Skip to content
  • Külügyek Tanácsa

Külügyek Tanácsa, 2022. július 18.

A főbb eredmények

Az Ukrajna elleni orosz agresszió

A Külügyek Tanácsa véleménycserét folytatott az Ukrajna elleni orosz agresszióról.

Az ülés elején Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter videokonferencia keretében fordult a tagállami miniszterekhez, és tájékoztatta őket a legfrissebb helyszíni fejleményekről és az orosz agressziónak az ország polgári lakosságát, valamint világszerte az élelmezésbiztonságot sújtó drámai következményeiről.

Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
Oroszország megpróbálja elpusztítani Ukrajnát és az ukrán nemzetet, és ezzel egyidejűleg globális élelmezési és energiaválságot teremt. A miniszterek egyhangúlag megállapodtak abban, hogy továbbra is határozottan ki kell állni Ukrajna mellett, és minden támogatásunkat meg kell adni Ukrajnának a szabadságért és függetlenségért vívott küzdelemben. Ukrajnának több fegyverre van szüksége, és ezt mi biztosítani fogjuk a számára. Ezért javasoltam az Európai Békekeret következő, 500 millió euróval megemelt részletét A mai napon politikai megállapodás született erről a javaslatról.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője

A Tanács folytatja a korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos munkát az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Bizottság által előterjesztett együttes javaslat alapján, beleértve a „kiskapuk” felszámolására és a kijátszás elkerülésére irányuló intézkedéseket. A főképviselő hangsúlyozta, hogy az uniós korlátozó intézkedések működnek, és súlyosan érintik az orosz gazdaságot.

Az EU továbbra is támogatja Ukrajnát reformprogramjának az európai perspektíván belüli végrehajtásában, miután az Európai Tanács nemrég megadta számára a tagjelölt ország státuszt. Az EU–Ukrajna Társulási Tanács következő ülésére várhatóan 2022. szeptember 5-én kerül sor.

Az EU kapcsolatai Latin-Amerikával és a Karib-térséggel

A Tanács megbeszélést folytatott az EU, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség közötti kapcsolatokról.

Latin-Amerikát és a Karib-térség országait súlyosan érintik az Ukrajna elleni orosz agresszív háború negatív következményei, különösen az emelkedő árak, az élelmiszer-, műtrágya- és energiahiány tekintetében.

Latin-Amerika és a Karib-térség azonban több területen is változatlanul nagyon fontos uniós partner. A Tanács ezért megállapodott abban, hogy erősíti ezt a „másik transzatlanti kapcsolatot”, és minőségi előrelépést tesz az uniós országok, illetve Latin-Amerika és a Karib-térség országai közötti kapcsolatok terén.

A miniszterek hangsúlyozták, hogy rendkívül fontos és sürgős a kereskedelmi és társulási megállapodások hálózatának bővítése és véglegesítése, előnyben részesítve a Mexikóval és Chilével kötött megállapodásokat.

A Tanács szintén megállapodott abban, hogy 2022 októberében, a CELAC argentin soros elnöksége idején sor kerüljön az EU–CELAC külügyminiszteri találkozójára Buenos Airesben.

Digitális diplomácia

A Tanács véleménycserét folytatott és következtetéseket hagyott jóvá a digitális diplomáciáról.

A főképviselő hangsúlyozta, hogy az EU egy másik külpolitikai eszközzel vértezi fel magát, hogy geopolitikai szerepét és ambícióit támogassa a globális technológiai hatalmi játszmában.

A mai napon jóváhagyott következtetések kifejtik az Európai Unió e területre vonatkozó szándákait: az uniós szabályozási modell aktív előmozdítása a digitális kérdésekkel foglalkozó koalíciók építése, digitális diplomáciai képzési programok kidolgozása, valamint az ENSZ és egyéb multilaterális szervek közötti koordináció fokozása révén.

Ezzel összefüggésben és első konkrét lépésként az EU uniós irodát fog létrehozni San Franciscóban erre a célra, amellyel erősíti az EU digitális diplomáciáját az Egyesült Államokban és az Egyesült Államokkal.

Aktuális ügyek

A tagállami miniszterek véleménycserét tartottak az EU–Izrael Társulási Tanács üléseinek újrakezdéséről, ezekre ugyanis 2012 óta nem került sor. Megállapodtak, hogy újból összehívják ezeket az üléseket, és elkezdik kidolgozni az uniós álláspontot. Az Unió közel-keleti békefolyamattal kapcsolatos álláspontja nem változott a 2016-os következtetések óta, amelyekben a kétállami megoldást támogatták.

A Tanács megvitatta a július 25-i alkotmányos népszavazást megelőző tunéziai fejleményeket is. A tagállami miniszterek hangsúlyozták: fontos hogy Tunézia az intézményi rend felé tegyen lépéseket, és megőrizze a demokratikus berendezkedést. Az inkluzív nemzeti párbeszéd minden hiteles alkotmányos folyamat és a hosszú távú stabilitás alapköve.

Végezetül a miniszterek megvitatták a Srí Lankán kialakult és a kongói demokratikus köztársasági helyzetet.

Tanácsi következtetések és egyéb határozatok

A Tanács emellett elfogadta az alábbi következtetéseket:

A Tanács továbbá vita nélkül elfogadta a jogalkotási és a nem jogalkotási „A” napirendi pontok jegyzékeiben szereplő napirendi pontokat.

Az üléshez kapcsolódó dokumentumok

Az ülés nyomán készült dokumentumok

Sajtóközlemények

Sajtóinformációk

Sajtókapcsolat

Ha Ön nem újságíró, kérdésével szíveskedjen a Közönségtájékoztatási Szolgálathoz fordulni.

Akkreditáció és sajtóesemények

Az akkreditációról szóló általános információkat ezen az oldalon találja.

Az Európai Unión kívül tartott nemzetközi csúcstalálkozókra vonatkozó médiaakkreditációt a szervező ország kormányzati hatóságai fogják végezni.

Kövesse munkánkat!

Egyéb ülések: Külügyek Tanácsa

További ülések

Legutóbbi frissítés: 2025. február 5.