Az EU álláspontja a közel-keleti helyzetről
Az uniós vezetők az Európai Tanács 2023 és 2026 közötti ülésein következtetéseket fogadtak el a közel-keleti helyzetről. Az oldal tartalma a legutóbbi, 2026. június 18–19-i következtetéseket tükrözi.
Irán
USA–Irán egyetértési megállapodás
Az Európai Tanács üdvözli az USA és Irán közötti egyetértési megállapodást, amely lehetőséget biztosít a regionális stabilitásra, valamint a hajózás szabadságának teljes körű helyreállítására és a Hormuzi-szoroson való biztonságos áthaladásra.
Üdvözli a békerendezés elérésére irányuló folytatódó diplomáciai erőfeszítéseket, és hangsúlyozza az összes lezáratlan kérdés tárgyalásos, hosszú távú megoldásának fontosságát, a nemzetközi joggal összhangban.
Elismerését fejezi ki Pakisztánnak, Katarnak és más regionális partnereknek a közvetítési erőfeszítéseikért. Az Európai Unió – a regionális partnerekkel szorosan koordinálva – továbbra is együtt fog működni a diplomáciai erőfeszítésekben, és készen áll arra, hogy támogassa a megállapodás végrehajtását.
Tengeri védelem
Az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy a nemzetközi joggal és az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményével összhangban tiszteletben kell tartani a hajózás szabadságát és a tengeri védelmet.
Az Európai Tanács üdvözli a tagállamok és a partnerek által bejelentett, arra irányuló erőfeszítéseket, hogy biztosított legyen a hajózás szabadsága a Hormuzi-szorosban, mihelyt teljesülnek a feltételek. A Hormuzi-szorossal kapcsolatos semmilyen megállapodás nem korlátozhatja a hajózás szabadságát, és semmilyen módon nem változtathatja meg annak irányítását.
Az Európai Tanács emlékeztet az EUNAVFOR ASPIDES uniós tengeri védelmi művelet szerepére, és kiemeli azt a benne rejlő lehetőséget, hogy hozzájáruljon a régió stabilizálásához, és felszólít annak a megbízatásával összhangban történő megerősítésére.
Nukleáris proliferációval kapcsolatos tevékenységek
Az Európai Tanács ismételten hangsúlyozza, hogy Irán soha nem juthat nukleáris fegyverhez. Sürgeti Iránt, hogy tegyen eleget az atomsorompó-szerződés szerinti, jogilag kötelező erejű nukleáris biztosítéki kötelezettségeinek, és újból kezdje meg a teljes körű együttműködést a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel.
Felszólítja továbbá Iránt, hogy vessen véget az általa folytatott destabilizáló tevékenységeknek, a ballisztikusrakéta-programját is beleértve. Tekintettel arra, hogy egyre nagyobb fenyegetést jelent, hogy az iráni hírszerző szolgálatok bűnözői hálózatokat és egyéb megbízottakat vesznek igénybe, az Európai Unió és tagállamai újólag megerősítik elkötelezettségüket aziránt, hogy szorosan együttműködjenek az ilyen ellenséges cselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem érdekében.
Emberi jogi visszaélések
Az Európai Tanács felszólítja az iráni rezsimet, hogy szüntesse be a saját népével szembeni erőszakot és elnyomást. Felszólít az iráni nép egyetemes emberi jogainak és alapvető szabadságainak tiszteletben tartására, beleértve a saját jövőjük megválasztásához való jogot is. E tekintetben az Európai Unió folytatni fogja a felelősökkel szembeni további korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos munkát.
A válság hatása
Az Európai Unió folytatni fogja a munkát – többek között a regionális és globális partnerekkel – a válság hatásainak enyhítése, valamint a Hormuzi-szorossal szembeni globális kiszolgáltatottság csökkentése érdekében, többek között az energiaellátási útvonalak diverzifikálása révén.
Az Európai Tanács nyugtázza a Bizottság által az energiabiztonság, az energiaárak és a globális ellátási láncok – többek között az élelmezésbiztonság – tekintetében az EU-ra nézve felmerülő következmények kezelése érdekében javasolt kezdeményezéseket, és felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy továbbra is kísérjék figyelemmel a helyzetet.
Ismételten hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a felkészültséget, többek között az esetleges jövőbeli migrációs áramlásokra vonatkozóan, együttműködve a származási és tranzitországokkal.
Gáza és Ciszjordánia
Humanitárius helyzet
Az Európai Tanács komoly aggodalmának ad hangot a romló gázai és ciszjordániai helyzet, többek között a Gázában fennálló tartós és pusztító humanitárius válság miatt.
Felszólítja Izraelt, hogy tegye lehetővé egyrészt azt, hogy a nagy léptékű humanitárius segítség – többek között a szárazföldi útvonalakat kiegészítő ciprusi tengeri folyosón keresztül – egész Gázába haladéktalanul és akadálytalanul bejusson, és ott folyamatosan szétosztásra kerüljön, másrészt pedig azt, hogy az ENSZ és ügynökségei, valamint a humanitárius szervezetek függetlenül és pártatlanul végezhessék az életek mentése és a szenvedés csökkentése érdekében folytatott munkát.
Felszólítja továbbá Izraelt, hogy nyissa meg újra a gázai határátkelőhelyeket, valamint a Gáza és Ciszjordánia közötti egészségügyi folyosót, tegye lehetővé a nemzetközi média számára a bejutást, és vonja vissza a nem kormányzati szervezetek bejegyzéséről szóló jogszabállyal kapcsolatos döntését.
Az Európai Tanács sürgeti Izraelt, hogy tegyen eleget a nemzetközi jog szerinti valamennyi kötelezettségének, beleértve a nemzetközi humanitárius jogot is. A polgári személyek védelmét mindenkor biztosítani kell.
Az Európai Tanács elítéli a Global Sumud Flotilla nemzetközi vizeken történt feltartóztatását követően a fogvatartottakkal, köztük európai polgárokkal szemben tanúsított rossz bánásmódot, valamint a szélsőséges miniszterek magatartását, akik emberi jogi visszaélésekre bujtanak fel és elősegítik azokat. Az Európai Tanács nyugtázza, hogy a Tanács folytatni fogja e tekintetben intézkedések vizsgálatát.
Átfogó, igazságos és tartós béke
Az Európai Tanács ismételten hangsúlyozza az Európai Unió elkötelezettségét az átfogó, igazságos és tartós, az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataival összhangban a kétállami megoldáson alapuló béke mellett, amely megoldás értelmében két demokratikus állam – Izrael és Palesztina – biztonságos és elismert határokon belül, békében élne egymás mellett.
Elismeri, hogy a civil társadalom fontos szerepet játszik a békeépítési erőfeszítésekben, valamint a tárgyalásos és tartós izraeli–palesztin békéhez szükséges alapok megteremtésében, és ezzel összefüggésben üdvözli, hogy 2026. június 12-én Párizsban e célból külön konferenciát tartottak.
Emlékeztetve korábbi következtetéseire, az Európai Tanács aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyik szereplő részéről sem történt előrelépés a tekintetben, hogy végrehajtsa a tűzszünetet és a 2803. sz. ENSZ BT-határozatban foglalt minden egyéb rendelkezést. Minden szereplőt felszólít azok maradéktalan végrehajtására, összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataival, valamint a vonatkozó nemzetközi politikai és jogi elvekkel.
Az Európai Tanács felszólít a Hamász és más nem állami fegyveres csoportok végleges leszerelésére, az izraeli erők teljes kivonására a Gázai övezetből és az ideiglenes nemzetközi stabilizációs erő telepítésére, a gázai konfliktus lezárására irányuló átfogó tervben körvonalazottaknak megfelelően. Az Európai Unió határozottan elutasítja Izrael azon bejelentését, hogy Gáza területének 70%-át ellenőrizni kívánja.
Gáza újjáépítése és megújítása
Az Európai Unió továbbra is dolgozni fog a 2803. sz. ENSZ BT-határozattal összhangban a gázai konfliktus lezárására irányuló átfogó terv végrehajtásán – többek között a rafahi határellenőrzést segítő európai uniós misszión (EU BAM Rafah) és az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri misszióján (EUPOL COPPS) keresztül –, valamint Gáza újjáépítésén és megújításán, a nemzetközi joggal összhangban.
Az Európai Unió továbbra is támogatni fogja a Palesztin Hatóságot – többek között annak reformprogramjával összefüggésben – annak érdekében, hogy az biztonságosan visszavehesse a tényleges ellenőrzést Gáza felett.
Az Európai Tanács ismételten felszólítja Izraelt, hogy sürgősen szabadítsa fel az összes visszatartott elszámolási bevételt, és terjessze ki az izraeli és palesztin bankok közötti levelezőbanki szolgáltatásokat, amely bevételek és szolgáltatások egyaránt szükségesek ahhoz, hogy biztosítani lehessen a Palesztin Hatóság megfelelő működését és az alapvető szolgáltatásoknak a lakosság részére történő nyújtását. Az Európai Tanács üdvözli, hogy a közelmúltban európai forrásokat szabadítottak fel a Palesztin Hatóság részére, többek között a PEGASE mechanizmuson keresztül.
Ciszjordánia és a telepesek által elkövetett erőszak
Az Európai Tanács ismételten hangsúlyozza, hogy elítéli Izrael azon egyoldalú intézkedéseit, amelyek célja a Ciszjordániában, többek között Kelet-Jeruzsálemben való jelenlétének a kiterjesztése, melyet a Nemzetközi Bíróság a 2024. július 19-i tanácsadó véleményében jogellenesnek nyilvánított.
Sürgeti Izrael kormányát, hogy fordítsa vissza a nemzetközi jog alapján illegálisnak minősülő telepek terjeszkedését – többek között az E1 övezetben –, tegyen eleget a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeinek, és védje meg a megszállt területek palesztin lakosságát, beleértve a keresztény közösségeket és az egyéb kisebbségeket is, továbbá Jeruzsálem szent helyeit illetően biztosítsa a status quo megőrzését és tiszteletben tartását.
Az Európai Tanács hangsúlyozza, hogy a vállalkozásoknak nem lenne szabad ajánlatot tenniük az E1, illetve egyéb telepek fejlesztésére vonatkozó építési szerződésekre, és kiemeli a telepek építésében részt vevő vállalkozásokat érintő jogi és reputációs következményeket, beleértve a nemzetközi jog súlyos megsértésének kockázatát is.
Az Európai Tanács elítéli a telepesek által palesztin polgári személyek ellen elkövetett, folytatódó és növekvő erőszakot, elszámoltathatóságra szólít fel, és üdvözli a szélsőséges telepesekkel, valamint a telepesek által a palesztin polgári személyek ellen elkövetett erőszakot támogató szervekkel és szervezetekkel szembeni korlátozó intézkedések elfogadását.
Üdvözli emellett a Hamásszal szembeni további korlátozó intézkedések elfogadását. Az Európai Tanács elítéli, hogy Izrael elfogadta a halálbüntetésről szóló törvényt, amely diszkriminatív, és felszólít annak azonnali hatályon kívül helyezésére.
Az Európai Tanács nyugtázza a Bizottság azon szándékát, hogy az illegális telepekkel kapcsolatos tovább romló helyzetre tekintettel a Tanács 2026. július 13-i ülése előtt opciókat terjesszen elő.
Libanon
A tűzszünet végrehajtása
Az Európai Tanács komoly aggodalmának ad hangot a tűzszünet folyamatos megsértése miatt, és sürgeti az összes szereplőt, hogy teljeskörűen hajtsák végre a tűzszünetet, konstruktívan vegyenek részt a folyamatban lévő tárgyalásokon, kerüljék el a további polgári áldozatokat és a lakóhelyelhagyást, valamint érjenek el olyan tartós politikai megoldást, amely mind Libanon, mind Izrael számára biztosítja a békét és a biztonságot.
Az Európai Unió készen áll arra, hogy támogassa a Libanon és Izrael közötti megállapodás végrehajtását. Az Európai Tanács felszólít az ellenségeskedések végleges megszüntetésére, a polgári személyek és a polgári infrastruktúra védelmére, valamint a nemzetközi jog, többek között a nemzetközi humanitárius jog teljes körű tiszteletben tartására.
Az Európai Tanács határozottan elítéli a Hezbollah Izrael és az észak-izraeli polgári lakosság elleni támadásait, és felszólít a Hezbollah teljes leszerelésére. Felszólítja Izraelt, hogy tartsa tiszteletben Libanon szuverenitását és területi integritását, és vonja ki erőit Libanonból, összhangban az 1701. sz. ENSZ BT-határozattal.
Felszólítja továbbá Izraelt, hogy tartózkodjon a további eszkalációtól. Az Európai Tanács újólag megerősíti, hogy az EU támogatja a libanoni nép biztonságának garantálására irányuló erőfeszítéseket, valamint Libanon szuverenitását és területi integritását.
A Libanonnak nyújtott uniós támogatás
Ismételten hangsúlyozza, hogy az EU teljes mértékben támogatja a libanoni kormány arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megerősítse az ország intézményeit, többek között a libanoni fegyveres erőket a Libanon teljes területe feletti ellenőrzés megszerzése céljából, és hogy az állam a fegyverek birtoklása terén monopóliummal rendelkezzen.
Az Európai Unió továbbra is támogatni fogja a libanoni fegyveres erőket, többek között egy esetleges KBVP-misszió, valamint az Európai Békekeret keretében nyújtott folyamatos és megerősített támogatás révén.
Az Európai Unió a nemzetközi partnerekkel szorosan koordinálva továbbra is hosszú távon tartós támogatást fog nyújtani. Az Európai Unió továbbra is elkötelezett amellett, hogy sürgősségi segélyt nyújtson a több mint egymillió, lakóhelyét elhagyni kényszerült személynek,az ellenségeskedések kitörését követően mozgósított 100 millió EUR összegű humanitárius segélyen és a regionális partnerekkel koordinált humanitárius légihíd-műveleteken túlmenően.
Az Európai Tanács ismételten felszólítja az összes felet az 1701. sz. ENSZ BT-határozat teljes körű végrehajtására. Ismételten hangsúlyozza, hogy elítéli az UNIFIL személyzete elleni elfogadhatatlan és jogtalan támadásokat, és alapos vizsgálatot sürget. Az Európai Tanács emlékeztet annak fontosságára, hogy az ENSZ az UNIFIL-t követően továbbra is jelen legyen Libanonban, és újólag megerősíti, hogy az EU kész hozzájárulni ehhez 2027-ben.
- Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1701. sz. határozata
- Az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Libanoni Erői (UNIFIL)
- Európai Békekeret
Az Európai Tanács 2026. június 18–19-i következtetéseinek teljes szövege:
Az Európai Tanács korábbi következtetései
- Az Európai Tanács következtetései a közel-keleti helyzetről, 2026. március 19.
- Az Európai Tanács következtetései a közel-keleti helyzetről, 2025. december 18.
- Az Európai Tanács következtetései a közel-keleti helyzetről, 2025. október 23.
- Az Európai Tanács következtetései a közel-keleti helyzetről, 2025. június 26.
- Az Európai Tanács következtetései a közel-keleti helyzetről, 2025. március 20.
- Az Európai Tanács következtetései a közel-keleti helyzetről, 2024. december 19.
- Az Európai Tanács következtetései a közel-keleti helyzetről, 2024. október 17.
- Az Európai Tanács következtetései a közel-keleti helyzetről, 2024. június 27.
- Az Európai Tanács következtetései a közel-keleti helyzetről, 2024. március 21–22.
- Az Európai Tanács következtetései a közel-keleti helyzetről, 2023. október 26–27.
- Az Európai Tanács tagjainak nyilatkozata a közel-keleti helyzetről, 2023. október 15.
Az Európai Tanács elnökének nyilatkozatai
- Vezetők nyilatkozata az Egyesült Államok és Irán között létrejött kéthetes tűzszünetről (sajtóközlemény, 2026. április 8.)
- António Costa elnök és Ursula von der Leyen elnök együttes nyilatkozata a közel-keleti országok vezetőivel az iráni háborúról tartott videokonferenciát követően (sajtóközlemény, 2026. március 9.)
- António Costa elnök és Ursula von der Leyen elnök együttes nyilatkozata az iráni fejleményekről (sajtóközlemény, 2026. február 28.)
- António Costa elnök nyilatkozata a Sarm-es-Sejk-i csúcstalálkozón való részvételét követően (sajtóközlemény, 2025. október 13.)
- António Costa elnök beszéde a kétállami megoldásról szóló magas szintű konferencián (sajtóközlemény, 2025. szeptember 23.)
A főképviselőnek az Európai Unió nevében tett nyilatkozatai
- A főképviselőnek az EU nevében tett nyilatkozata az Izrael és Libanon közötti keretmegállapodásról (sajtóközlemény, 2026. július 2.)
- A főképviselőnek az EU nevében tett nyilatkozata Izraelről és Libanonról (sajtóközlemény, 2026. június 6.)
- A főképviselőnek az EU nevében tett nyilatkozata az Egyesült Államok és Irán által elfogadott tűzszünetről (sajtóközlemény, 2026. április 9.)
- A főképviselőnek az Európai Unió nevében tett nyilatkozata a közel-keleti fejleményekről (sajtóközlemény, 2026. március 1.)
- Izrael/Palesztina: a főképviselőnek az Európai Unió nevében tett nyilatkozata a gázai konfliktus lezárására irányuló átfogó tervről (sajtóközlemény, 2025. október 10.)
- Izrael/Palesztina: a főképviselőnek az Európai Unió nevében tett nyilatkozata Gázáról (sajtóközlemény, 2025. október 2.)
- Izrael/Palesztina: a főképviselőnek az Európai Unió nevében tett nyilatkozata az Allenby híd / Husszein király híd határátkelő lezárásáról (sajtóközlemény, 2025. szeptember 27.)
- Palesztina: a főképviselőnek az Európai Unió nevében tett nyilatkozata (sajtóközlemény, 2025. augusztus 30.)
- Szíria: a főképviselőnek az Európai Unió nevében tett nyilatkozata az országban kialakult helyzetről (sajtóközlemény, 2025. július 24.)
- Izrael/Irán: a főképviselőnek az Európai Unió nevében tett nyilatkozata (sajtóközlemény, 2025. június 14.)
- Szíria: a főképviselőnek az Európai Unió nevében tett nyilatkozata az újra fellángoló erőszakhullámról (sajtóközlemény, 2025. március 11.)
- Izrael/Palesztina: a főképviselőnek a gázai tűzszünetről és a túszok szabadon bocsátásáról szóló megállapodást üdvözlő, az EU nevében tett nyilatkozata (sajtóközlemény, 2025. január 18.)
- Szíria: a főképviselőnek az Európai Unió nevében tett nyilatkozata az Aszad-rezsim bukásáról (2024. december 9.)
- A főképviselőnek az Európai Unió nevében tett nyilatkozata az UNRWA-val kapcsolatos jogszabályokról (sajtóközlemény, 2024. október 31.)
- A főképviselőnek az Európai Unió nevében tett nyilatkozata az UNIFIL elleni közelmúltbeli támadásokról (sajtóközlemény, 2024. október 13.)
- Irán: a főképviselőnek az Európai Unió nevében tett nyilatkozata az Izrael elleni iráni támadásról (sajtóközlemény, 2024. október 1.)
- A főképviselőnek az EU nevében tett nyilatkozata az Izrael és a Hezbollah közötti katonai eszkalációról (sajtóközlemény, 2024. szeptember 26.)
- Izrael/Palesztina: a főképviselőnek az EU nevében tett nyilatkozata (sajtóközlemény, 2024. augusztus 9.)
- A főképviselőnek az Európai Unió nevében tett nyilatkozata a Gázában biztosítandó humanitárius szünetekről (sajtóközlemény, 2023. november 12.)
További információk
Uniós szankciók Iránnal szemben
Szíria
A palesztinoknak nyújtott uniós humanitárius támogatás
Legutóbbi frissítés: 2026. július 2.