Skip to content

Grúzia

Grúzia 2022 márciusában nyújtotta be az uniós tagság iránti kérelmét, és 2023 decemberében kapta meg a tagjelölt státuszt. A csatlakozási folyamat 2024-ben de facto leállt. Az EU és Grúzia a keleti partnerség keretében is együttműködik.

Bővítés

Uniós tagság iránti kérelem

Grúzia 2022. március 3-án uniós tagság iránti kérelmet nyújtott be.

Az Európai Bizottság 2022. június 17-én véleményt adott ki Grúzia uniós tagság iránti kérelméről.

Az Európai Tanács 2022. június 23-án megvitatta Grúzia uniós tagság iránti kérelmét. Az Európai Tanács kijelentette: készen áll arra, hogy megadja a tagjelölt ország státuszt Grúziának, amint az ország teljesítette a Bizottság Grúzia tagsági kérelméről szóló véleményében meghatározott prioritásokat.

A Bizottság 2023. november 8-án azt ajánlotta, hogy Grúzia kapja meg a tagjelölt státuszt azzal a feltétellel, hogy megtesz bizonyos lépéseket.

Az Európai Tanács a 2023. december 14–15-i ülésén úgy határozott, hogy megadja a tagjelölt státuszt Grúziának, amennyiben Grúzia megtette a 2023. november 8-i bizottsági ajánlásban meghatározott releváns lépéseket.

Tekintettel a grúz kormány intézkedéseire – amelyek ellentétesek az EU alapját képező értékekkel és elvekkel – Grúzia csatlakozási folyamata 2024-ben de facto leállt. 2024 folyamán az uniós vezetők több ízben – többek között az Európai Tanács júniusi, októberi és decemberi ülésén – tárgyaltak a grúz helyzetről. Ezen alkalmakkor a vezetők súlyos aggályokat fogalmaztak meg a grúziai fejleményekkel kapcsolatban, és határozottan elítélték a békés tüntetőkkel, politikusokkal és a média képviselőivel szemben alkalmazott erőszakot. Ezenkívül sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy a grúz kormány úgy döntött, 2028-ig felfüggeszti országa uniós csatlakozási folyamatát.

Az EU kész támogatni a grúz nép európai törekvéseit, valamint – amennyiben a grúz hatóságok úgy döntenek, hogy visszavonják jelenlegi intézkedéseiket – az ország csatlakozás felé vezető útját.

Az eredmények éves áttekintése

A Tanács minden évben számba veszi, hogy az uniós tagjelölti státusszal rendelkező országok és az EU partnerei – így többek között Grúzia – milyen előrelépéseket tettek az európai integráció felé vezető útjukon.

A Tanács dán elnöksége 2025. december 16-án következtetéseket adott ki, amelyet 26 uniós tagállam politikailag támogatott.

Elnyomás és demokratikus erózió

2024 májusában a grúz hatóságok törvényt fogadtak el a külföldi befolyással kapcsolatos átláthatóságról, ami visszalépést jelent a Grúzia tagjelölti státuszára vonatkozó bizottsági ajánláshoz képest, és az ország csatlakozási folyamatának leállásához vezetett. Az Európai Tanács három egymást követő – a 2024. júniusi, októberi és decemberi – ülésén az uniós vezetők felszólították a grúz hatóságokat, hogy:

  • tegyék egyértelművé szándékaikat jelenlegi intézkedéseik visszavonásával
  • fogadjanak el demokratikus, átfogó és fenntartható reformokat
  • tartózkodjanak az erőszak alkalmazásától, és vessenek véget a békés tüntetők, a politikusok és a média képviselői ellen irányuló erőszaknak
  • tartsák tiszteletben a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot

A 2024. október 26-i parlamenti választásokat megelőző időszakban az uniós vezetők arra is felszólították a hatóságokat: biztosítsák, hogy a választások szabadok és tisztességesek legyenek, összhangban a nemzetközi normákkal. Emellett szorgalmazták, hogy a partnerek végezzenek széles körű, rövid- és hosszú távú választási megfigyelést.

Keleti partnerség

A bővítési folyamat mellett az EU és Grúzia az európai szomszédságpolitika és annak keleti regionális dimenziója, a keleti partnerség keretében is együttműködik a politikai és gazdasági kapcsolatok megerősítése céljából.

Társulási megállapodás

Az EU és Grúzia 2014. június 27-én írta alá a társulási megállapodást, amely 2016. július 1. óta hatályos.

A megállapodással a felek egy preferenciális kereskedelmi rendszert vezettek be – a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséget –, amely

  • a kereskedelemmel kapcsolatos területeken végrehajtott reformok révén szorosabbra fűzi az EU és Grúzia közötti gazdasági kapcsolatokat
  • megszünteti az árukra kivetett importvámokat, és széles körű kölcsönös hozzáférést biztosít a szolgáltatások kereskedelméhez
  • eszközként szolgál ahhoz, hogy a grúz kereskedelmi vonatkozású jogszabályok jobban igazodjanak az uniós jogi keret egyes szempontjaihoz

Társulási Tanács

A Társulási Tanács az EU–Grúzia társulási megállapodás alapján létrejött legmagasabb szintű hivatalos intézmény, amely felügyeli a megállapodás végrehajtását.

Az EU–Grúzia Társulási Tanács 2024. február 20-án tartott nyolcadik ülésén a következő kérdések álltak a megbeszélések középpontjában: Grúziának az uniós csatlakozás felé vezető útja, politikai párbeszéd és reform, gazdasági és ágazati együttműködés, kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos kérdések, valamint békés konfliktusrendezés.

Vízumliberalizáció

A Grúziával kötött vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodások 2011-ben léptek hatályba.

A Tanács 2017. február 27-én vízumliberalizációs rendeletet fogadott el, amelynek értelmében a grúz állampolgárok bármely 180 napos időszakban 90 napra vízummentesen utazhatnak az EU-ba.

Írország az EU-szerződésekhez csatolt jegyzőkönyvekkel összhangban mentesül e rendelkezések alkalmazása alól. A rendelet 2017. március 28-án lépett hatályba.

A Tanács 2025. január 27-én úgy határozott, hogy felfüggeszti az EU–Grúzia vízumkönnyítési megállapodás egyes részeinek alkalmazását. Ennek az lehet a következménye, hogy a grúz diplomatáknak és tisztviselőknek a jövőben vízumot kell majd kérvényezniük, ha az EU területére kívánnak utazni. Az egyéb grúz állampolgárok továbbra is mentesülnek a vízumkötelezettség alól.

Területi integritás és konfliktusrendezés

Az Unió határozottan kiáll Grúzia területi integritása mellett, és támogatja az országot abban, hogy rendezze az elfoglalt szakadár tartományokban – Abháziában és Dél-Oszétiában – dúló konfliktusokat.

Az Unió ebben a következők révén vállal szerepet:

  • az EU dél-kaukázusi és a grúziai válság ügyével megbízott különleges képviselője látja el a genfi nemzetközi tárgyalások társelnöki feladatait
  • Grúziában uniós megfigyelő misszió (EUMM) működik

Pénzügyi támogatás Grúziának

Az EU Grúzia legnagyobb pénzügyi támogatója és legjelentősebb kereskedelmi partnere. Az EU a Szomszédsági, Fejlesztési és Együttműködési Eszközön (NDICI) keresztül támogatja a grúziai társadalmi-gazdasági fejlődést és reformokat.

Az EU évente mintegy 85 millió EUR összegű vissza nem térítendő támogatást nyújt Grúziának a grúz polgárok életminőségének javítása céljából, kézzelfogható és látható eredmények elérésére törekedve.

Az uniós támogatás szigorú feltételrendszeren alapul, és függ a reformok kielégítő ütemű előrehaladásától, valamint a jogállamiság, a valódi demokratikus mechanizmusok és az emberi jogok tiszteletben tartásától.

Az EU a gazdaságélénkítési és beruházási terven keresztül konkrét beruházásokkal is támogatja Grúziát, összhangban az EU Global Gateway stratégiájával. A gazdaságélénkítési és beruházási terv keretében az EU 2,1 milliárd EUR értékű köz- és magánberuházást mozgósított, például a következő hat kiemelt kezdeményezés esetében:

  • fekete-tengeri összeköttetések
  • szállítás a Fekete-tengeren keresztül
  • gazdasági helyreállítás
  • digitális konnektivitás a polgárok számára
  • jobb levegőminőség
  • a középületek energiahatékonysága

Támogatás a grúz védelmi erők számára

Az EU 2021 és 2023 között közel 63 millió EUR-t különített el az Európai Békekereten keresztül a grúz védelmi erők korszerűsítésének támogatására.

Az elfogadott támogatási intézkedések megerősítik a grúz védelmi erők képességeit, többek között annak érdekében, hogy válság-, illetve szükséghelyzetekben képesek legyenek szolgáltatásokat nyújtani a polgári lakosság számára.

Az intézkedések keretében mindenekelőtt halált nem okozó felszerelések, készletek és szolgáltatások biztosítására kerül sor.

Kapcsolódó dokumentumok és kiadványok

További információ

Témák

Legutóbbi frissítés: 2025. december 16.