"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A Tanács – az Európai Tanács december 10–11-i iránymutatása nyomán – megállapodásra jutott az európai klímarendeletre vonatkozó általános megközelítésről, amely magában foglalja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának az 1990-es szinthez képest 2030-ig legalább 55 %-kal történő csökkentésére vonatkozó új uniós célkitűzést. Az európai klímarendelet elsődlegesen arra hivatott, hogy jogszabályban rögzítse a 2050-re teljesítendő uniós klímasemlegességi célkitűzést.
Fontos mérföldkőhöz értünk az európai klímarendeletre irányuló javaslat tekintetében. Az EU szilárdan elkötelezett aziránt, hogy 2050-ig klímasemlegessé váljon, és e tekintetben tagadhatatlanul jelzésértékű az egész világ számára az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 2030-ig legalább 55 %-kal történő csökkentésére vonatkozó megerősített célkitűzésünk.
Svenja Schulze, Németország szövetségi környezet- és természetvédelmi, valamint nukleáris biztonsági minisztere
Az elfogadott általános megközelítés kiegészíti a Tanács által októberben elfogadott részleges tárgyalási álláspontot, és felhatalmazza a Tanács elnökségét, hogy további megbeszéléseket folytasson az Európai Parlamenttel a bizottsági javaslatról.
Az EU és tagállamai nemzetileg meghatározott hozzájárulására vonatkozó beadvány
A Tanács elfogadta az EU és tagállamai nemzetileg meghatározott hozzájárulására vonatkozó beadványt. Az Európai Tanács 2020. december 10–11-i iránymutatását követve a beadvány aktualizált és megerősített célkitűzést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-kal kell csökkenteni. A beadványt ezt követően továbbítani fogják az UNFCCC titkárságának.
Párizsi Megállapodás: az EU útja a klímasemlegesség felé (Infografika)
Az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása környezeti ügyekben
A Tanács megállapodott az aarhusi rendelet módosítására irányuló javaslatra vonatkozó általános megközelítésről. Az aarhusi rendelet meghatározza, hogy az EU és tagállamai hogyan hajtsák végre a nemzetközi Aarhusi Egyezményt, amelynek célja az információhoz való hozzáférésnek, a nyilvánosság döntéshozatalban való részvételének és az igazságszolgáltatáshoz való jognak a biztosítása környezeti ügyekben.
Környezetvédelmi politikáink és végrehajtásuk módja befolyásolja a polgárok mindennapi életét. Örömömre szolgál, hogy a mai napon az aarhusi rendeletről elért megállapodás hozzájárul majd a környezeti demokrácia javításához. Bővülni fog azon jogi aktusok köre, amelyekre vonatkozóan felülvizsgálatot lehet kérni, és meghosszabbodik az ilyen kérelmek beadási határideje is. Olyan rendszerre van szükségünk, amely jól használható a nyilvánosság számára, ugyanakkor figyelembe veszi az EU jogrendjének és igazságszolgáltatási rendszerének sajátosságait is.
Svenja Schulze, Németország szövetségi környezet- és természetvédelmi, valamint nukleáris biztonsági minisztere
A Tanács széleskörűen egyetértett abban, hogy a rendelet hatályát ki kell terjeszteni az általános hatályú igazgatási aktusokra is. A Tanács álláspontja szerint továbbá meg kell hosszabbítani azt a határidőt is, amelyen belül a nyilvánosság felülvizsgálatot kérhet, valamint amelyen belül az uniós intézmények és szervek választ adhatnak. Ez megkönnyítené az eljárást a panaszosok számára, és biztosítaná, hogy jobb minőségű válaszok szülessenek.
Covid19 utáni helyreállítás a körforgásos és zöld gazdaság jegyében
A Tanács az Európai Bizottság körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési tervére válaszul jóváhagyta a Covid19 utáni, a körforgásos és zöld gazdaság jegyében történő helyreállításról szóló következtetéseket. A következtetések átfogó politikai iránymutatást kívánnak nyújtani a cselekvési tervben előirányzott számos intézkedéshez. Céljuk, hogy egyensúlyt teremtsenek egy ambiciózus megközelítés és aközött, hogy a különböző intézkedések végrehajtása során számos kérdést figyelembe kell venni, így többek között a tagállamok különböző kiindulási pontjait is.
Nagy örömömre szolgál, hogy ma újabb lépést tettünk a körforgásos gazdaság irányába. Ezekkel a következtetésekkel arra ösztönözzük a Bizottságot, hogy terjesszen elő olyan javaslatokat, mint például a javításhoz való jogra vonatkozó javaslat, amely fontos eszköze annak, hogy 2025-re jelentősen csökkenjen az ártalmatlanított IKT-termékek mennyisége, és amellyel a digitális átalakulásról szóló, szintén ma elfogadott következtetések foglalkoznak.
Svenja Schulze, Németország szövetségi környezet- és természetvédelmi, valamint nukleáris biztonsági minisztere
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá, amelyekben a zöld és digitális kettős átállás társadalmi kihívásaival foglalkozik, és áttekinti, hogyan lehet hozzájárulni a két folyamat közötti ellentétek áthidalásához.
A Tanács a következtetésekben iránymutatást nyújt a Bizottságnak annak érdekében, hogy az megfelelő kezdeményezéseket terjesszen elő a digitalizációban rejlő lehetőségeknek a környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni fellépés érdekében történő kihasználásához, valamint a digitalizáció káros környezeti hatásainak mérsékléséhez.
A vegyi anyagokra vonatkozó uniós fenntarthatósági stratégia
A környezetvédelmi miniszterek véleménycserét folytattak a Bizottságnak a vegyi anyagokra vonatkozó, a toxikus anyagoktól mentes környezetre irányuló, újonnan előterjesztett fenntarthatósági stratégiájáról, amelyet a Bizottság 2020. október 14-én az európai zöld megállapodás kulcsfontosságú elemeként fogadott el.
A tagállamok széleskörűen támogatták a stratégiát, és megfelelőnek ítélték az abban megfogalmazott törekvések általános szintjét. A delegációk jelezték, hogy készek a stratégia részét képező jövőbeli javaslatokkal kapcsolatos további munkára, és arra, hogy továbbra is aktívan részt vegyenek a stratégia végrehajtásában.
Az „Egyéb” napirendi pont keretében a Bizottság előterjesztette az elemekre és a hulladékelemekre vonatkozó új javaslatát. A Bizottság tájékoztatta a minisztereket arról a felhívásról, amely sürgős cselekvésre szólít fel a többoldalú környezetvédelmi megállapodások megerősítését illetően. Portugália tájékoztatta a delegációkat az „Éghajlatváltozás és az európai vízügyi dimenzió – a reziliencia megerősítése” című európai konferenciáról (2020. november 4–5.). Spanyolország tájékoztatást nyújtott a miniszterek számára az Antarktisz Tengeri Élővilágának Védelmével Foglalkozó Bizottság (CCAMLR) 2020. október 27–30-i éves üléséről szóló jelentésről. Franciaország az erdőirtás beszüntetésével kapcsolatos információkkal szolgált a delegációk számára. Végezetül a soron következő portugál elnökség bemutatta a 2021 első félévére szóló munkaprogramját.
Fontos mérföldkőhöz értünk az európai klímarendeletre irányuló javaslat tekintetében. Az EU szilárdan elkötelezett aziránt, hogy 2050-ig klímasemlegessé váljon, és e tekintetben tagadhatatlanul jelzésértékű az egész világ számára az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 2030-ig legalább 55 %-kal történő csökkentésére vonatkozó megerősített célkitűzésünk.
