"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A miniszterek első véleménycserét tartottak az Európai Tanács december 16–17-i üléséről, ahol is a vezetők visszatérnek majd a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos válaszintézkedések koordinálásának kérdésére, valamint áttekintik a jövőbeli válságok vonatkozásában a kollektív felkészültségünk, reagálási képességünk és rezilienciánk megerősítése érdekében a Tanácsban végzett munkát.
Az Európai Tanács emellett – amint arról októberben megállapodás született – ismét megvizsgálja majd az energiaárak terén bekövetkezett fejleményeket.
A Brdóban megrendezett nem hivatalos munkavacsora és a Külügyek Tanácsának ülése nyomán a vezetők iránymutatással fognak szolgálni a stratégiai iránytű tervezetét, valamint az EU és a NATO közötti együttműködést illetően.
A vezetői ütemtervvel összhangban elő fogják készíteni az EU–AU csúcstalálkozót.
Szorosan figyelemmel kísérik a migrációs helyzetet és a Belarusszal közös határon bekövetkező fejleményeket, és szükség esetén az Európai Tanács szintjén vissza fognak térni erre a kérdésre.
Következtetések a rezilienciáról és a válságokra való reagálásról
A miniszterek következtetéseket hagytak jóvá a jövőbeli válságok vonatkozásában a felkészültség, a reagálási képesség és a reziliencia megerősítéséről.
Már elnökségünk legelső napján elkezdtünk dolgozni az EU válsághelyzetekre való felkészültségének megerősítésén. A tagállamok által a mai napon elfogadott következtetések fontos előrelépést jelentenek azon a közös úton, amelynek célja, hogy együtt újraépítsünk egy reziliensebb Európát.
Gašper Dovžan szlovén külügyminisztériumi államtitkár
Az Európai Tanács a júniusi ülésén felkérte az elnökséget, hogy érjen el előrelépést a Tanácsban az arra irányuló munka terén, hogy megerősítsük az Unió kollektív felkészültségét, reagálási képességét és rezilienciáját a jövőbeli válságokkal szemben, valamint hogy megóvjuk a belső piac működését.
Az Európa-ügyi miniszterek a július 23-án Brdo pri Kranjuban tartott nem hivatalos ülésükön megbeszélést folytattak az Unió rezilienciájának megerősítéséről, és támogatták azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a szlovén elnökség tett a válságok átfogóbb elhárítása érdekében.
Az elnökség úgy döntött, hogy a miniszteri vita fényében következtetéseket fog kidolgozni az Általános Ügyek Tanácsának ülésére.
Egy ad hoc munkacsoport jött létre kifejezetten azzal a céllal, hogy elkészítse a tanácsi következtetések tervezetét.
Bővítés, valamint a stabilizációs és társulási folyamat
A miniszterek áttekintették az aktuális helyzetet, és véleménycserét folytattak a bővítésről, valamint a stabilizációs és társulási folyamatról. Az elnökség hangsúlyozta, hogy fontos előmozdítani a bővítést, valamint a stabilizációs és társulási folyamatot.
Elnökségünk kiemelt intézkedésként törekszik arra, hogy előbbre vigye a bővítési, valamint a stabilizációs és társulási folyamatot. Az EU bővítési politikája olyan kulcsfontosságú politikát jelenti, amely átalakító erővel bír a nyugat-balkáni régióban. Ezért kell lehetővé tenni az előrehaladást az uniós tagság felé vezető úton.
Gašper Dovžan szlovén külügyminisztériumi államtitkár
A miniszterek közötti véleménycserére az EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozót és a bővítési csomag Bizottság általi közzétételét követően, valamint a Külügyek Tanácsa által a Nyugat-Balkánról folytatott megbeszélések nyomán került sor.
A miniszterek megvitatták, hogy miként lehetne a legjobban előmozdítani a bővítést.
A Tanács 2021 első felében megállapodásra jutott a bővítési folyamat javított módszertanának Montenegróra és Szerbiára történő alkalmazásáról. Ennek köszönhetően júniusban mindkét országgal meg lehetett tartani az első „politikai” kormányközi konferenciákat.
Emellett a Tanács szeptemberben véglegesen zöld utat adott a 2021–2027-es időszakra szóló, a nyugat-balkáni partnerek és Törökország részére nyújtandó, csaknem 14,2 milliárd EUR összegű előcsatlakozási pénzügyi támogatásnak.
A miniszterek az éves jogállamisági párbeszéd keretében országspecifikus megbeszélést folytattak, amelynek során a horvátországi, az olaszországi, a ciprusi, a lettországi és a litvániai helyzetre öszpontosítottak. Ez volt az országspecifikus megbeszélések harmadik fordulója. Az első két fordulóra 2020 novemberében, illetve 2021 áprilisában került sor.
A jogállamiság sarokkő fontosságú: garantálja jogainkat és szabadságainkat. Ez a megbeszélés lehetővé tette számunkra, hogy már azelőtt foglalkozzunk a kihívásokkal, hogy azok problémává válnának. Változatlanul elkötelezettek vagyunk amellett, hogy megerősítsük és strukturáltabbá tegyük a jogállamisági párbeszédet, közben pedig maradéktalanul tiszteletben tartsuk az objektivitás, a megkülönböztetésmentesség és valamennyi tagállam tekintetében az egyenlő bánásmód elvét. Ezek az országspecifikus megbeszélések mindannyiunk számára jó alkalmat kínálnak a legjobb gyakorlatok megosztására.
Gašper Dovžan szlovén külügyminisztériumi államtitkár
A miniszterek mintegy fél-fél órát foglalkoztak az öt tagállam mindegyikével. Először a Bizottság rövid bevezetőjére került sor. Ennek alapját a 2021. évi jogállamisági jelentés vonatkozó országspecifikus fejezeteinek összefoglalója és fő megállapításai képezték. Ezt követően mind az öt delegáció ismertette a jogállamisággal kapcsolatos legfontosabb fejleményeket, valamint nemzeti jogállamisági keretének sajátos vonásait. Ezután a többi delegáció észrevételei következtek, amelyek keretében megosztották az említett fejleményekkel kapcsolatos tapasztalataikat és legjobb gyakorlataikat.
Az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatok
Az Európa-ügyi miniszterek megbeszélést folytattak az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatokról. Ennek során mindenekelőtt azokkal az Egyesült Királysággal folytatott, jelenleg is zajló tárgyalásokkal foglalkoztak, amelyek célja, hogy az Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv keretei között gyakorlati megoldásokat lehessen találni az észak-írországi lakosok által tapasztalt nehézségekre.
Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke tájékoztatta a minisztereket a legfrissebb fejleményekről, többek között a David Frosttal november 19-én tartott találkozójáról, a miniszterek pedig ismételten megerősítették, hogy támogatják az Európai Bizottság megközelítését.
Az EU hangsúlyozza, hogy eredményorientált megközelítésre kell áttérni, és megoldást kell találni az észak-írországi érdekelt felek által felvetett kérdésekre. Alapvető fontosságú, hogy a közelmúltban bekövetkezett hangnemváltás most közös, kézzelfogható megoldásokat eredményezzen a jegyzőkönyv keretei között. Az elnökség azt is kiemelte, hogy a tagállamok közötti egység továbbra is sarokköve az EU Egyesült Királysággal fennálló kapcsolatainak és a vele folytatott tárgyalásainak.
A Bizottság ismertette 2022. évi munkaprogramját. A munkaprogram segíteni fogja a 2022-re vonatkozó jogalkotási prioritásokról szóló együttes nyilatkozat kidolgozását, amelyről a három intézmény még az idén meg fog állapodni.
A Tanács, az Európai Parlament és a Bizottság 2016-ban a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás révén megállapodott arról, hogy megerősíti az Unió éves és többéves programját.
E megállapodás értelmében a Bizottságnak párbeszédet kell folytatnia a Tanáccsal és a Parlamenttel az éves munkaprogramjának elfogadása előtt és után is.
A Tanács az Európai Parlamenttel 2021. november 16-án elért megállapodást követően elfogadta a 2022. évi uniós költségvetést. A következő évi költségvetés az összes kötelezettségvállalás összegét 169,5 milliárd EUR-ban, a kifizetések összegét pedig 170,6 milliárd EUR-ban rögzíti. A következő évi költségvetésben világosan tükröződnek az EU fő prioritásai: a gazdasági helyreállítás, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, valamint a zöld és a digitális átállás. A költségvetés emellett elegendő forrást hagy a 2021–2027-re szóló többéves pénzügyi keretben szereplő kiadások felső határai alatt ahhoz, hogy az EU reagálni tudjon az előre nem látható igényekre.
Már elnökségünk legelső napján elkezdtünk dolgozni az EU válsághelyzetekre való felkészültségének megerősítésén. A tagállamok által a mai napon elfogadott következtetések fontos előrelépést jelentenek azon a közös úton, amelynek célja, hogy együtt újraépítsünk egy reziliensebb Európát.
