"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Oroszország Ukrajna elleni teljes inváziója megindításának szomorú harmadik évfordulóján a Külügyek Tanácsa megbeszélést tartott az Ukrajna elleni orosz agresszióról, miután Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter videokonferencia útján tájékoztatta uniós kollégáit a legújabb politikai és helyszíni fejleményekről.
Európában senki nem akarja, hogy folytatódjon a háború, és Európában senki sem akarja a háborút kevésbé, mint az ukránok. Ők békét akarnak a területükön. Ez teljesen világos. És ez az oka annak, hogy igazán erősnek kell lennünk az agresszorral szemben, és erő révén kell elérnünk a békét. Az EU Ukrajna mellett áll.
Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Külügyek Tanácsának elnöke
Mindezek alapján a Tanács a mai napon elfogadta a gazdasági és egyéni korlátozó intézkedések átfogó 16. csomagját. A csomag az orosz gazdaság létfontosságú ágazatait érinti, és ezzel tovább gyengíti a rezsim azon képességét, hogy folytatni tudja az Ukrajna elleni jogellenes, provokáció nélkül indított és indokolatlan agressziós háborúját.
A miniszterek megvitatták a főképviselő azon új kezdeményezését is, amely arra irányul, hogy Ukrajna 2025-ben fokozott uniós katonai támogatásban részesüljön.
Ez a téma szerepelni fog az Európai Tanács 2025. március 6-i rendkívüli ülésének napirendjén is.
A közel-keleti helyzet, Szíriát, Libanont és az UNRWA-t is beleértve
A Külügyek Tanácsa véleménycserét tartott Szíriáról, valamint határozatokat és politikai nyilatkozatot fogadott el az EU szankciós keretének bizonyos ágazatokban történő könnyítéséről, azzal a céllal, hogy támogassa Szíriában az inkluzív átmenetet, valamint az ország gazdasági helyreállítását, jövőbeli újjáépítését és stabilizálását.
A főképviselő egyértelművé tette, hogy a szankciók feloldása azonnali hatályú és határozatlan időre szól, de visszafordítható, ha Szíria új vezetői nem teljesítik kötelezettségvállalásaikat. Bejelentette továbbá, hogy 2025. március 17-én fog sor kerülni a „Szíria és a térség jövőjének támogatása” című kilencedik brüsszeli konferenciára, azzal a céllal, hogy további támogatást mozgósítsanak Szíria és a vele szomszédos országok számára.
A miniszterek ezt követően megvitatták a legújabb izraeli és gázai fejleményeket a tűzszüneti megállapodás végrehajtásának fényében, amelyhez az EU az EU BAM Rafah újbóli aktiválása révén járult hozzá, valamint megvitatták a legutóbbi libanoni fejleményeket.
A Külügyek Tanácsa véleménycserét tartott a Kongói Demokratikus Köztársaságban kialakult helyzetről, ahol a konfliktus január eleje óta drámaian eszkalálódott, amit tovább súlyosbít az M23 kiújult, a ruandai fegyveres erők által támogatott offenzívája az ország keleti részén.
A területi integritás sem Kongóban, sem Ukrajnában nem képezheti alku tárgyát. Az ENSZ Alapokmánya mindenhol alkalmazandó.
Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Külügyek Tanácsának elnöke
A főképviselő megvitatta a miniszterekkel a luandai és a nairobi békefolyamat támogatására irányuló diplomáciai erőfeszítéseken alapuló kezdeményezését, de olyan további lépéseket is, mint például: a Ruandával folytatott uniós védelmi konzultációk felfüggesztése, valamint – a helyszíni helyzettől függően – korlátozó intézkedések végrehajtásának szándéka. Bejelentette azt is, hogy sor fog kerülni a kritikus nyersanyagokkal kapcsolatos egyetértési megállapodás felülvizsgálására.
Az „Aktuális ügyek” napirendi pont keretében a Tanács véleménycserét tartott Grúziáról.
Az elnyomó jogszabályok elfogadása és a tüntetőkkel szembeni túlzott erőszak a helyzet riasztó romlását jelzi a régióban. Mindezeket a tüntetőket azonnal szabadon kell bocsátani, és egyértelmű, hogy a Grúzia által tett lépések nem Európa irányába haladnak. Elvárjuk, hogy a tagjelölt országok, így Grúzia is, tiszteletben tartsanak bizonyos értékeket és megtegyenek bizonyos lépéseket, de határozottan kijelenthetjük, hogy Grúzia nem a megfelelő lépéseket teszi.
Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Külügyek Tanácsának elnöke
