"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács (Közlekedés), 2026. június 8.
Főbb eredmények
A mai megbeszélések rávilágítottak az európai közlekedési ágazat versenyképességének, rezilienciájának és fenntarthatóságának megerősítése iránti közös elkötelezettségünkre. A miniszterek értékes megbeszéléseket folytattak az előttünk álló kihívásokról és lehetőségekről, az európai kikötőkről szóló következtetések elfogadásától kezdve a közlekedés 2030 utáni jövőjéről folytatott véleménycserén át a tiszta vállalati járművekkel kapcsolatos munka előreviteléig. Valamennyi napirendi pont esetében egyértelmű hangsúlyt kapott a beruházásokhoz, az innovációhoz és a hatékony közlekedési hálózatokhoz szükséges megfelelő feltételek megteremtése, hozzájárulva az egységes piac elmélyítéséhez és az összeköttetések megerősítéséhez Európa-szerte.
Aléxisz Vafeádisz, a Ciprusi Köztársaság közlekedési, hírközlési és közberuházásokért felelős minisztere
A mai ülés és a tengeripari stratégiáról szóló következtetések jóváhagyása jelentős előrelépés az európai tengerhasznosítási ágazat stratégiai fontosságának és globális kiválóságának az elismerése terén. Ezek fémjelzik közös jövőképünket, valamint elkötelezettségünket egy olyan, erős, innovatív és fenntartható tengerhasznosítási ágazat megőrzése iránt, amely a gazdasági növekedés motorja, amely biztosítja a létfontosságú összeköttetéseket, megerősíti közös biztonságunkat, továbbá döntő szerepet játszik a dekarbonizációs erőfeszítéseinkben.
Marína Hadzimanóli, a Ciprusi Köztársaság hajózási helyettes minisztere
Tiszta vállalati járművek
Az elnökség jelentést nyújtott be a tiszta vállalati járművekről szóló rendelettel kapcsolatban elért eredményekről. A gépjárműipari csomag részét képező javaslat értelmében nemzeti célértékeket fognak meghatározni a tekintetben, hogy az egyes tagállamokban milyen minimális arányt kell képviselnie a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású személygépkocsiknak és könnyű kisteherautóknak a nagyvállalatok által újonnan nyilvántartásba vett vállalati járművek között. A rendelet tartalmazza a célértékeknek való megfelelés kiszámítására szolgáló módszert is.
A tagállamok széles körben támogatták a vállalati járműflották dekarbonizációjára vonatkozó célkitűzést, és elismerték szerepüket a tisztább járművek elterjedésének felgyorsításában, valamint a használt kibocsátásmentes járművek kínálatának növelésében. Néhány tagállam aggodalmát fejezte ki a javaslatban előirányzott kérdésekkel, így például a kötelező célértékekkel kapcsolatban, és azt kérte, hogy a tagállamok továbbra is rendelkezzenek elegendő rugalmassággal annak meghatározása terén, hogy melyek a legmegfelelőbb ösztönzők, illetve intézkedések az elektromos járművek vállalatok általi szélesebb körű használatának felgyorsítására. Egyes tagállamok aggodalmuknak adtak hangot a kkv-kra vonatkozóan előirányzott kötelező célértékek, valamint a jelentéstételi és adatgyűjtési követelményekhez kapcsolódó adminisztratív terhek miatt is. Kötelezettségek előírásával szemben jelentős számú tagállam előnyben részesíti az ösztönzőkön alapuló intézkedéseket, így például a nemzeti adóösztönzőket.
A delegációk hangsúlyozták továbbá annak fontosságát, hogy biztosítani kell a tágabb gépjárműipari csomaggal való koherenciát, fenn kell tartani a technológiasemlegességet, valamint figyelembe kell venni a nemzeti körülmények – többek között az infrastruktúra rendelkezésre állása – tekintetében meglévő különbségeket.
Dekarbonizációs erőfeszítések a közlekedési ágazatban a 2030 utáni időszakban
A Tanács véleménycserét tartott a közlekedési ágazat dekarbonizációjára irányuló, 2030 utáni erőfeszítésekről. A vita témája a közlekedés dekarbonizációjára vonatkozó uniós jogi keret aktualizálása volt, az európai klímarendelet közelmúltbeli módosításának, illetve azon célkitűzés elfogadásának fényében, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak 2040-ig 90%-kal kell csökkennie. A vita nagyon időszerű volt, tekintettel az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendeletnek (AFIR), a ReFuelEU Aviation rendeletnek, valamint a FuelEU Maritime rendeletnek a 2026-ra és 2027-re tervezett felülvizsgálatára.
A tagállamok széles körben támogatták a közlekedési ágazat dekarbonizációját, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy fenn kell tartani a versenyképességet és el kell kerülni a kibocsátásáthelyezést. A beruházások ösztönzése céljából erőteljes igény mutatkozik a stabil és kiszámítható szabályozási környezet iránt.
Több delegáció is megemlítette, hogy a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése érdekében fokozni kell a fenntartható üzemanyagok előállítását és használatát, különösen a légi és tengeri közlekedésben. Több tagállam is hangsúlyozta, hogy be kell ruházni ezekbe az üzemanyagokba.
Számos tagállam úgy véli, hogy a teher- és a személyforgalom vasútra való átterelése döntő fontosságú a kibocsátások csökkentése, az összeköttetések javítása, valamint a zaj és a szennyezés mérséklése szempontjából. Továbbá a dekarbonizáció fontos mozgatórugójának tekintik a vasúti infrastruktúra korszerűsítését és a nagy sebességű vasúti közlekedés előtt álló akadályok felszámolását.
Ezenkívül a közúti közlekedés (mind a könnyű-, mind a nehézgépjárművek) villamosítását szintén kulcsfontosságú módnak tekintik, több tagállam azonban hangsúlyozta, hogy a függőségek elkerülése érdekében fontos a technológiasemlegesség és az alternatív üzemanyagok – többek között a hidrogén – támogatása.
Kiemelték a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) felülvizsgálatának fontosságát, továbbá kiegyensúlyozott megközelítést szorgalmaztak a kibocsátáskereskedelem és a dekarbonizáció tekintetében. Egyes tagállamok emellett szorgalmazták az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet (AFIR) realista szemszögből, a hálózati kapacitás és a regionális korlátok figyelembevételével történő felülvizsgálatát.
Végezetül több tagállam megjegyezte, hogy csökkenteni kell az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, különösen a jelenlegi geopolitikai helyzet fényében.
A tengeripari stratégia és az európai kikötőstratégia
A tagállamok két témában fogadtak el következtetéseket: a tengeripari stratégiáról, illetve az európai kikötőstratégiáról.
A tengeripari stratégia egy strukturált cselekvési terv, amelynek az a célja, hogy megerősödjön Európa tengeri vezető szerepe, a csúcstechnológiát alkalmazó hajógyártás, a tengeri szélerőművek segédhajói, a víz alatti drónok és az élvonalbeli kikötői berendezések előállításának előmozdítása révén.
A tagállamok a következtetésekben elismerik, hogy a tengerhasznosítási ágazat sarokkövét képezi Európa ipari bázisának, valamint hangsúlyozzák, hogy alapvető szerepet játszik az ellátási láncok biztosításában, a tiszta energiára való átállás támogatásában és az EU technológiai vezető szerepének megerősítésében. Emellett elismerik, hogy a tengerészeti gyártási ágazat és a tengeri hajózási ágazat eltérő nemzeti, regionális és helyi jellemzőkkel rendelkezik Unió-szerte, továbbá hogy a tagállamoknak különbözőek a prioritásai.
A tagállamok ezt követően következtetéseket fogadtak el az európai kikötőstratégiáról is. Az európai kikötőstratégia célja, hogy egybefogja a versenyképesség megerősítésére, az energetikai átállás támogatására, valamint a TEN-T hálózathoz tartozó 283 tengeri és 223 belvízi kikötő biztonságának garantálására irányuló kezdeményezéseket.
A következtetésekben a Tanács megerősíti, hogy a kikötők létfontosságú szerepet játszanak az Unió stratégiai autonómiájának megerősítésében, a kritikus ellátási láncok megőrzésében, az energetikai átállás felgyorsításában, valamint Európa vízi közlekedés terén meglévő globális vezető szerepének a fenntartásában.
A tagállamok a következtetésekben hangsúlyozzák, hogy fontos biztosítani a stratégia hatékony és arányos végrehajtását, továbbá felkérik az Európai Bizottságot arra, hogy értékelje a meglévő uniós szintű koordinációs és irányítási struktúrák hatékonyságát, és szükség esetén hozzon létre új mechanizmusokat a végrehajtás támogatására.
Az Egyéb napirendi pont keretében az elnökség és a Bizottság – a közlekedési miniszterek áprilisi nem hivatalos videokonferenciáját követő intézkedésként – tájékoztatta a minisztereket a közel-keleti válságról, valamint a koordinációval és a válaszintézkedésekkel kapcsolatos aktuális helyzetről a közlekedési ágazatban.
Az elnökség tájékoztatta a minisztereket a jelenlegi jogalkotási javaslatokhoz kapcsolódó munka aktuális állásáról is – így az egyes közúti járművek megengedett legnagyobb méreteiről és megengedett legnagyobb össztömegéről szóló irányelv, a katonai mobilitásról szóló rendelet, az euromatrica-irányelv, a műszaki alkalmassági jogszabálycsomag, valamint a légi utasok jogairól, illetve az utasjogok Unión belüli érvényesítéséről szóló rendelet kapcsán. A Bizottság tájékoztatást adott a minisztereknek a közelmúltban előterjesztett utasjogi csomagról.
Ezenkívül a következő, ír elnökség ismertette az elkövetkező hat hónapra szóló munkaprogramját.
Az „Egyéb” napirendi pont alá tartozó egyéb napirendi pontok között szerepeltek az alábbi tájékoztatók:
Belgium tájékoztatója – Az ERTMS (Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer) kiépítésének előmozdítása: első helyen a stabilitás, az egyszerűség és az átjárhatóság
Görögország tájékoztatója – Az uniós szintű vasúti rendszerek tanúsítási és engedélyezési eljárásainak egyszerűsítése és felgyorsítása az ERTMS kiépítésének felgyorsítása érdekében
A Cseh Köztársaság tájékoztatója – Az európai vasúti árufuvarozás versenyképessége
Ausztria tájékoztatója – Az európai vasúti ágazat stratégiai megközelítése
Spanyolország tájékoztatója – A vasúti ágazat versenyképessége
Ausztria és Hollandia tájékoztatója – A nemzetközi vasúti személyszállítással foglalkozó platform által elért eredményekről szóló hatodik jelentés
A Bizottság tájékoztatója – Az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás
A Bizottság tájékoztatója – A tiszta üzemű közlekedési folyosókra vonatkozó kezdeményezés
A Bizottság tájékoztatója – Az önvezető járművek határokon átnyúló, nagyszabású tesztelésére irányuló uniós kezdeményezés
Málta tájékoztatója – Felhívás a kombinált árufuvarozásról szóló irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatról szóló megbeszélések folytatására
Hollandia tájékoztatója – Fegyelmezetlen utasok
Litvánia tájékoztatója – A polgári közlekedési infrastruktúrát és műveleteket érintő drónfenyegetések
Franciaország tájékoztatója – A Bizottság légi közlekedési ETS-ről szóló értékelő jelentésének közzététele
