a miniszterek megvitatták, hogyan lehetne korszerűsíteni és egyszerűsíteni a hatályos szabályokat, és ezzel egyidejűleg – többek között másodlagos jogszabályok révén – egyértelműséget és biztonságot biztosítani a gazdasági szereplők és a hatóságok számára.
COP31: az éghajlatváltozásról folytatott nemzetközi tárgyalások
A ciprusi elnökség – tekintettel a közelgő 31. éghajlatváltozási konferenciára (COP31) és azt megelőzően, hogy átadná a stafétát a soron következő ír elnökségnek – számba vette, milyen intézkedésekre került sor annak érdekében, hogy megerősödjön az EU tárgyalási pozíciója az éghajlatváltozással foglalkozó nemzetközi találkozókon.
Ezek az intézkedések többek között magukban foglalják az első többéves uniós koncepció kialakítását az éghajlatváltozási konferenciákat illetően, kezdeti megbeszélések elindítását a COP31-prioritások témájában, a koordináció és a klímadiplomácia megerősítését, valamint az ágazatközi együttműködés és információmegosztás javítását. Az intézkedések arra törekedtek, hogy az uniós megközelítést hozzáigazítsák a változó geopolitikai realitásokhoz.
A tagállamok újólag megerősítették, hogy meg kell őrizni az Európai Unió egységét, és összehangolt választ kell kialakítani annak érdekében, hogy mind a folyamat integritását, mind pedig az Unió egészének érdekeit meg lehessen védeni.
Nemzetközi megállapodások és a Tanács szerepe (háttér-információk)
Az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia Európában: nem hivatalos munkaebéd
A miniszterek munkaebéd keretében nem hivatalos megbeszélést tartottak az éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciával kapcsolatos európai eredményekről és kihívásokról.
Az elnökség és a Bizottság tájékoztatta a minisztereket a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény Felei Konferenciájának 2026 márciusában Brazíliában tartott tizenötödik üléséről.
A Bizottság tájékoztatást nyújtott az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény részes felei konferenciájának közelgő, 17. üléséről (UNCCD COP 17).
Ausztria, Luxemburg, Olaszország és Spanyolország ismertette a LIFE rendelet 34 éves végrehajtásával kapcsolatos kilátásokat és eredményeket.
A Cseh Köztársaság, Bulgária, Lengyelország, Lettország, Olaszország, Románia, Szlovákia és Szlovénia ismertette a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló rendelet végrehajtásával kapcsolatban jelentkező kihívásokat.
Németország, Dánia, Franciaország, Hollandia és Szlovénia összehangolt uniós megközelítés kialakítását szorgalmazta az ultragyors divat elleni küzdelem érdekében.
Franciaország felvetette a tagállamok szintjén történő koordináció kérdését az idegenhonos inváziós fajok elleni küzdelem és elterjedésük megelőzése tekintetében.
Olaszország, Bulgária és a Cseh Köztársaság tájékoztatta a minisztereket a nagyfeszültségű kapcsolóberendezésekről és az erős és biztonságos európai villamosenergia-hálózat kiépítéséhez szükséges intézkedésekről.
Hollandia felvetette a globális értékelés végrehajtásának kérdését, ismertetve a fosszilis tüzelőanyagokról való átállással foglalkozó első konferencia eredményeit és az azt követő intézkedéseket.
Horvátország tájékoztatással szolgált a környezetvédelmi miniszterek MED9 találkozójáról (Šibenik, Horvátország, 2026. május 18–19.), melynek középpontjában a vízellátás rezilienciája és a tengeri környezet védelme állt.
Belgium, Hollandia és Luxemburg tájékoztatta a minisztereket a körforgásos gazdaságról szóló, küszöbön álló jogszabályról szóló informális dokumentumról, melyet a Benelux államok dolgoztak ki.
