"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A Külügyek Tanácsa megvitatta az Ukrajna elleni orosz agresszió kérdését, miután Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter videokonferencia útján tájékoztatta az uniós külügyminisztereket a legfrissebb politikai és helyszíni fejleményekről.
Egyértelmű, hogy minden uniós tagállam békét akar. [...] Azt látjuk azonban, hogy Oroszország háborút akar. Hiszen épp tegnap láttuk az egyik legtöbb halálos áldozatot követelő támadást, a Szumiban hétvégén végrehajtott légicsapásokat. Nyilvánvaló, hogy Oroszország húzza az időt, és egyáltalán nem akar békét. Oroszországot tehát csak úgy tudjuk rávenni arra, hogy vegye komolyan a tárgyalásokat, ha fokozzuk a nyomást.
Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Külügyek Tanácsának elnöke
A Tanács megvitatta az uniós katonai támogatás fokozását. A főképviselő hangsúlyozta, hogy az EU nyújtja a legnagyobb katonai támogatást Ukrajnának, és egyben az ukrán védelmi ipar legnagyobb támogatója is, mivel az európai országok ebben az évben eddig több mint 23 milliárd EUR összeget különítettek el az Ukrajnának szánt katonai segélyekre.
A Tanács kitért az ukrán katonáknak az EUMAM Ukrajna keretében történő kiképzésére is: eddig több mint 73 000 katona kiképzésére került sor. A Tanács megvitatta, hogy mit lehet még tenni a misszióval kapcsolatban.
Ami a főképviselő arra irányuló kezdeményezését illeti, hogy 2 millió darab lőszert szállítsanak Ukrajnának, a főképviselő bejelentette, hogy a célértéket kétharmad részben már teljesítették, és a tagállamok nagy többsége egyetértett abban, hogy az EU-nak többet kell tennie.
Végezetül a Tanács megvizsgálta az Oroszországgal szembeni szankciókkal kapcsolatos aktuális helyzetet, és a főképviselő bejelentette, hogy megkezdődött a munka az árnyékflottára és más elemekre összpontosító 17. szankciócsomaggal kapcsolatban.
A közel-keleti helyzet, a Szíriában fennálló helyzetet is ideértve
A Külügyek Tanácsa véleménycserét tartott a Közel-Keletről, ezen belül a szíriai fejleményekről.
A főképviselő tájékoztatta a minisztereket a régióban tett közelmúltbeli látogatásáról, valamint a látogatás során az arab helyreállítási és újjáépítési tervről folytatott megbeszélésekről.
Minden tagállam egyetért abban, hogy támogatjuk a kétállami megoldást. Javaslatot tettünk továbbá arra, hogy három év alatt 1,6 milliárd EUR támogatást nyújtunk a Palesztin Hatóságnak – amelynek a szolgáltatásokat biztosítania kell – és a palesztin népnek.
Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Külügyek Tanácsának elnöke
A főképviselő hangsúlyozta, hogy nagyon súlyos az általános helyzet, és rendkívül fontos visszatérni a tárgyalóasztalhoz az újbóli tűzszünetnek, a túszok szabadon bocsátásának, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy a nagy léptékű humanitárius segítség egész Gázába akadálytalanul bejusson, és ott folyamatosan szétosztásra kerüljön.
A főképviselő kijelentette, hogy a Tanács üdvözölte az arab tervet, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tervben nem szerepelnek olyan fontos elemek, mint a biztonság, a finanszírozás és Gáza kormányzása, továbbá hogy az EU együtt fog működni nemzetközi partnereivel az e kérdésekkel kapcsolatos munka folytatása érdekében.
A Tanács ezt követően megbeszélést folytatott Szíriáról, és különösen arról, hogy folytassa-e az uniós szankciók enyhítését. Ezzel összefüggésben a főképviselő bejelentette, hogy a Tanács megállapodott a folyamat értékeléséről, ugyanakkor arról is, hogy azon fog dolgozni, hogy javaslatot tegyen a következő lépésekre, szem előtt tartva a feltételrendszert és az Unió által meghúzott, jól ismert határokat.
A Külügyek Tanácsa megbeszélést tartott az EU és az Afrikai Unió (AU) közötti kapcsolatokról. A két fél 2025-ben ünnepli partnersége fennállásának 25. évfordulóját.
A főképviselő hangsúlyozta, hogy valamennyi uniós tagállam szorosabb együttműködést kíván folytatni az afrikai országokkal, továbbá fontos, hogy az együttműködés ne szűnjön meg semmilyen külső befolyás, például Oroszország vagy Kína miatt. A főképviselő kitért továbbá a tervek szerint május 21-én Brüsszelben megrendezésre kerülő harmadik EU–AU miniszteri találkozóra, és kijelentette, hogy a Tanács megvitatta, milyen megvalósítandó célokkal érkezhet a találkozóra.
A Tanács ezt követően megvitatta a szudáni helyzetet. Szudán két évvel a háború kezdete után példátlan humanitárius válsággal néz szembe. A miniszterek a megbeszélés során kitértek a humanitárius helyzetre, valamint az EU, Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság közös szervezésében április 15-én Londonban tartandó konferenciára.
Nyugat-Balkán
A Tanács véleménycserét folytatott az EU és a nyugat-balkáni partnerek közötti kapcsolatokról, különös tekintettel arra, hogy miként lehet tovább erősíteni a biztonsági és védelmi együttműködést a politikai kihívások közepette, és hogyan lehet előmozdítani a regionális stabilitást és biztonságot. Az EU-27 vitájára a nyugat-balkáni külügyminiszterekkel a tanácsi ülés előestéjén tartott nem hivatalos munkavacsorát követően került sor.
A főképviselő hangsúlyozta, hogy a régió stabilitása és biztonsága alapvető fontosságú az EU számára.
A Tanács megbeszélést folytatott a bosznia-hercegovinai és a szerbiai helyzetről, továbbá megerősítette a Szerbia és Koszovó* közötti kapcsolatok normalizálásának szükségességét.
* Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
Egyéb döntések
A Tanács úgy határozott, hogy korlátozó intézkedéseket vezet be további hét személlyel és két szervezettel szemben, akiket, illetve amelyeket felelősség terhel az emberi jogok Iránban történt súlyos megsértéséért, többek között azért, mert az igazságszolgáltatást az önkényes fogva tartás eszközeként használták fel.
A Tanács felülvizsgálta a fegyverkivitel ellenőrzésére vonatkozó uniós keretet: egyrészt határozatot fogadott el a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló tanácsi közös álláspont módosításáról, másrészt következtetéseket hagyott jóvá a témában.
A Tanács 2025. június 30-ig több mint 4 300 000 EUR-val növelte az EU BAM Rafah pénzügyi referenciaösszegét. Ezzel a határozattal lehetővé válik azon többletköltségek fedezése, amelyek a missziónak a rafahi határátkelőhelyhez történő átcsoportosításából erednek. Az átcsoportosítást 2025 januárjában engedélyezték a gázai tűzszüneti megállapodás következtében.
Az üléshez kapcsolódó dokumentumok
Előkészítő dokumentumok
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
