Grúzia
Grúzia 2022 márciusában nyújtotta be az uniós tagság iránti kérelmét, és 2023 decemberében kapta meg a tagjelölt státuszt. A csatlakozási folyamat 2024-ben de facto leállt. Az EU és Grúzia a keleti partnerség keretében is együttműködik.
Grúzia és az EU
Uniós tagság iránti kérelem
Grúzia 2022. március 3-án uniós tagság iránti kérelmet nyújtott be.
Az Európai Bizottság 2022. június 17-én véleményt adott ki Grúzia uniós tagság iránti kérelméről.
Az Európai Tanács 2022. június 23-án megvitatta Grúzia uniós tagság iránti kérelmét. Az Európai Tanács kijelentette: készen áll arra, hogy megadja a tagjelölt ország státuszt Grúziának, amint az ország teljesítette a Bizottság Grúzia tagsági kérelméről szóló véleményében meghatározott prioritásokat.
A Bizottság 2023. november 8-án azt ajánlotta, hogy Grúzia kapja meg a tagjelölt státuszt azzal a feltétellel, hogy megtesz bizonyos lépéseket.
Az Európai Tanács a 2023. december 14–15-i ülésén úgy határozott, hogy megadja a tagjelölt státuszt Grúziának, amennyiben Grúzia megtette a 2023. november 8-i bizottsági ajánlásban meghatározott releváns lépéseket.
- Jelentés Grúziáról (Európai Bizottság, 2023. november 8.)
- Az Európai Tanács következtetései, 2023. december 14. és 15.
Tekintettel a grúz kormány intézkedéseire – amelyek ellentétesek az EU alapját képező értékekkel és elvekkel – Grúzia csatlakozási folyamata 2024-ben de facto leállt. 2024 folyamán az uniós vezetők több ízben – többek között az Európai Tanács júniusi, októberi és decemberi ülésén – tárgyaltak a grúz helyzetről. Ezen alkalmakkor a vezetők súlyos aggályokat fogalmaztak meg a grúziai fejleményekkel kapcsolatban, és határozottan elítélték a békés tüntetőkkel, politikusokkal és a média képviselőivel szemben alkalmazott erőszakot. Ezenkívül sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy a grúz kormány úgy döntött, 2028-ig felfüggeszti országa uniós csatlakozási folyamatát.
Az EU kész támogatni a grúz nép európai törekvéseit, valamint – amennyiben a grúz hatóságok úgy döntenek, hogy visszavonják jelenlegi intézkedéseiket – az ország csatlakozás felé vezető útját.
- Európai Tanács, 2024. június 27.
- Európai Tanács, 2024. október 17.
- Európai Tanács, 2024. december 19.
Az eredmények éves áttekintése
A Tanács minden évben számba veszi, hogy az uniós tagjelölti státusszal rendelkező országok és az EU partnerei – így többek között Grúzia – milyen előrelépéseket tettek az európai integráció felé vezető útjukon.
A Tanács dán elnöksége 2025. december 16-án következtetéseket adott ki, amelyet 26 uniós tagállam politikailag támogatott.
Elnyomás és demokratikus erózió
2024 májusában a grúz hatóságok törvényt fogadtak el a külföldi befolyással kapcsolatos átláthatóságról, ami visszalépést jelent a Grúzia tagjelölti státuszára vonatkozó bizottsági ajánláshoz képest, és az ország csatlakozási folyamatának leállásához vezetett. Az Európai Tanács három egymást követő – a 2024. júniusi, októberi és decemberi – ülésén az uniós vezetők felszólították a grúz hatóságokat, hogy:
- tegyék egyértelművé szándékaikat jelenlegi intézkedéseik visszavonásával
- fogadjanak el demokratikus, átfogó és fenntartható reformokat
- tartózkodjanak az erőszak alkalmazásától, és vessenek véget a békés tüntetők, a politikusok és a média képviselői ellen irányuló erőszaknak
- tartsák tiszteletben a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot
A 2024. október 26-i parlamenti választásokat megelőző időszakban az uniós vezetők arra is felszólították a hatóságokat: biztosítsák, hogy a választások szabadok és tisztességesek legyenek, összhangban a nemzetközi normákkal. Emellett szorgalmazták, hogy a partnerek végezzenek széles körű, rövid- és hosszú távú választási megfigyelést.
Keleti partnerség
A bővítési folyamat mellett az EU és Grúzia az európai szomszédságpolitika és annak keleti regionális dimenziója, a keleti partnerség keretében is együttműködik a politikai és gazdasági kapcsolatok megerősítése céljából.
Társulási megállapodás
Az EU és Grúzia 2014. június 27-én írta alá a társulási megállapodást, amely 2016. július 1. óta hatályos.
A megállapodással a felek egy preferenciális kereskedelmi rendszert vezettek be – a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséget –, amely
- a kereskedelemmel kapcsolatos területeken végrehajtott reformok révén szorosabbra fűzi az EU és Grúzia közötti gazdasági kapcsolatokat
- megszünteti az árukra kivetett importvámokat, és széles körű kölcsönös hozzáférést biztosít a szolgáltatások kereskedelméhez
- eszközként szolgál ahhoz, hogy a grúz kereskedelmi vonatkozású jogszabályok jobban igazodjanak az uniós jogi keret egyes szempontjaihoz
Társulási Tanács
A Társulási Tanács az EU–Grúzia társulási megállapodás alapján létrejött legmagasabb szintű hivatalos intézmény, amely felügyeli a megállapodás végrehajtását.
Az EU–Grúzia Társulási Tanács 2024. február 20-án tartott nyolcadik ülésén a következő kérdések álltak a megbeszélések középpontjában: Grúziának az uniós csatlakozás felé vezető útja, politikai párbeszéd és reform, gazdasági és ágazati együttműködés, kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos kérdések, valamint békés konfliktusrendezés.
Vízumliberalizáció
A Grúziával kötött vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodások 2011-ben léptek hatályba.
A Tanács 2017. február 27-én vízumliberalizációs rendeletet fogadott el, amelynek értelmében a grúz állampolgárok bármely 180 napos időszakban 90 napra vízummentesen utazhatnak az EU-ba.
Írország az EU-szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvekkel összhangban mentesül e rendelkezések alkalmazása alól. A rendelet 2017. március 28-án lépett hatályba.
A Tanács 2025. január 27-én úgy határozott, hogy felfüggeszti az EU–Grúzia vízumkönnyítési megállapodás egyes részeinek alkalmazását. Ennek az lehet a következménye, hogy a grúz diplomatáknak és tisztviselőknek a jövőben vízumot kell majd kérvényezniük, ha az EU területére kívánnak utazni. Az egyéb grúz állampolgárok továbbra is mentesülnek a vízumkötelezettség alól.
Területi integritás és konfliktusrendezés
Az Unió határozottan kiáll Grúzia területi integritása mellett, és támogatja az országot abban, hogy rendezze az elfoglalt szakadár tartományokban – Abháziában és Dél-Oszétiában – dúló konfliktusokat.
Az Unió ebben a következők révén vállal szerepet:
- az EU dél-kaukázusi és a grúziai válság ügyével megbízott különleges képviselője látja el a genfi nemzetközi tárgyalások társelnöki feladatait
- Grúziában uniós megfigyelő misszió (EUMM) működik
Pénzügyi támogatás Grúziának
Az EU Grúzia legnagyobb pénzügyi támogatója és legjelentősebb kereskedelmi partnere. Az EU a Szomszédsági, Fejlesztési és Együttműködési Eszközön (NDICI) keresztül támogatja a grúziai társadalmi-gazdasági fejlődést és reformokat.
Az EU évente mintegy 85 millió EUR összegű vissza nem térítendő támogatást nyújt Grúziának a grúz polgárok életminőségének javítása céljából, kézzelfogható és látható eredmények elérésére törekedve.
Az uniós támogatás szigorú feltételrendszeren alapul, és függ a reformok kielégítő ütemű előrehaladásától, valamint a jogállamiság, a valódi demokratikus mechanizmusok és az emberi jogok tiszteletben tartásától.
Az EU a gazdaságélénkítési és beruházási terven keresztül konkrét beruházásokkal is támogatja Grúziát, összhangban az EU Global Gateway stratégiájával. A gazdaságélénkítési és beruházási terv keretében az EU 2,1 milliárd EUR értékű köz- és magánberuházást mozgósított, például a következő hat kiemelt kezdeményezés esetében:
- fekete-tengeri összeköttetések
- szállítás a Fekete-tengeren keresztül
- gazdasági helyreállítás
- digitális konnektivitás a polgárok számára
- jobb levegőminőség
- a középületek energiahatékonysága
Támogatás a grúz védelmi erők számára
Az EU 2021 és 2023 között közel 63 millió EUR-t különített el az Európai Békekereten keresztül a grúz védelmi erők korszerűsítésének támogatására.
Az elfogadott támogatási intézkedések megerősítik a grúz védelmi erők képességeit, többek között annak érdekében, hogy válság-, illetve szükséghelyzetekben képesek legyenek szolgáltatásokat nyújtani a polgári lakosság számára.
Az intézkedések keretében mindenekelőtt halált nem okozó felszerelések, készletek és szolgáltatások biztosítására kerül sor.
Kapcsolódó dokumentumok és kiadványok
Legutóbbi frissítés: 2025. december 16.