"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Az uniós környezetvédelmi miniszterek jóváhagyták azokat a tanácsi következtetéseket, amely az ENSZ 27. éghajlatváltozási konferenciáján (COP 27) képviselendő általános uniós tárgyalási álláspontként szolgál majd.
Sarm-es-Sejkben minden figyelem az Unióra fog irányulni. Az EU mindig is élen járt az éghajlat-politikai intézkedések terén, és továbbra is jó példával fog elöl járni. Ahhoz, hogy a jövő generációi számára meg tudjuk védeni bolygónkat, erőteljes közös globális fellépésre van szükség. Örömmel tölt el, hogy az EU a mai napon bebizonyította, hogy komolyon gondolja az ambícióit.
Anna Hubáčková, cseh környezetvédelmi miniszter.
A Tanács a következtetéseiben hangsúlyozta, hogy a globális ambíciószintet jelentős mértékben növelni kell annak érdekében, hogy a Párizsi Megállapodással összhangban az 1,5 °C-os célkitűzés elérhető maradjon, továbbá felszólít minden országot arra, hogy ambiciózus célértékeket és szakpolitikákat terjesszen elő, és különösen a meghatározó gazdaságoknak a COP 27 előtt időben felül kell vizsgálniuk és meg kell erősíteniük nemzetileg meghatározott hozzájárulásaikat.
A Tanács megújította továbbá az EU és tagállamai által arra vonatkozóan tett határozott kötelezettségvállalást, hogy tovább fokozzák az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi finanszírozását, valamint felszólítja az összes országot: fokozzák arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy minden forrásból mozgósítsanak finanszírozást az éghajlat-politika támogatására, és valamennyi tőkemozgásban érvényesítsék az éghajlati szempontokat.
A biológiai sokféleséggel foglalkozó csúcstalálkozó (COP 15)
A Tanács jóváhagyta azokat a következtetéseket, amely az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye Feleinek 15. Konferenciáján (COP 15) képviselendő általános uniós tárgyalási álláspontként szolgál majd.
Ez egy áttörést hozó konferencia lesz. A világ vezetői azzal a céllal gyűlnek majd össze, hogy megállapodásra jussanak biológiai sokféleségünk globális védelméről. Már most is szemtanúi vagyunk a különböző fajok jelentős csökkenésének, így hát itt az ideje, hogy cselekedjünk. Örömömre szolgál, hogy az EU határozott álláspontot alakított ki a biológiai sokféleséggel foglalkozó csúcstalálkozóra készülve. Ökoszisztémáink védelme az emberiség közös kötelessége.
Anna Hubáčková, cseh környezetvédelmi miniszter
A konferencia a biológiai sokféleségre vonatkozó, 2020 utáni globális keret elfogadására irányul majd, amely célokat határoz meg a természet védelmére és helyreállítására irányuló, a következő évtizedre tervezett globális intézkedések irányításához.
A Tanács a következtetéseiben egy olyan, a biológiai sokféleségre vonatkozó, 2020 utáni ambiciózus, átfogó és átalakító erejű globális keret elfogadását szorgalmazta, amely magában foglalja a 2050-re vonatkozó hosszú távú célokat, a 2030-ra vonatkozó közbenső eredményeket, valamint a 2030-ra vonatkozó cselekvésorientált célértékeket, amelyek hatékonyan és egyidejűleg kezelik a biológiai sokféleség csökkenésének közvetlen és közvetett mozgatórugóit.
A miniszterek irányadó vitát tartottak az ipari kibocsátásokról szóló irányelv felülvizsgálatáról szóló javaslatról. A javaslat célja, hogy iránymutatást nyújtson a nagy méretű ipari létesítményekbe történő beruházásokhoz annak érdekében, hogy 2050-ig meg lehessen valósítani a szennyezőanyag-mentes, versenyképes és klímasemleges gazdaságot. A miniszterek véleménycserét folytattak az irányelv hatályának az állattartó gazdaságok további típusaira való kiterjesztéséről, valamint a szankciókra és az egészségkárosodások miatti kártérítésekre vonatkozó uniós szintű mechanizmus lehetőségéről.
A miniszterek hangsúlyozták az ipari kibocsátásokról szóló irányelv fontosságát, valamint azt, hogy az irányelv jelentős szerepet játszik az ipari kibocsátások és általában a légszennyezés csökkentésében. Ami a javaslat mezőgazdasági vonatkozásait illeti, a vita során széles körben elismerték, hogy ezek az új elemek hozzájárulnak az európai zöld megállapodás szennyezéssel kapcsolatos céljainak eléréséhez. Ugyanakkor több tagállam is aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a kis és közepes méretű állattartó gazdaságok is az irányelv hatálya alá tartozzanak. Ami a szankciókat és a kártérítéseket illeti, számos tagállam azt támogatta, hogy a kártérítésekkel kapcsolatos vonatkozásokat tagállami szinten szabályozzák.
A Tanács hivatalosan elfogadta a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló rendeletet. Ezek az anyagok különösen károsak. Az új rendelet a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokra vonatkozó mellékletek módosításáról rendelkezik: új vegyi anyagokat vesz fel ezen anyagok jegyzékébe, illetve korlátozza ezeknek a hulladékban való előfordulását azáltal, hogy szigorúbb koncentrációs határértékeket ír elő bizonyos anyagokra vonatkozóan. Az új koncentrációs határértékek biztosítják az emberi egészség és a környezet fokozottabb védelmét.
A Tanács határozatot fogadott el, amelyben felhatalmazza a Bizottságot, hogy az EU nevében tárgyalásokat folytasson a műanyagszennyezés megszüntetését célzó nemzetközi megállapodásról.
A Tanács emellett véglegesen jóváhagyta az egységes töltőről szóló irányelvet. Ez azt jelenti, hogy 2024-től kezdődően kötelező lesz USB-C-csatlakozóval ellátni az elektronikus eszközök széles körét, így például a mobiltelefonokat, a táblagépeket és a fejhallgatókat. Új mobiltelefon vagy más hasonló eszköz vásárlásakor ezentúl nem kell mindig új töltőt is venni: az összes eszközt ugyanazzal a töltővel lehet majd tölteni.
A miniszterek új uniós jogszabályt fogadtak el, amely egy újabb egészségügyi válság bekövetkezése esetén megkönnyíti a gyógyszerek, az oltóanyagok és a nyersanyagok időben történő beszerzését és az azokhoz időben történő hozzáférést, valamint szükséghelyzeti finanszírozás aktiválását biztosítja, és lehetővé teszi a gyártóüzemek monitorozását. Ez az egészségügyi ellenintézkedésekkel való ellátásról szóló tanácsi rendelet jelenti az európai egészségügyi unió építőköveinek egyikét.
Az egészségügyi uniót még két másik rendelet alkotja – a határokon át terjedő egészségügyi veszélyekről szóló felülvizsgált jogszabály és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) megerősítéséről szóló rendelet –, amelyeket szintén elfogadtak az ülésen. A rendeletek javítják az EU arra irányuló képességeit, hogy jobban tudjon reagálni a jövőbeli világjárványokra és az egyéb, határokon átnyúló egészségügyi válságokra.
A Tanács rendeletet fogadott el, amely létrehozza az egyablakos vámügyintézést. Az új szabályok megfelelő feltételeket teremtenek a vámhatóságok és az illetékes partnerhatóságok közötti digitális együttműködéshez az EU külső határain. Ezáltal várhatóan könnyebbé válik a nemzetközi kereskedelem, lerövidül a vámkezelési idő és csökken a csalás kockázata.
A Tanács ezenkívül vita nélkül elfogadta az „A” napirendi pontok jegyzékeiben szereplő egyéb napirendi pontokat.
Egyéb
Az „Egyéb” napirendi pont keretében az elnökség tájékoztatást nyújtott a környezet büntetőjog általi védelméről szóló irányelv aktuális helyzetéről. A javaslatról megbeszélések folynak a Bel- és Igazságügyi Tanács keretében. Az elnökség és a Bizottság tájékoztatta a minisztereket a közelmúltban tartott főbb nemzetközi találkozókról. Belgium – Spanyolország támogatásával – felhívta a miniszterek figyelmét a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelvre. Belgium tájékoztatta a minisztereket a per- és polifluoralkil-anyagoknak (PFAS) általi szennyezésről. Szlovénia – Bulgária, Görögország, Spanyolország, Ciprus, Ausztria és Portugália támogatásával – tájékoztatta a minisztereket az uniós szintű aszálykezelésről. Spanyolország tájékoztatást nyújtott az aszállyal szembeni rezilienciával foglalkozó nemzetközi szövetség elindításáról. Az elnökség tájékoztatta a minisztereket az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens tájak tervezéséről szóló konferenciáról.
A miniszterek munkaebéd során – Jo Tyndall, az OECD környezetvédelmi igazgatója jelenlétében – nem hivatalos megbeszélést tartottak az OECD-nek az európai zöld megállapodás végrehajtásával kapcsolatos meglátásairól és a jelenlegi európai energiaválságról.