"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A Tanács irányadó vitát tartott az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagnak a Környezetvédelmi Tanács hatáskörébe tartozó javaslatairól. Az intézkedéscsomag célja, hogy az EU éghajlat- és energiapolitikai jogszabályi keretét összhangba hozza azzal a célkitűzéssel, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon, valamint azzal az uniós céllal, hogy 2030-ra az 1990-es szintekhez képest legalább 55%-kal csökkenjen a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás.
A miniszterek véleménycserét folytattak a közúti közlekedési és építőipari ágazatra vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszerről (ETS RTB) és azon belül is mindenekelőtt arról a kérdésről, hogy mennyire hatékony ez az eszköz a kibocsátások annak érdekében történő csökkentésében, hogy 2030-ra teljesüljön a kibocsátások 55%-os csökkentésének célja.
A miniszterek ismertették azokat a lehetőségeket és fő paramétereket, amelyek a véleményük szerint a leginkább relevánsak lennének az említett rendszer társadalmi elfogadottságának a javítása szempontjából, és amelyek ugyanakkor annak hatékonyságát is szavatolnák. A miniszterek emellett a szóban forgó rendszer néhány lehetséges alternatívájáról is tárgyaltak.
A miniszterek megvitatták azokat a paramétereket, amelyeket a közúti közlekedési és építőipari ágazatra vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer létrehozása esetén a Szociális Klímaalapra vonatkozóan meg kellene határozni annak érdekében, hogy az hatékonyan tudja majd támogatni a legveszélyeztetettebb csoportokat.
„Irány az 55%!”: a klímacéloktól az uniós jogszabályokig vezető út (Infografika)
Elemek, illetve akkumulátorok és hulladékelemek, illetve -akkumulátorok
A miniszterek általános megközelítést fogadtak el az elemekre, illetve akkumulátorokra és a hulladékelemekre, illetve -akkumulátorokra vonatkozó uniós jogszabályokat aktualizáló rendeletjavaslatra vonatkozóan.
Az elemek, illetve akkumulátorok a tiszta energiára való átállás kulcsfontosságú eszközei. Az új szabályok javítani fogják az európai ipar és a termelési láncok versenyképességét, és e szabályoknak köszönhetően több akkumulátor áll majd rendelkezésre a kibocsátásmentes közlekedési módokra való átálláshoz. Az új szabályok biztosítani fogják, hogy az elemeket, illetve akkumulátorokat az életciklusuk végén megfelelően összegyűjtsék, hogy azok ne kerüljenek a környezetbe. Ezzel elkerülhető a bennük található mérgező anyagok környezetbe jutása, és drasztikusan csökken a körforgásos gazdaság keretében visszanyerhető értékes anyagok pazarlása.
Barbara Pompili, Franciaország ökológiai átállásért felelős minisztere
A javaslat célja az elemek, illetve akkumulátorok környezeti és társadalmi hatásainak csökkentése az elemek, illetve akkumulátorok életciklusának minden szakaszában – az anyagok beszerzésétől kezdve az előállításon és a felhasználáson át az újrafeldolgozásig.
A javaslat célja továbbá, hogy kezelje a különböző szabályokból és információkból adódó belső piaci eltéréseket azáltal, hogy egyértelműbb közös szabályok révén egyenlő versenyfeltételeket teremt a gazdasági szereplők számára.
Elemek és akkumulátorok: úton a fenntartható, körforgásos európai ellátási lánc felé (Infografika)
Erdőirtás és erdőpusztulás
A miniszterek irányadó vitát tartottak a Bizottság azon javaslatáról, amelynek célja, hogy minimálisra csökkentse az erdőirtást vagy erdőpusztulást feltételező ellátási láncokból származó termékek fogyasztását.
A 2021. november 17-én közzétett javaslat kötelező szabályokat állapít meg az uniós piacon olyan alapanyagokat és származtatott termékeket – például bőrt, csokoládét és bútorokat – forgalmazó piaci szereplőktől elvárt kellő gondosságra vonatkozóan, amelyekhez erdőirtás és erdőpusztulás kapcsolódik.
A miniszterek véleménycserét folytattak arról a kérdésről, hogy miként lehetne biztosítani egy, a kellő gondosság elvén alapuló hatékony és eredményes rendszer megvalósítását az annak szavatolásához szükséges nyomonkövethetőség elérése érdekében, hogy a rendelet hatálya alá tartozó termékek az előállításuk során nem jártak erdőirtással és erdőpusztulással. A miniszterek továbbá ismertették a véleményüket, és javaslatokat terjesztettek elő a rendelet operatív alkalmazása szempontjából kulcsfontosságú kifejezések közös fogalommeghatározására vonatkozóan.
A miniszterek a munkaebéd keretében véleménycserét folytattak az európai szemeszter ökologizálásáról. Az európai szemeszter a gazdaság-, a költségvetési, a munkaügyi és a szociálpolitikák Unión belüli koordinálására szolgáló ciklus.
A miniszterek a megbeszélésük során arra a kérdésre összpontosítottak, hogy miként lehetne jobban figyelembe venni az európai szemeszter keretében az inkluzív és méltányos zöld átállással kapcsolatos kihívásokat, biztosítva ugyanakkor az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és a biológiai sokféleség megőrzésére vonatkozó európai célkitűzések elérését.
A miniszterek továbbá véleménycserét folytattak arról, hogy melyek azok az alapelvek és bevált gyakorlatok, amelyek révén figyelembe lehet venni az igazságos átmenetet a gazdaságpolitikákban – mindenekelőtt a hatások eloszlásának elemzése tekintetében –, és amelyeket az európai szemeszter keretében meg kell erősíteni.
A Tanács vita nélkül elfogadott két tanácsi határozatot a higanyról szóló Minamata egyezmény részes felei konferenciája negyedik ülésének második munkaülésén képviselendő uniós állásponttal kapcsolatban. Az egyezmény az emberi egészség és a környezet megóvása érdekében keretet biztosít a higany és a higanyvegyületek használatának és emberi eredetű, levegőbe, vízbe és talajba történő kibocsátásának ellenőrzésére és korlátozására.
Az első határozat az egyezmény A. mellékletének abból a célból történő módosítására vonatkozik, hogy annak hatálya további, hozzáadott higanyt tartalmazó termékekre, többek között bizonyos lámpatípusokra is kiterjedjen. Másrészt vonatkozik a B. melléklet abból a célból történő módosítására, hogy annak hatályát kiterjesztve végső kivezetési időpontot határozzon meg az említett melléklet hatálya alá tartozó, higanyt alkalmazó eljárások tekintetében.
A második határozat célja, hogy pontosabban meghatározza az egyezmény hulladékokra vonatkozó rendelkezéseinek hatályát, különösen a 11. cikk 3. bekezdését, amely szerint az érintett higanytartalmú hulladékot a környezetkímélő kezelés elvével összhangban kell kezelni.
A higanyról szóló Minamata egyezmény részes felei konferenciája (COP) negyedik ülésének második munkaülésére 2022. március 21. és 25. között kerül majd sor Balin (Indonézia).
A Tanács elfogadta továbbá az Európai Unió és tagállamai által a higanyról szóló Minamata egyezmény részes feleinek konferenciáján teendő nyitónyilatkozatot. A nyitónyilatkozatot kiigazították annak érdekében, hogy az tükrözze az EU és tagállamai álláspontját Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójával kapcsolatban.
A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok
A francia elnökség tájékoztatta a minisztereket a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról (POP) szóló rendeletjavaslat aktuális állásáról. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatandó jövőbeli háromoldalú tárgyalások céljából március 11-én az állandó képviselők szintjén elfogadta tárgyalási álláspontját.
A javaslat módosítja a jelenlegi rendelet mellékleteit azzal a céllal, hogy megszüntesse vagy minimálisra csökkentse e vegyi anyagok hulladékokból származó kibocsátását.
Bár a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokat általában már nem használják új termékekben, mégis megtalálhatók egyes fogyasztási cikkekből, például vízálló textíliákból, bútorokból, műanyagokból és elektronikus berendezésekből származó hulladékokban. A javaslat szigorú határértékeket vezet be a hulladékokban található alábbi három anyagra vagy anyagcsoportra vonatkozóan:
a perfluoroktánsav (PFOA), annak sói és a perfluoroktánsav rokonvegyületei – ezek vízálló textíliákban és a tűzoltóhabban fordulnak elő,
a dikofol – ezt korábban a mezőgazdaságban peszticidként használták,
a pentaklórfenol (PCP), annak sói és észterei – ezek kezelt faanyagban és textíliákban fordulnak elő.
Emellett szigorúbb határértékeket állapít meg a mellékletekben már felsorolt számos más anyagra, például a dioxinokra és a furánokra vonatkozóan, amelyek szennyeződésként vannak jelen a hamuban és a koromban. Az e határértékeket meghaladó POP-tartalmú hulladékot meghatározott módon kell kezelni annak biztosítása érdekében, hogy a POP-tartalom megsemmisüljön vagy visszafordíthatatlanul átalakuljon.
A „Tiszta energiákra való átállás” program (Clean Energy Transitions Programme)
A Tanács jóváhagyta a Bizottság azon szándékát, hogy az IEA (Nemzetközi Energia Ügynökség) „Tiszta energiákra való átállás” elnevezésű programján keresztül csatlakozzon a klímasemleges energetikai rendszerre való átállás felgyorsítására irányuló, nem kötelező erejű közös vállaláshoz.
Egyéb
Az elnökség és a Bizottság tájékoztatást nyújtott az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlése ötödik ülésszakának (UNEA-5) második szakaszáról, amelyre február 28. és március 2. között került sor a kenyai Nairobiban. Az ülésszak általános témája „A természetre irányuló intézkedések megerősítése a fenntartható fejlődési célok teljesítése érdekében” volt.
A Bizottság információkkal szolgált a környezet büntetőjog általi védelméről szóló új irányelvjavaslatról, amely új környezeti bűncselekményeket határoz meg, és részletesebb rendelkezéseket vezet be a szankciókra, a végrehajtás megerősítését célzó szabályokra és a bűncselekményeket bejelentő és a jogérvényesítési hatóságokkal együttműködő személyeket segítő intézkedésekre vonatkozóan.
A Bizottság felszólította a tagállamokat arra, hogy sürgősen tegyenek lépéseket a multilaterális környezetvédelmi megállapodások megerősítése érdekében.
Az észt és a finn delegáció tájékoztatást nyújtott a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló egyezmény (a Határvízi Egyezmény) 30. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségekről. A Határvízi Egyezményt 1992-ben fogadták el Helsinkiben. Az egyezmény egy jogilag kötelező erejű eszköz, amely előmozdítja az együttműködést a határokon átnyúló vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás terén.
Az elemek, illetve akkumulátorok a tiszta energiára való átállás kulcsfontosságú eszközei. Az új szabályok javítani fogják az európai ipar és a termelési láncok versenyképességét, és e szabályoknak köszönhetően több akkumulátor áll majd rendelkezésre a kibocsátásmentes közlekedési módokra való átálláshoz. Az új szabályok biztosítani fogják, hogy az elemeket, illetve akkumulátorokat az életciklusuk végén megfelelően összegyűjtsék, hogy azok ne kerüljenek a környezetbe. Ezzel elkerülhető a bennük található mérgező anyagok környezetbe jutása, és drasztikusan csökken a körforgásos gazdaság keretében visszanyerhető értékes anyagok pazarlása.
