"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A Tanács részleges általános megközelítést ért el az európai klímarendeletről. E rendelet célja, hogy jogszabályban rögzítse az Európai Tanács által 2019 decemberében jóváhagyott célkitűzést, azaz hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon.
Az EU határozottan elkötelezett az iránt, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon. Az Európai Tanács úgy határozott, hogy a 2030-ra elérendő üvegházhatásúgáz-kibocsátás témájára a decemberi ülésén tér majd vissza, amikor majd új célkitűzést igyekszik elfogadni, ugyanakkor örömmel jelenthetem be, hogy a tagállamok ma az európai klímarendelet fontos részeiről megállapodásra tudtak jutni. Fontos, hogy a lehető leggyorsabban haladjunk e kulcsfontosságú jogszabály elfogadása felé. Az Európai Tanács a múlt héten felkérte a Tanácsot, hogy folytassa az ezzel kapcsolatos munkát, a mai napon pedig – intenzív megbeszéléseket követően – fontos mérföldkőhöz értünk az európai klímarendeletre irányuló javaslatot illetően.
Svenja Schulze, Németország szövetségi környezet- és természetvédelmi, valamint nukleáris biztonsági minisztere
A climate neutral EU... what does it mean?
The Council agreed that the Union-wide 2050 climate-neutrality objective should be pursued by all member states collectively. It stressed the importance of promoting both fairness and solidarity among member states and cost-effectiveness in achieving the climate neutrality objective.
A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia
A környezetvédelmi és az éghajlat-politikáért felelős miniszterek következtetéseket fogadtak el a biodiverzitásról, amelyekben jóváhagyták a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia célkitűzéseit. E stratégia célja biztosítani, hogy a biológiai sokféleség helyzete tartósan javulni kezdjen. A tagállamokat mély aggodalommal tölti el a biológiai sokféleség világszerte tapasztalt csökkenésének üteme. Tudatában vannak annak, hogy fokozni kell az ennek megakadályozására irányuló erőfeszítéseket, mégpedig azon tényezők kezelésével, amelyek közvetve vagy közvetlenül a biológiai sokféleség csökkenését és a természeti környezet romlását idézik elő. Ilyen tényező például a természeti erőforrások túlzott kiaknázása, az éghajlatváltozás, a szennyezés, az idegenhonos inváziós fajok, valamint a szárazföldek és a tengerek használatának módja. A tagállamok ismételten felhívták a figyelmet arra is, hogy a biodiverzitással kapcsolatos célkitűzéseket más ágazatokban, például a mezőgazdaságban, a halászatban és az erdőgazdálkodásban is érvényesíteni kell, és e területeken biztosítani kell az uniós intézkedések következetes végrehajtását.
A Covid19-világjárvány ismét megmutatta, hogy az ökoszisztémák és a biodiverzitás milyen alapvető befolyással bírnak az egészségünkre és társadalmaink stabilitására. A biodiverzitás az életbiztosításunk: a biológiai sokféleségnek köszönhetően jutunk tiszta levegőhöz és ivóvízhez, élelmiszerhez, építőanyagokhoz és ruházathoz. Sokak munkahelye és megélhetése múlik rajta. A természetpusztítással együtt jár a betegségek és világjárványok kitörésének kockázata, ezért a biológiai sokféleség megőrzése és a természet globális védelme kulcsfontosságú az új fertőző betegségek megelőzése szempontjából. A Tanács elnökeként nagy örömmel tölt el, hogy egyhangúlag úgy döntöttünk, hogy fokozni fogjuk a biodiverzitás csökkenésének megakadályozására irányuló erőfeszítéseinket.
Svenja Schulze, Németország szövetségi környezet- és természetvédelmi, valamint nukleáris biztonsági minisztere
A Tanács az elfogadott következtetésekkel politikai irányt mutat a stratégia végrehajtását illetően. Ismét felhívja a figyelmet arra is, hogy az EU elkötelezett amellett, hogy példát mutasson a biológiai sokféleséget érintő globális válság kezelésében és a biológiai sokféleséggel foglalkozó 2021. évi ENSZ-konferencián a biológiai sokféleségre vonatkozó új, ambiciózus globális ENSZ-keretrendszer kidolgozásában.
A lengyel delegáció előterjesztette az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer javítására irányuló, a klímasemlegesség felé történő elmozdulás elősegítését célzó javaslatát. A holland delegáció tájékoztatta a minisztereket az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó, 2021. január 25-én rendezendő csúcstalálkozóról,
a litván delegáció pedig az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezmény részes feleinek nyolcadik, 2020. december 8–11-én, Vilniusban tartandó találkozójáról (Espoo MOP-8). A holland delegáció tájékoztatta a Tanácsot a 2021. április 15-én a körforgásos gazdaságról rendezendő világfórumról is.
Végezetül az Európai Bizottság bemutatta a minisztereknek a vegyi anyagokra vonatkozó uniós fenntarthatósági stratégiáról szóló közleményét, az igazságszolgáltatáshoz való jognak környezeti ügyekben történő tagállami biztosításáról szóló közleményét, az aarhusi rendelet módosítására irányuló rendeletjavaslatot, valamint a nyolcadik környezetvédelmi cselekvési programmal kapcsolatos határozatát.