"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Az Ukrajna elleni orosz agresszió – az élelmezésbiztonságot fenyegető következmények
A Külügyek Tanácsa véleménycserét folytatott az Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborújával összefüggő legfrissebb fejleményekről. A miniszterek hangsúlyozták: elkötelezettek aziránt, hogy továbbra is támogatást nyújtsanak Ukrajnának, egyrészt katonai eszközökkel, másrészt pedig azáltal, hogy nyomást gyakorolnak Oroszországra, és együttműködnek a nemzetközi közösséggel.
A Tanács ezt követően megvitatta azokat a negatív hatásokat, amelyeket Oroszország agresszív háborúja gyakorol a globális élelmezésbiztonságra.
Oroszország ellehetetleníti az ukrán exportot. Nem mi, hanem Oroszország. Oroszország lerombolja a kikötőket, megsemmisíti az élelmiszerkészleteket és a közlekedési infrastruktúrát: ez idézi elő a globális élelmezési válságot. Ha valaki megakadályozza, hogy az ukrán raktárakban tárolt több mint 20 millió tonna gabona célba jusson, akkor valaki más éhezni fog. Ez egy szándékos kísérlet arra, hogy az élelmet háborús fegyverként használja; szándékos kísérlet arra, hogy éhínséget idézzen elő a világban.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
A Tanács külön kitért arra, hogy a válság milyen következményekkel jár az afrikai országokban, és hogy miként nyújthatnánk segítséget ezeknek az országoknak az emelkedő élelmiszerárak hatásainak enyhítéséhez.
Az EU szolidaritást tanúsít és határozott lépéseket tesz. Mintegy 1 milliárd EUR-t ajánlott fel az élelmiszer-ellátás bizonytalanságának kezelésére a Száhel-övezetben, 600 millió EUR sürgősségi segélyt az élelmiszerrendszerek és a reziliencia megerősítésére Afrika szarván, továbbá 225 millió EUR-t az Észak-Afrikában és a levantei térségben esetlegesen kialakuló élelmiszerválságok hatásainak enyhítésére. Az EU az ENSZ-szel együttműködve tanulmányozni fogja továbbá, hogy milyen hatással jár az uniós szankciók betartása, illetve az, hogy egyes gazdasági szereplők indokolatlan módon piackerülő magatartást tanúsítanak.
A Tanács ezt követően megvitatta azt a cselekvési tervet, amellyel az EU reagálni kíván azokra a geopolitikai következményekre, amelyeket Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja gyakorol a harmadik országokra. A cselekvési terv középpontjában a szolidaritás, a helyi élelmiszer-termelés fellendítése, a kereskedelem stabilizálása és a többoldalú együttműködés áll.
Egyiptom
Az EU–Egyiptom Társulási Tanács június 19-i ülését követően – amelyen a felek jóváhagyták az EU–Egyiptom partnerség 2027-ig szóló új prioritásait – a Külügyek Tanácsa megbeszélést tartott az EU és Egyiptom közötti kapcsolatokról. A megbeszélés középpontjában az élelmezésbiztonság és a közelgő COP27-konferencia egyiptomi elnöksége állt.
A megbeszélést munkaebéd keretében tartott nem hivatalos véleménycsere követte Számeh Haszan Sukri egyiptomi külügyminiszterrel.
A miniszterek véleménycserét folytattak Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborújának következményeiről és a COP27 előkészületeiről. Az éghajlatváltozás továbbra is globális prioritás, és az EU támogatni fogja Egyiptomot, hogy elősegítse a COP27 sikerének biztosítását.
Afrika szarva
A Tanács megbeszélést folytatott az Afrika szarván kialakult helyzetről, valamint a proaktív, hosszabb távú uniós szerepvállalás elemeiről egy olyan régióban, ahol a Covid19-világjárvány és Oroszország Ukrajna ellen folytatott agresszív háborúja tovább súlyosbította az amúgy is instabil helyzetet.
A miniszterek áttekintették a szudáni helyzetet, ahol a politikai megoldás létrejötte érdekében az EU támogatja az ENSZ, az Afrikai Unió és az IGAD háromoldalú mechanizmusát.
Szomáliával kapcsolatban a miniszterek hangsúlyozták, hogy meg kell ragadni az új elnök megválasztását követő új lendületet, továbbá politikai, biztonsági és gazdasági reformokat kell szorgalmazni.
Végül a miniszterek a megbeszélésen rámutattak arra, hogy bár történt némi előrelépés Etiópiában, de ez nem elegendő a kapcsolatok teljes körű normalizálásához. Az uniós megközelítésnek „óvatosnak, feltételesnek és kölcsönösségre épülőnek” kell lennie, azaz a további humanitárius segítség célba juttatásától, Tigrében az alapvető szolgáltatások helyreállításától, valamint a tüzelőanyagokra és a műtrágyákra vonatkozó korlátozások feloldásától kell függenie.
A Tanács nyilatkozatot fogadott el a nemzetközi jog, többek között az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek érvényesítéséről és tiszteletben tartásuk előmozdításáról.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
A Tanács ülésének alkalmával a dán külügyminiszter hivatalosan tájékoztatta a főképviselőt és a francia elnökséget Dánia azon szándékáról, hogy felmondja a kívülmaradási záradékot, és csatlakozik az uniós védelmi politikához és együttműködéshez.
Oroszország ellehetetleníti az ukrán exportot. Nem mi, hanem Oroszország. Oroszország lerombolja a kikötőket, megsemmisíti az élelmiszerkészleteket és a közlekedési infrastruktúrát: ez idézi elő a globális élelmezési válságot. Ha valaki megakadályozza, hogy az ukrán raktárakban tárolt több mint 20 millió tonna gabona célba jusson, akkor valaki más éhezni fog. Ez egy szándékos kísérlet arra, hogy az élelmet háborús fegyverként használja; szándékos kísérlet arra, hogy éhínséget idézzen elő a világban.