EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó, Brdo pri Kranju, Szlovénia, 2021. október 6.

A főbb eredmények

A Tanács szlovén elnöksége által Brdo pri Kranjuban szervezett EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón a következők vezetői gyűltek össze:

• az EU tagállamai
• a hat nyugat-balkáni partner: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró, az Észak-macedón Köztársaság és Koszovó*

A csúcstalálkozó elnöki tisztét Charles Michel, az Európai Tanács elnöke látta el. Az EU-t Charles Michel elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke képviselte.

• Charles Michel elnök nyilatkozata a szlovéniai Brdo pri Kranjuban tartott EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozót követően

A csúcstalálkozón az uniós vezetők nyilatkozatot fogadtak el, amelyhez a nyugat-balkáni vezetők csatlakoztak.

• Brdói nyilatkozat, 2021. október 6.

A vezetők a nyilatkozatban újólag megerősítik, hogy az EU egyértelműen támogatja a Nyugat-Balkán európai perspektíváját. A nyilatkozat meghatározza a konnektivitás, valamint a zöld és a digitális átállás támogatására irányuló kezdeményezéseket, továbbá a politikai és biztonsági együttműködés területére vonatkozó kötelezettségvállalásokat.

A nyilatkozat felsorol több olyan elérendő konkrét célt is, amelyek mind a Nyugat-Balkán javát szolgálják, mint például:

• a 30 milliárd EUR értékű gazdaságélénkítési és beruházási terv
• a Covid19 elleni átoltottsági arány növelésére vonatkozó vállalás
• az alacsonyabb barangolási költségekhez vezető pálya
• a nyugat-balkáni innovációs program
• a zöld sávok és a Közlekedési Közösség keretében készült cselekvési tervek

Európai perspektíva

A vezetők újólag megerősítették, hogy egyértelműen támogatják a Nyugat-Balkán európai perspektíváját, amely kölcsönös stratégiai érdek, és továbbra is közös stratégiai döntés.

Az EU újólag megerősítette elkötelezettségét a bővítési folyamat és az azzal kapcsolatban hozott döntések mellett, a partnerek hiteles reformjai, egy méltányos és szigorú feltételrendszer, valamint a saját érdemek elve alapján.

Az uniós vezetők emlékeztettek továbbá annak fontosságára, hogy az EU fenn tudja tartani és el tudja mélyíteni a saját fejlődését, biztosítva az új tagok integrálására vonatkozó kapacitását.

A nyugat-balkáni partnerek újólag hangsúlyozták, hogy elkötelezettek az európai értékek és elvek, valamint amellett, hogy népeik érdekében végrehajtsák a szükséges reformokat.

A Covid19-járványra adott válasz

A vezetők emlékeztettek arra, hogy az EU – a fennálló szoros és eredményes partnerség keretében – szorosan bevonta a Nyugat-Balkánt a világjárvány leküzdésére irányuló számos uniós kezdeményezésbe.

Az uniós vezetők vállalták, hogy tovább javítják a partnerek oltóanyagokhoz, diagnosztikai eszközökhöz és terápiás készítményekhez való hozzáférését. Ígéretet tettek arra, hogy segítséget nyújtanak valamennyi nyugat-balkáni partner számára ahhoz, hogy 2021 végére az uniós átlaghoz hasonló átoltottsági arány valósuljon meg.

A csúcstalálkozót megelőzően az EU és tagállamai már 2,9 millió dózis oltóanyagot juttattak a régiónak, a példátlan nagyságú, 3,3 milliárd EUR értékű egészségügyi és társadalmi-gazdasági támogatáson túl.

• Európa együtt: Eddig 34 milliárd EUR-t folyósítottak a Covid19-járvány kezelésére a partnerországokban (Európai Bizottság)
• Az EU nemzetközi szolidaritása a Covid19-világjárvány idején (háttér-információk)

A 30 milliárd EUR értékű gazdaságélénkítési és beruházási terv

Az EU a Nyugat-Balkán fő politikai, gazdasági és kereskedelmi partnere. A gazdaságélénkítési és beruházási terv révén az EU példa nélküli pénzügyi támogatást nyújt, melynek keretében a következő hét évet felölelő időszakra közel 30 milliárd EUR összeget mozgósít a régió számára.

Az EU 9 milliárd EUR összegű támogatást nyújt tíz kiemelt beruházási kezdeményezés útján. A terv céljai így a következők:

• a hosszú távú gazdasági fellendülés ösztönzése
• a zöld és a digitális átállás felgyorsítása
• a regionális együttműködés támogatása
• az EU-hoz való közeledés előmozdítása

A terv emellett segít köz- és magánberuházásokat bevonzani a Nyugat-balkáni Garanciaeszköz támogatásával, amely lehetőséget biztosít 20 milliárd EUR mozgósítására.

• Infografika – Az EU a Nyugat-Balkán legfontosabb kereskedelmi és beruházási partnere
• Tájékoztató – A Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv (Európai Bizottság)
• A Bizottság közleménye: A Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv (Európai Bizottság)

Megosztott felelősség

A gazdaságélénkítési és beruházási terv keretében eszközölt beruházások célja, hogy ösztönözzék a pozitív változást a Nyugat-Balkánon. Tartós hatásra azonban csak valamennyi fél közös erőfeszítése révén lesz lehetőség.

Az uniós támogatás feltétele ezért, hogy a partnerek kézzelfogható eredményeket érjenek el a következők terén: jogállamiság, társadalmi-gazdasági reformok, valamint az európai értékek, szabályok és előírások tiszteletben tartása.

Konnektivitás, integráció, a zöld és a digitális átállás

A gazdaságélénkítési és beruházási terv kiegészítéseképpen számos olyan kezdeményezés fog megvalósulni, amelyek a zöld és a digitális átállást, a regionális integrációt, a konnektivitást, valamint a társadalmi és gazdasági helyreállítást támogatják.

A vezetők üdvözölték, hogy megállapodás született a zöld menetrendre vonatkozó cselekvési tervről, amely a modern, karbonsemleges, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens és erőforrás-hatékony gazdaságok felé vezető átmenet egyik fő hajtóerejét fogja jelenteni.

Az EU továbbra is támogatni fogja az inkluzív regionális együttműködést.

A vezetők megállapodtak abban, hogy fokozzák a Nyugat-Balkán és az uniós egységes piac – ezen belül az egységes eurófizetési térség (SEPA) – közötti piaci integráció erősítése érdekében tett erőfeszítéseket.

Üdvözölték a barangolásra vonatkozó ütemtervet, amely a régióban július 21-től bevezetett ingyenes barangolási rendszerre építve elvezet majd az EU és a Nyugat-Balkán közötti barangolási díjak csökkentéséhez.

A vezetők üdvözölték továbbá az EU és a Nyugat-Balkán közötti, a határon való várakozási idő csökkentését szolgáló zöld sávok elgondolását, valamint a Közlekedési Közösség keretében nemrégiben jóváhagyott, az intelligens közlekedésre és a fenntartható konnektivitásra vonatkozó cselekvési terveket.

Elindították továbbá a nyugat-balkáni innovációs programot, melynek célja a kiválóság előmozdítása és a lehetőségek bővítése az innováció, a kutatás, az oktatás, a kultúra, az ifjúság és a sport területén.

Politikai és biztonsági együttműködés

Az uniós vezetők megjegyezték, hogy az EU-éval megegyező álláspont egyértelműen jelzi, hogy a nyugat-balkáni partnerek milyen stratégiai irányvonalat képviselnek. Ennek tükröződnie kell az EU külpolitikai álláspontjaihoz való teljes körű igazodásban.

Újra megerősítjük: elvárjuk, hogy partnereink még jobban elmélyítsék az együttműködést a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) területén, valamint kézzelfogható és fenntartható eredményeket érjenek el a tekintetben, hogy az európai úton történő előrehaladásuk fontos részeként teljeskörűen igazodjanak az EU külpolitikai álláspontjaihoz és azoknak megfelelően járjanak el, beleértve a nemzetközi fórumokon megfogalmazott álláspontokat is. Brdói nyilatkozat

Tekintve, hogy az EU és a Nyugat-Balkán számos közös biztonsági kihívással néz szembe, a vezetők megállapodtak abban, hogy megerősítik együttműködésüket a következők terén:

• hozzájárulás az EU biztonsági misszióihoz és műveleteihez
• a dezinformáció és egyéb hibrid fenyegetések kezelése
• a kiberbiztonság és a kiberdiplomácia erősítése
• a terrorizmus, a radikalizálódás és a szervezett bűnözés elleni küzdelem
• a pénzmosás, valamint az ember- és kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem
• az afganisztáni fejleményekre való reagálás

Az EU kijelentette továbbá, hogy kész fokozni a nyugat-balkáni partnereknek nyújtott támogatását a migrációs kihívások kezelése terén. Kiemelt figyelmet kell fordítani többek között a menekültügyi rendszerek javítására, a migránscsempészés és az illegális migráció kezelésére, valamint a visszaküldési eljárásokra, a határigazgatásra, az információcserére és a befogadókapacitásokra.

Rendszeres csúcstalálkozók

Az EU és a Nyugat-Balkán közötti szoros kapcsolat fontosságát tükrözendő a vezetők úgy határoztak, hogy rendszeresen tartanak EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozókat, 2022-re tűzve ki a következő időpontot.

Az Európai Tanács nem hivatalos ülése

A csúcstalálkozót megelőző napra, október 5-ére Charles Michel elnök összehívta az uniós vezetőket, hogy megvitassák az EU világban betöltött szerepét. A vezetők emlékeztettek arra, hogy az EU a multilateralizmus elkötelezett támogatója és a szabályokon alapuló nemzetközi rend védelmezője. A következő témákat vitatták meg:

• együttműködés a szövetségesekkel és a hasonlóan gondolkodó partnerekkel, különösen az USA-val és a NATO-val
• az EU rezilienciájának megerősítése kritikus függőségeinek csökkentése révén
• az EU önálló fellépésre való képességének növelése, mind gazdasági erőként, mind a biztonság és a védelem területén
• az EU saját érdekeinek érvényesítése, különösen Kínával szemben, amelyet versenytársnak, partnernek és rendszerszintű vetélytársnak tekintünk

• Charles Michel elnök szóbeli következtetései az Európai Tanács tagjainak 2021. október 5-i nem hivatalos ülését követően

Háttér-információk

A csúcstalálkozóra az Európai Tanács 2019–2024-es időszakra szóló stratégiai menetrendje végrehajtásának részeként került sor.

• A 2019–2024-es időszakra szóló új stratégiai menetrend (szöveg)
• Az EU új stratégiai menetrendje (összefoglaló)

Az EU és a Nyugat-Balkán közötti kapcsolatok

• Fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánon (Európai Bizottság)

Az EU kapcsolatai az egyes nyugat-balkáni partnerekkel

• Infografika – Albánia
• Infografika – Bosznia-Hercegovina
• Infografika – Koszovó*
• Infografika – Montenegró
• Infografika – Észak-macedón Köztársaság
• Infografika – Szerbia

(valamennyi infografikát az Európai Bizottság készítette)

Az előző csúcstalálkozók

2020-ban a legutóbbi EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozóra a Covid19-világjárvány miatt virtuális formában került sor. A csúcstalálkozó házigazdája a Tanács horvát elnöksége volt.

• A zágrábi EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó, 2020. május 6.

Az EU és a Nyugat-Balkán vezetői közötti előző személyes csúcstalálkozóra Szófiában került sor 2018-ban, a házigazdája pedig a Tanács bolgár elnöksége volt.

• EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó Szófiában, 2018. május 17.

* Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999. sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.