"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A Külügyek Tanácsa megvitatta az Ukrajna elleni orosz agresszió kérdését, miután Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter videokonferencia útján tájékoztatta az uniós külügyminisztereket a legfrissebb politikai és helyszíni fejleményekről.
A főképviselő bejelentette, hogy az Ukrajna támogatását célzó, legfeljebb 40 milliárd EUR összegű védelmi kezdeményezés széles körű politikai támogatást kapott, most pedig, figyelemmel az Európai Tanács következő, március 20–21-i ülésére, hozzá kell látni a részletek kidolgozásához.
A főképviselő újólag megerősítette, hogy az EU pozitívan viszonyul a dzsiddai tárgyalások kimeneteléhez, ideértve a tűzszüneti megállapodásra irányuló javaslatokat is, és hangsúlyozta, hogy most Oroszországon van a sor.
Jelenleg úgy látjuk, hogy Oroszország nem igazán akar békét, és […] nem is igazán lehet megbízni benne. Ezt a lehetőséget arra fogja felhasználni, hogy előálljon mindenféle igénnyel, és már most azt látjuk, hogy az Oroszország által megfogalmazott igények egyet jelentenek végső céljaikkal. Lássuk meg, hogyan alakul a helyzet a továbbiakban.
Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Külügyek Tanácsának elnöke
A Külügyek Tanácsa véleménycserét folytatott a Közel-Keletről, és különösen az izraeli és gázai helyzetről. A főképviselő elítélte a humanitárius segítségnyújtás politizálását, és hangsúlyozta, hogy a humanitárius segítségnek el kell jutnia a Gázában élő rászoruló személyekhez.
A miniszterek üdvözölték a március 4-i kairói csúcstalálkozón ismertetett, Gáza helyreállítására és újjáépítésére vonatkozó arab tervet, amely véleményük szerint jó kiindulási pontot jelent. A főképviselő kiemelte, hogy a terv egyes elemeiről még részletesebb megbeszéléseket kell folytatni, és hogy az európaiak számára nagyon fontos, hogy a Hamász semmilyen szerepet ne kapjon Gáza újjáépítésében.
A Külügyek Tanácsa – a 9. brüsszeli konferenciára tekintettel – megvitatta a legutóbbi szíriai fejleményeket a Szíria part menti térségében az elmúlt időszakban fellángolt erőszak tükrében.
Jelenlegi álláspontunk a következő: segítünk Szíriának abban, hogy előreléphessen. Természetesen azt szeretnénk, ha a jelenlegi vezetés nagyon komolyan venné azok elszámoltatását, akik felelősek voltak az erőszakért, valamint, ha a kormány inkluzívabbá válna, tekintettel arra, hogy Szíriát számos különböző csoport alkotja.
Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Külügyek Tanácsának elnöke
A Tanács véleménycserét folytatott az EU Iránnal kapcsolatos politikájáról, és ennek során többek között az alábbi elemekre összpontosított: az Irán által Oroszországnak nyújtott katonai támogatás, uniós állampolgárok önkényes fogva tartása, hibrid műveletek az EU-ban, Irán destabilizáló szerepe a közel-keleti régióban, valamint az ország nukleáris képességei.
A Tanács felvette az „Al Azaim Foundation for Media Production” elnevezésű szervezetet az ISIL-lel (Dáissal) és az al-Kaidával összeköttetésben álló, uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek, csoportok, vállalkozások és szervezetek jegyzékébe.
A Tanács jegyzékbe vett kilenc személyt és egy szervezetet, akiket, illetve amelyeket felelősség terhel a Kongói Demokratikus Köztársaságban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért, valamint az országban kialakult fegyveres konfliktus, instabilitás és biztonsághiány fenntartásáért.
A Tanács határozatot fogadott el, amelyben felhatalmazta az Európai Bizottságot arra, hogy az Unió nevében részt vegyen az Ukrajnával kapcsolatos követelésekkel foglalkozó nemzetközi bizottság létrehozásáról szóló nemzetközi jogi eszközre irányuló tárgyalásokon.
