Gazdasági és Pénzügyi Tanács, 2016.5.25., 2016. május 25.

Főbb eredmények

Társaságiadó-kikerülés

A Tanács megvitatta azt az irányelvtervezetet, amely a nagyvállalatok által használt adókikerülési gyakorlatokkal szembeni fellépést célozza. Az elhúzódó megbeszéléseket követően a Tanács arra jutott, hogy 2016. június 17-i ülésére halasztja a javaslattal kapcsolatos megállapodást.

Az irányelvtervezet az OECD 2015. évi ajánlásait alapul véve kívánja kezelni az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás problémáját. Mindenekelőtt az olyan helyzeteket hivatott orvosolni, amelyekben vállalatcsoportok a nemzeti adórendszerek közötti eltéréseket kihasználva igyekeznek csökkenti adóterheiket.

„Ez az irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy eredményesebben felléphessenek az agresszív adókikerülési gyakorlatokkal szemben. Meggyőződésünk, hogy a következő hónapban sikerül ambiciózus megállapodásra jutnunk” – nyilatkozta Jeroen Dijsselbloem, Hollandia pénzügyminisztere és a Tanács soros elnöke. „Konstruktív vitát folytattunk ma, aminek köszönhetően már csak néhány lezáratlan kérdés maradt hátra.”

A Tanács emellett előrelépést könyvelt el a társaságiadó-kikerülés elleni, a Bizottság által 2016 januárjában benyújtott javaslatcsomag két további elemét illetően is. A még márciusban elért megállapodás nyomán irányelvet fogadott el, amely előírja egyrészt azt, hogy a multinacionális vállalatoknak adatokat kell szolgáltatniuk az adózásukkal kapcsolatban, másrészt pedig azt, hogy ezeket az információkat a tagállamoknak meg kell osztaniuk egymással. Ez az irányelv az OECD országonkénti adatszolgáltatásra vonatkozó ajánlását ülteti át egy jogilag kötelező erejű uniós eszközbe. A jogszabály hatálya alá azok a multinacionális vállalatok tartoznak, amelyek összevont, csoportszintű bevétele legalább 750 millió EUR.

A Tanács a fentieken túl következtetéseket fogadott el a Bizottság javaslatainak a harmadik országokat érintő vonatkozásairól. A következtetések többek között megemlítik egy olyan jegyzék összeállítását is, amely a nem együttműködő országokat és területeket tartalmazná – az ezzel kapcsolatos munka 2016 szeptemberében veszi majd kezdetét.

A héára vonatkozó cselekvési terv

A Tanács következtetéseket fogadott el a Bizottság héára vonatkozó cselekvési tervéről és a Számvevőszék héacsalásról szóló különjelentéséről.

A következtetésekben a Tanács hangsúlyozza, hogy a héacsalás megakadályozása céljából rendkívül fontos az igazgatási együttműködés, és ezen belül is az automatikus információcsere. A Tanács üdvözölte azokat a terveket, amelyek csökkenteni hivatottak a héaelőírásoknak való megfelelés kapcsán a vállalkozásokra, és különösen a kis- és középvállalkozásokra nehezedő terheket, továbbá nyomatékosította, hogy egyszerűsíteni kell a határokon átnyúló elektronikus kereskedelmet. Ugyancsak üdvözölte a Bizottság azon szándékát, hogy a héakulcsok tekintetében nagyobb fokú rugalmasságot lehetővé tévő javaslatot nyújt be, ugyanakkor rámutatott, hogy a héarendszernek a jövőben is kellően harmonizáltnak kell maradnia.

A Bizottság legkésőbb 2017-ben nyújtja be javaslatát a határokon átnyúló kereskedelmet érintő végleges héarendszerre vonatkozóan.

„Ma megtettük az első lépést, a további eredményekhez a Bizottság javaslataira van szükség” – jelentette ki Jeroen Dijsselbloem. „A héa korszerűbbé tétele és a héacsalás elleni küzdelem továbbra is kiemelt pontként szerepel a holland elnökség programjában.”

A Tanács a fentieken túl elfogadott egy olyan irányelvet is, amelynek értelmében a héa minimális általános mértéke 15% marad 2017 végéig, amíg a végleges héa-szabályokról tárgyalások folynak.