Biológiai sokféleség

Az EU 2030-ig tartó időszakra szóló biodiverzitási stratégiája

Az Európai Bizottság által 2020 májusában előterjesztett, a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia az európai zöld megállapodás egyik legfontosabb eleme.

A Tanács 2020 októberében következtetéseket fogadott el a stratégiáról, és jóváhagyta annak célkitűzéseit. Kiemelte, hogy fokozni kell azokat az erőfeszítéseket, amelyek a biológiai sokféleség csökkenését és a természeti környezet romlását közvetve vagy közvetlenül előidéző tényezők kezelésére irányulnak. Emellett ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a biodiverzitással kapcsolatos célkitűzéseket más ágazatokban, például a mezőgazdaságban, a halászatban és az erdőgazdálkodásban is maradéktalanul érvényesíteni kell, és e területeken biztosítani kell az uniós intézkedések következetes végrehajtását.

A miniszterek szorgalmazták, hogy az EU az uniós költségvetés és a helyreállítási eszköz 30%-át kitevő, az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre elkülönített összeg jelentős részét a biológiai sokféleségre és a természeten alapuló, a biológiai sokféleséget elősegítő megoldásokra fordítsa.

A „termelőtől a fogyasztóig” stratégiát és az uniós biodiverzitási stratégiát a Bizottság együttesen terjesztette elő 2020-ban, és a két stratégia több azonos célkitűzést is tartalmaz, például olyan területeken, mint a növényvédő szerek és műtrágyák használatának visszaszorítása, a mezőgazdasági földterületek helyreállítása és a vízgazdálkodás.

Természet-helyreállítási jogszabály

Az uniós természet-helyreállítási jogszabály a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák helyreállítását hivatott biztosítani, összhangban a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia céljaival. A jogszabály alapján olyan helyreállítási intézkedéseket kell majd bevezetni, amelyek 2030-ra lefedik úgy az uniós szárazföldi, mint a tengeri területek legalább 20%-át, 2050-re pedig az összes, helyreállításra szoruló ökoszisztémát.

A szabályokkal az EU most vezet be legelső alkalommal olyan előírásokat, amelyek kifejezetten a természet uniós tagállamokban való helyreállítását célozzák, és uniós szinten kötelező célértékeket határoznak meg a helyreállítási intézkedésekre vonatkozóan, nevezetesen a következők tekintetében:

• leromlott állapotú szárazföldi és tengeri élőhelyek
• beporzók
• mezőgazdasági ökoszisztémák
• városi területek
• folyók és árterek
• erdők

A Tanács 2023 júniusában megállapodott a természet-helyreállítási jogszabályra vonatkozó álláspontjáról (általános megközelítést fogadott el). A háromoldalú egyeztetések keretében folytatott tárgyalásokat követően 2023 novemberében megállapodás született az Európai Parlamenttel.

A Tanács 2024 júniusában fogadta el a természet-helyreállítási jogszabályt.

További uniós szakpolitikák a biológiai sokféleség védelmére

A biodiverzitás és az ökoszisztémák hanyatlásának megfékezésére irányuló uniós erőfeszítések jogszabályokon alapulnak. Ezek közé tartozik:

• a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelv
• a víz-keretirányelv
• a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv

A szennyezésre, az idegenhonos inváziós fajokra és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre vonatkozó jogszabályok pedig azzal járulnak hozzá a biológiai sokféleség megőrzéséhez, hogy kiküszöbölik a hanyatlást előidéző tényezőket.

A természet védelmét és helyreállítását célzó helyi fellépések finanszírozása érdekében az EU létrehozta a LIFE programot. Az 1992-ben útjára indított LIFE az egyetlen olyan uniós finanszírozási program, amely teljes egészében környezetvédelmi és éghajlat-politikai célokat szolgál. Létrehozása óta több mint 6500 projekthez nyújtott társfinanszírozást.

Biodiverzitás: globális célok

Az EU aktív szerepet játszik a nemzetközi porondon annak érdekében, hogy teljesítse a többoldalú egyezmények keretében a természet és a biológiai sokféleség védelmét illetően tett globális kötelezettségvállalásait; ezek közé az egyezmények közé tartozik például a Biológiai Sokféleség Egyezmény vagy a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény.

A Tanács 2024 októberében következtetéseket hagyott jóvá, amelyek általános uniós tárgyalási álláspontként szolgáltak az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye Feleinek 2024 októberében és novemberében Kolumbiában megrendezett 16. Konferenciáján (COP16). A konferencia nyomán az országok a 2025 februárjában Olaszországban tartott találkozójukon megállapodtak a biológiai sokféleséggel kapcsolatos globális célok és célértékek végrehajtását célzó finanszírozási és nyomonkövetési intézkedésekről.

• Az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye: az EU megerősítette azt a globális vállalást, hogy 2030-ra bolygónk szárazföldjeinek és vizeinek harmada védelemben részesüljön (sajtóközlemény, 2024. október 14.)
• Az EU üdvözli a COP16 keretében, Rómában a biológiai sokféleséggel kapcsolatban folytatott tárgyalások pozitív eredményét (az Európai Bizottság weboldala)

Miért fontos a biodiverzitás?

A biológiai sokféleség az élet alapja. Elengedhetetlen úgy az emberi léthez, mint a környezet és az éghajlat védelméhez.

Élelmet, ivóvizet és tiszta levegőt biztosít az embereknek, és fontos szerepet játszik a természet egyensúlyának megőrzésében. Segít kezelni az éghajlatváltozást és megelőzni a fertőző betegségek terjedését.

A Világgazdasági Fórum szerint a globális GDP közel fele (mintegy 40 000 milliárd euró) a természeti környezettől és annak erőforrásaitól függ. A globális szinten együttesen közel 7300 milliárd eurót termelő legnagyobb gazdasági ágazatok (az építőipar, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar) nagymértékben támaszkodnak a természetre.

A szennyezéssel és az élőhelyek megváltozásával járó, valamint éghajlatváltozást okozó emberi tevékenységek megterhelést jelentenek a fajok és az ökoszisztémák számára. A szakemberek becslései szerint jelenleg világszerte egymillió növény-, rovar-, madár- és emlősfaj van kitéve a kihalás veszélyének.

További információ: