"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A Külügyek Tanácsa megbeszélést folytatott az Ukrajna elleni orosz agresszióról Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter felszólalását követően, aki az uniós tagállamok külügyminisztereinek videokonferencia útján nyújtott naprakész tájékoztatást a folyamatban lévő diplomáciai fejleményekről, a helyszíni helyzetről és Ukrajna legsürgetőbb prioritásairól.
A Tanács ezt követően megbeszélést tartott az Oroszország elleni gazdasági és egyedi szankciók 18. csomagjára irányuló, folyamatban lévő munkáról.
A szankciók szükségesek ahhoz, hogy Oroszországot megfosszuk a háború folytatásához nélkülözhetetlen eszközöktől: az Európai Unió addig fogja emelni a háború költségét, amíg Moszkva számára nem marad más út, mint beszüntetni az agresszióját.
[…] Üzenetünk teljesen egyértelmű: Oroszország erőfeszítései hiábavalóak – Európa maradéktalanul elkötelezett Ukrajna mellett.
Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Külügyek Tanácsának elnöke
A Tanács ezt követően megbeszélést folytatott az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatásról, valamint a teljes körű és feltétel nélküli tűzszünet érdekében a legfontosabb globális szereplőkkel való további kapcsolatteremtésről.
A Tanács korlátozó intézkedéseket vezetett be öt olyan személlyel szemben, akiket felelősség terhel súlyos emberi jogi jogsértésekért vagy visszaélésekért, valamint a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomásáért Oroszországban.
A Külügyek Tanácsa véleménycserét folytatott a közel-keleti helyzetről: az első megbeszélés témája a gázai humanitárius helyzet volt.
A múlt héten Izrael és az Európai Unió megállapodásra jutott a humanitárius segítségnyújtás Gázára történő kiterjesztéséről, és látunk is pozitív jeleket: látjuk, hogy több tehergépjármű és ellátmány érkezik Gázába, hogy több belépési pontot nyitottak meg, hogy a villamosenergia-vezetékeket megjavítják – de Izraelnek ennél konkrétabb lépéseket kell tennie a humanitárius helyzet javításáért a helyszínen. Az Európai Unió szorosan figyelemmel fogja kísérni, hogy Izrael miként hajtja végre ezt a közös megállapodást és az abban foglalt vállalásokat, és kéthetente aktualizálni fogja a megfelelés értékelését.
Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Külügyek Tanácsának elnöke
A Külügyek Tanácsa június 23-i megbeszélésének nyomán, amelynek tárgya annak áttekintése volt, hogy Izrael miként felel meg az EU–Izrael társulási megállapodás 2. cikkének, a Tanács véleménycserét folytatott egy sor lehetséges nyomonkövetési intézkedésről.
Az Európai Tanács kérésére bemutattam a minisztereknek egy sor különböző intézkedést, amelyeket a júniusban elvégzett áttekintés kapcsán meg lehetne hozni. Ezekről megbeszélést folytattunk, választaniuk pedig a tagállamoknak kell. Ezeket a lehetőségeket továbbra is mérlegelni fogjuk, és készen állunk arra, hogy fellépjünk, amennyiben Izrael nem teljesíti vállalásait. A cél nem Izrael megbüntetése, hanem a gázai helyzet tényleges javítása.
Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Külügyek Tanácsának elnöke
A Tanács emellett áttekintette az Iránnal kapcsolatos legfrissebb fejleményeket, és megerősítette azon álláspontját, hogy Iránnak nem lehet nukleáris fegyvere, valamint hogy e cél elérése érdekében hosszú távon a diplomácia jelenti a legjobb megközelítést.
A Külügyek Tanácsa áttekintette a grúziai helyzetet, és megvitatta azokat a lehetséges jövőbeli intézkedéseket, amelyekkel választ lehetne adni a hatóságok általi egyre növekvő elnyomásra, valamint azokat a kezdeményezéseket, amelyek célja Grúzia civil társadalmának és független médiájának hatékonyabb támogatása.
Mediterrán térség 2025: a paktum és az Unió a Mediterrán Térségért reformja
A Tanács megbeszélést tartott a következő témáról: „Mediterrán térség 2025: a paktum és az Unió a Mediterrán Térségért reformja”. Ennek középpontjában egyrészt az új földközi-tengeri paktum állt – amelynek célja új lendületet adni az Unió földközi-tengeri régióbeli szerepvállalásának –, másrészt az Unió a Mediterrán Térségért reformja a Barcelonai Nyilatkozat közelgő 30. évfordulójának fényében.
Egyéb megbeszélések és határozatok
Az „Aktuális ügyek” napirendi pont keretében a főképviselő kitért az EU és a CELAC közötti kapcsolatokra, Szomáliára, Kínára és Japánra.
A Tanács korlátozó intézkedéseket vezetett be:
az EU globális emberi jogi szankciórendszere keretében nyolc személlyel és egy szervezettel szemben az iráni állami szervek által Iránon kívül elkövetett súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések miatt
hét személlyel és három szervezettel szemben, akiket, illetve amelyeket felelősség terhel a Moldovai Köztársaságot destabilizáló, az ország szuverenitását és függetlenségét, valamint a demokráciát, a jogállamiságot és az ország stabilitását aláásó vagy fenyegető tevékenységekért
