Ipari kibocsátások

Mik az ipari kibocsátások?

Az ipari folyamatok és tevékenységek szennyező anyagok – például nitrogén-oxid, ammónia, higany vagy szén-dioxid – kibocsátásával járnak, amelyek szennyezik a vizet, a levegőt és a talajt, valamint károsak az emberi egészségre, a környezetre és a természetre.

A villamosenergia-termelés, a hulladékkezelés, az állattartás és a cementgyártás például mind olyan ipari tevékenységek, amelyek szennyező anyagoknak a környezetbe való kibocsátásával járnak.

A szennyező anyagok környezetbe kerülése olyan egészségügyi problémákat okozhat, mint az asztma, a hörghurut, a daganatos megbetegedések vagy a szívelégtelenség. Minden évben több ezer ember idő előtti elhalálozása írható a kibocsátások számlájára.

2017-es becslések szerint az ipari kibocsátások emberi egészségre és környezetre gyakorolt káros hatása évente 277–433 milliárd EUR-ban mérhető.

Milyen intézkedéseket hoztak az EU tagállamai az ipari kibocsátások terén?

Az EU szabályokat hozott az ipari szennyezések féken tartása érdekében.

A nagy uniós ipari létesítményekből – köztük az állattartással foglalkozó gazdaságokból – származó szennyezés megelőzésére és csökkentésére irányuló legfontosabb uniós jogszabály az ipari kibocsátásokról szóló irányelv.

Az irányelv fő célkitűzése az ökoszisztémák és az emberi egészség védelme.

Ennek megfelelően a szabályok célja:

• megelőzni és csökkenteni a legnagyobb európai ipari létesítményekből származó, a levegőt, a vizet és a talajt szennyező kibocsátásokat
• minimálisra csökkenteni az erőforrások felhasználását
• hatékonyabbá tenni az eljárásokat
• ösztönözni a körforgásos gazdaságba illeszkedő gyakorlatokat
• biztosítani a hulladékkeletkezés megelőzését és a hulladékkezelést

Az irányelv az EU tagállamaiban található több mint 50 000 létesítményre terjed ki. Ezek együttesen az Unióban a levegőbe és a vízbe juttatott összes szennyező anyag 20%-áért és az összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás 40%-áért felelősek (ezek a számok emelkedhetnek az irányelv 2024-ben elfogadott felülvizsgálata nyomán).

Az uniós szabályok olyan létesítményekre, illetve ipari tevékenységekre vonatkoznak, mint az erőművek, a finomítók, a hulladékkezelő létesítmények és az égetőművek, illetve a fém-, cement-, üveg-, vegyianyag-, cellulóz- és papírgyártás, az élelmiszer- és italgyártás, valamint az intenzív sertés- és baromfitartás.

Az üvegházhatású gázok kibocsátása egyúttal az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének hatálya alá tartozik.

• „Irány az 55%!”: az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének reformja (infografika)

Hogyan működik az ipari kibocsátásokról szóló irányelv?

Az uniós szabályok alapján a nagy ipari létesítményeknek és az állattartással foglalkozó nagy gazdaságoknak nyomon kell követniük környezeti teljesítményüket, arról be kell számolniuk, és erőfeszítéseket kell tenniük a kibocsátások kordában tartása érdekében.

Az ipari kibocsátásokról szóló irányelvben felsorolt tevékenységeket végző üzemeltetők számára a tevékenységük szerinti tagállam hatóságai engedélyt adnak ki.

Ezek az engedélyek tartalmazzák a létesítmény által a környezetbe juttatott szennyező anyagok kibocsátási határértékeit, amelyek megállapítása az elérhető legjobb technikák alapján történik. Az elérhető legjobb technikákat a Bizottság határozza meg a tagállami szakértőkkel, az iparágak képviselőivel és a környezetvédelmi szervezetekkel közösen.

Az engedélyekben figyelembe kell venni a létesítmény általános környezeti teljesítményét, beleértve egyebek mellett a levegőbe, vízbe és talajba irányuló kibocsátásokat, a hulladéktermelést, a nyersanyag-felhasználást és az energiahatékonyságot.

Az uniós tagállamoknak a létesítmény által jelentett kockázattól függően évente, kétévente vagy háromévente helyszíni szemléket kell végezniük.

A nemzeti hatóságoknak a nyilvánosság számára elérhetővé kell tenniük a következőkre vonatkozó információkat:

• engedélyek és engedélykérelmek
• monitoringeredmények

Az ipari kibocsátásokra vonatkozó adatok gyűjtése és bemutatása az európai ipari kibocsátási portálon történik.

• Európai ipari kibocsátási portál (angol nyelven)

Mi változik az ipari kibocsátásokról szóló irányelvben?

A Bizottság értékelte az ipari kibocsátásokról szóló irányelv hatását, és megállapította, hogy az uniós szabályok fontos szerepet töltöttek be az iparból származó, különösen a levegőbe történő szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésében. A tanulmányból azonban az is kiderült, hogy e szabályok korlátozottabb mértékben járultak hozzá a dekarbonizációhoz és a körforgásos gazdaság megteremtéséhez.

2022 áprilisában a Bizottság javaslatokat terjesztett elő az ipari kibocsátásokra vonatkozó szabályok aktualizálása és korszerűsítése (az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv és a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelv módosítása) érdekében.

A jelenlegi szabályokat módosítani kell, hogy azok igazodjanak az EU által az éghajlatvédelem és a szennyezés csökkentése terén kitűzött, az európai zöld megállapodásban rögzített célokhoz. A végső cél pedig a nagy agráripari létesítmények mélyreható átalakulásának ösztönzése annak érdekében, hogy 2050-re megvalósulhasson a szennyező anyagoktól mentes, körforgásos, versenyképes és klímasemleges gazdaság.

A felülvizsgálat főbb vetületei

A módosítás a következő fő változásokat eredményezi:

• az irányelv a jövőben több ipari létesítményre terjed ki
• az engedélyezés hatékonyabbá válik
• csökkennek az adminisztratív költségek
• könnyebben hozzá lehet férni az információkhoz, növekszik az átláthatóság és a lakossági részvétel
• több támogatást kapnak az áttörést hozó technológiák és más innovatív megközelítések

Az új szabályok kiterjesztenék a szabályozás hatályát:

• a sertést és baromfit tenyésztő nagy méretű, intenzív állattartó gazdaságokra (azaz a szarvasmarha-tenyésztésre nem)
• a bányászati ágazatra
• az elem-, illetve akkumulátorgyártással foglalkozó nagy üzemekre

A tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell majd kiróniuk azokra, akik megsértik az irányelvet átültető intézkedéseket. Emellett azt is biztosítaniuk kell, hogy az emberek jogosultak legyenek kártérítést kérni, ha az irányelvet átültető nemzeti szabályok megsértése miatt egészségkárosodást szenvedtek.

Az ipari létesítmények engedélyeinek kiadása elektronikus úton, a legkésőbb 2035-ig létrehozandó elektronikus engedélyezési rendszeren keresztül történik majd. Ez megkönnyíti és hatékonyabbá teszi az engedélyezési eljárásokat. Az engedélyekben az illetékes hatóságok kötelező, a környezeti teljesítményre vonatkozó határértékeket határoznak meg a létesítmények létrehozásának és működésének engedélyezéséhez.

Az új szabályok arra kötelezik továbbá a Bizottságot, hogy 2028-ig, majd azt követően ötévente értékelje az irányelv végrehajtását. Ezenkívül el lehetne majd végezni a nem uniós országokból behozott mezőgazdasági termékek felülvizsgálatát, hogy meg lehessen bizonyosodni arról, hogy ezekre a termékekre az EU-ban érvényben lévőkhöz hasonló környezetvédelmi normák vonatkoznak.

Az ipari kibocsátásokra vonatkozó szabályok felülvizsgálata az ipari létesítmények környezeti adatainak bejelentéséről szóló rendeletet (166/2006/EK) is érinti. Az új szabályok értelmében az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás (E-PRTR) helyébe az európai ipari kibocsátási portál lép.

Az uniós országokat képviselő Tanácsban 2023 márciusában megállapodás született egy közös tárgyalási álláspontról – az ún. „általános megközelítésről” – az irányelvnek a Bizottság 2022. márciusi javaslata alapján történő felülvizsgálatára vonatkozóan. A Tanács ezt követően júniusban megállapodott az ipari kibocsátási portálról szóló rendeletről.

2023 novemberében a Tanács és az Európai Parlament a háromoldalú egyeztetéseken ideiglenes megállapodásra jutott mind az irányelvre, mind a kibocsátási portálra vonatkozó felülvizsgált szabályokról.

A Tanács 2024 áprilisában elfogadta az új szabályokat.

• Ipari kibocsátások: a Tanács jóváhagyta a környezet hatékonyabb védelmét célzó aktualizált szabályokat (sajtóközlemény, 2024. április 12.)
• Ipari kibocsátások: a Tanács és a Parlament megállapodott az ipari tevékenységekből származó káros kibocsátások csökkentését és az információkhoz való nyilvános hozzáférés javítását célzó új szabályokról (sajtóközlemény, 2023. november 29.)
• Európai zöld megállapodás: a Tanács megállapodott arról, hogy az ipari létesítményeknek jobb adatokat kell szolgáltatniuk környezeti kibocsátásaikról (sajtóközlemény, 2023. június 7.)
• A Tanács megállapodásra jutott az ipari kibocsátásokról szóló irányelv módosításairól (sajtóközlemény, 2023. március 16.)

További információk