"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
A Tanács következtetései a bővítésről, valamint a stabilizációs és társulási folyamatról
A miniszterek jóváhagyták a bővítésről, valamint a stabilizációs és társulási folyamatról szóló tanácsi következtetéseket.
Örömömre szolgál, hogy miniszter és államtitkár kollégáimmal egyhangúlag elfogadtuk a bővítésről, valamint a stabilizációs és társulási folyamatról szóló tanácsi következtetéseket. Szlovénia a Tanács soros elnökségi posztján arra törekedett, hogy az EU bővítése új lendületet kapjon, és támogatta a nyugat-balkáni országokat az EU-hoz való közeledésre irányuló erőfeszítéseikben. A továbbiakban is építeni fogunk e közös szerepvállalásra, és aktívan törekszünk majd a bővítési folyamat hiteles folytatására. A Nyugat-Balkán előtt álló kihívások egyben az EU előtt álló kihívások is, és alapvető fontosságú, hogy közösen tegyünk megoldásukért, mivel közös jövőnkért közös felelősséggel tartozunk.
Gašper Dovžan, a szlovén külügyminisztérium államtitkára
A megbeszélésre az EU bővítési politikájáról szóló éves bizottsági közlemény, valamint a Montenegróról, Szerbiáról, Törökországról, az Észak-macedón Köztársaságról, Albániáról, Bosznia-Hercegovináról, illetve Koszovóról* szóló jelentések fényében került sor.
A Tanács áttekintette az elért eredményeket, és értékelte az egyes tagjelölt és potenciális tagjelölt országok helyzetét, iránymutatásokat határozott meg a reformprioritásokra vonatkozóan, és újólag megerősítette az Unió bővítési politikája iránti elkötelezettségét.
Az Általános Ügyek Tanácsa ülésének alkalmával december 13–14-én kormányközi konferenciákra került sor Montenegróval és Szerbiával.
Az Általános Ügyek Tanácsa az uniós vezetők december 16-i brüsszeli találkozójának előkészítéseként véleménycserét folytatott az európai tanácsi következtetések tervezetéről. Az Európai Tanács tagjai a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos fejleményekről, a válságkezelésről és a rezilienciáról, az energiaárakról, a biztonságról és a védelemről, a migrációról, valamint a belarusz, illetve az ukrán helyzetről tárgyalnak majd.
A Covid19-világjárvánnyal kapcsolatban várhatóan terítékre kerül majd a jelenlegi járványügyi helyzet és az újabb Covid19-variáns megjelenése, továbbá az oltóanyagokkal kapcsolatos helyzet és a koordinációs erőfeszítések.
A vezetők emellett a migráció külső vonatkozásairól is tárgyalnak majd.
Az Európai Tanács iránymutatást fog nyújtani a stratégiai iránytű 2021. november 9‑én előterjesztett tervezetéről, amelynek célja, hogy közös stratégiai jövőképet vázoljon fel az EU biztonságára és védelmére vonatkozóan.
A napirenden szerepelnek majd a következő kérdések is: válságkezelés és reziliencia, az Általános Ügyek Tanácsa által 2021. november 23-án elfogadott következtetések nyomán; az energiaárak alakulása az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) által készített előzetes jelentések fényében.
A vezetők várhatóan megbeszélést folytatnak majd az EU és Belarusz közötti, illetve az Oroszország és Ukrajna közötti határszakaszon kialakult helyzetről, valamint áttekintik a 2022. február 17–18-i EU–Afrikai Unió csúcstalálkozó előkészületeit.
Az elnökség tájékoztatta a minisztereket az Európa jövőjéről szóló konferenciával kapcsolatos helyzetről, kiemelve a jelenlegi járványügyi helyzettel járó kihívásokat.
Az Európa jövőjéről szóló konferencia az egyik legfontosabb prioritásunk volt, és az eseménysorozat nagy részére a Tanács szlovén elnöksége alatt került sor. Nehéz járványügyi helyzettel kellett szembenéznünk, de mindent megtettünk annak érdekében, hogy továbbra is a polgárok álljanak a folyamat középpontjában, és hogy véleményük meghallgatásra találjon. Örömünkre szolgál, hogy olyan szakaszba jutottunk, amelyben a hangsúly immár teljes mértékben az érdemi kérdésekre helyeződik, amikor is a polgárok megfogalmazzák első ajánlásaikat, ahogy annak is, hogy nyugat-balkáni partnereink is részt vettek a plenáris ülésen.
Gašper Dovžan, a szlovén külügyminisztérium államtitkára
A konferencia következő plenáris ülésére várhatóan januárban kerül sor.
A miniszterek az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti eljárás részeként áttekintették a jogállamiság aktuális helyzetét Lengyelországban.
Számottevő változások történtek Lengyelország legutóbbi meghallgatása óta, amelyre az Általános Ügyek Tanácsának idén júniusi ülésén került sor. A Bizottság naprakész tájékoztatást nyújtott a minisztereknek, Lengyelország pedig előadta észrevételeit.
A soron következő francia elnökség bejelentette, hogy megbízatása – vagyis a jövő év első féléve – alatt hivatalos meghallgatást kíván tartani.
Lengyelországra vonatkozóan 2017. december 20-án indult hivatalos eljárás az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerint, amikor a Bizottság közzétette indokolással ellátott javaslatát a lengyelországi jogállamisági helyzetről.
Az Unió alapértékeinek tiszteletben tartása Magyarországon
A Tanács az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti eljárás részeként áttekintette az Unió alapértékeinek Magyarországon való tiszteletben tartásának helyzetét is.
Számottevő változások történtek Magyarország esetében az ország legutóbbi meghallgatása óta, amelyre az Általános Ügyek Tanácsának idén júniusi ülésén került sor. A Bizottság naprakész tájékoztatást nyújtott a minisztereknek, Magyarország pedig előadta észrevételeit.
A soron következő francia elnökség bejelentette, hogy megbízatása – vagyis a jövő év első féléve – alatt hivatalos meghallgatást kíván tartani.
Magyarországgal kapcsolatban 2018. szeptember 12-én indult hivatalos eljárás, amikor is az Európai Parlament indokolással ellátott javaslatot tartalmazó állásfoglalást fogadott el, melyben felkérte a Tanácsot, hogy állapítsa meg, fennáll-e az Unió EUMSZ 2. cikkében említett alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértésének egyértelmű veszélye.
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége bemutatta az „Antiszemitizmus – Áttekintés az Európai Unióban a 2010 és 2020 közötti időszakban regisztrált antiszemita incidensekről” című, november 9-én kiadott jelentését.
A szlovén elnökség és a soron következő francia elnökség bemutatta a 2022. évi európai szemeszter ütemtervét, miután a Bizottság november 24-én közzétette az őszi csomagot.
E csomag központi eleme az éves fenntartható növekedési jelentés, amely idén is a csomaghoz tartozó további, következő dokumentummal együtt jelent meg: az együttes foglalkoztatási jelentésre irányuló javaslat, az euróövezetre vonatkozó ajánlás, a riasztási mechanizmus keretében készült jelentés, valamint az euróövezeti tagállamok költségvetésiterv-javaslatairól szóló vélemény.
Az ütemterv annak biztosítását szolgálja, hogy az összes érintett tanácsi formáció és azok előkészítő szervei összehangolt és következetes módon dolgozzanak az Európai Tanács ülésének előkészítésén.
A miniszterek jóváhagyták a Tanács 18 hónapra szóló munkaprogramját (2022. január 1. – 2023. június 30.).
2022. január és június között Franciaország, 2022. július és december között Csehország, 2023. január és június között pedig Svédország tölti be a Tanács soros elnökségének tisztét.
A Tanács ezenkívül vita nélkül elfogadta a nem jogalkotási „A” napirendi pontok jegyzékében szereplő napirendi pontokat.
* Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999. sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
Örömömre szolgál, hogy miniszter és államtitkár kollégáimmal egyhangúlag elfogadtuk a bővítésről, valamint a stabilizációs és társulási folyamatról szóló tanácsi következtetéseket. Szlovénia a Tanács soros elnökségi posztján arra törekedett, hogy az EU bővítése új lendületet kapjon, és támogatta a nyugat-balkáni országokat az EU-hoz való közeledésre irányuló erőfeszítéseikben. A továbbiakban is építeni fogunk e közös szerepvállalásra, és aktívan törekszünk majd a bővítési folyamat hiteles folytatására. A Nyugat-Balkán előtt álló kihívások egyben az EU előtt álló kihívások is, és alapvető fontosságú, hogy közösen tegyünk megoldásukért, mivel közös jövőnkért közös felelősséggel tartozunk.
