"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Az európai ügyekért felelős miniszterek a következtetések tervezetének megvitatásával folytatták az Európai Tanács 2025. októberi ülésének előkészítését. A Tanács megtárgyalta továbbá a 2028–2034-es időszakra szóló új többéves pénzügyi keretet (MFF), nyugtázta az egyszerűsítés terén elért eredményekről szóló jelentést, és megtartotta a kilencedik meghallgatást a jogállamiság magyarországi helyzetéről.
A következő többéves pénzügyi keretnek meg kell valósítania stratégiai prioritásainkat. Egyszerűbb, reagálóképesebb és hatásosabb pénzügyi keretre van szükségünk, ha azt akarjuk, hogy az EU a jövőben is erős, reziliens és versenyképes legyen. Az Általános Ügyek Tanácsában ma lefolytatott megbeszélések fontos lépést jelentenek annak irányába, hogy az európai versenyképesség megerősödjön a következő többéves pénzügyi keretben. Biztatónak tartom, hogy konstruktív párbeszédet folytattunk, és várakozással tekintek az Általános Ügyek Tanácsának novemberi és decemberi ülésén folytatandó megbeszéléseink elé.
Marie Bjerre, Dánia Európa-ügyi minisztere
Az Európai Tanács októberi ülésének előkészítése
A Tanács – a következtetések tervezetének megvitatásával – folytatta az Európai Tanács 2025. október 23-i ülésének előkészítését. A vezetők várhatóan az alábbi témákról fognak tárgyalni:
Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja
a Közel-Keleten – különösen a Gázában – bekövetkezett legújabb fejlemények
A Tanács – immár második alkalommal – irányadó vitát tartott az EU 2028–2034-es időszakra szóló többéves pénzügyi keretéről.
Az elnökség feljegyzése alapján a miniszterek véleményt cseréltek több horizontális kérdésről, így például a következő többéves pénzügyi keret irányításáról, kiszámíthatóságáról, hatásáról és reagálóképességéről. Megvitatták továbbá a keret 2. fejezetét, amely arra irányul, hogy a versenyképesség, a kutatás és az innováció révén előmozdítsa a jólétet az EU-ban az új Európai Versenyképességi Alap, a Horizont Európa program és más kezdeményezések segítségével.
A vita eredménye alapul szolgál majd az első tárgyalási keretdokumentum elkészítéséhez, melynek célja, hogy meghatározza a politikai mérlegelésre érdemes elemeket, és megkönnyítse, hogy az uniós vezetők megtárgyalják ezeket a kérdéseket. A dán elnökség az Európai Tanács 2025. decemberi ülése előtt elő kívánja terjeszteni ezt az első, számokat nem tartalmazó tárgyalási keretdokumentumot.
A Tanács nyugtázta az egyszerűsítésről szóló omnibusz jogalkotási csomagokkal kapcsolatban elért eredményekről szóló jelentést. Az uniós vezetők felhívása nyomán a Bizottság több „omnibusz” csomagot is előterjesztett, amelyek arra irányulnak, hogy különböző területeken egyszerűsítsék a hatályos jogszabályokat, legyen szó a vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos beszámolási és átvilágítási követelményekről, egyes uniós beruházási programokról, vagy pedig a mezőgazdaságra, a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra és a digitalizációra, a védelemre, valamint a vegyi anyagokra vonatkozó egyszerűsítési intézkedésekről.
Az egyszerűsítési menetrend a Tanács egyik kiemelt prioritása. Azt követően, hogy a lengyel elnökség lendületet adott a folyamatnak, a dán elnökség is prioritásként fogja kezelni az összes aktuális egyszerűsítési omnibusz javaslatot, és gyors ütemben halad majd a vizsgálatukkal, a tárgyalási megbízások előkészítésével, valamint az Európai Parlamenttel folytatott tárgyalásokkal.
7. cikk szerinti meghallgatás a jogállamiság magyarországi helyzetéről
Az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti eljárás keretében a Tanács megtartotta Magyarország kilencedik meghallgatását. A meghallgatás mindazokra a kérdésekre kiterjedt, amelyek szerepeltek az eljárást megindító dokumentumban, azaz az Európai Parlament 2018. szeptemberi, indokolással ellátott javaslatában. A cél az volt, hogy a Tanács képet kapjon az aktuális magyarországi helyzetről.
A megbeszélések mindenekelőtt arra összpontosítottak, mi a helyzet Magyarországon az alkotmányos rendszer, valamint a fékek és ellensúlyok működésével, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióellenes intézkedésekkel, a civil társadalmi tér védelmével, a médiapluralizmussal, a gyülekezés szabadságával és az LMBTIQ+-jogok védelmével kapcsolatban.
A miniszterek munkaebéd keretében átfogó véleménycserét tartottak. Észrevételeik hozzá fognak járulni az európai demokráciapajzsról szóló, hamarosan benyújtandó bizottsági javaslat kidolgozásához.
Egyéb
Ausztria Európa-ügyi minisztere és Szlovénia Európa-ügyi államtitkára tájékoztatta a Tanácsot a nyugat-balkáni országokban tett közelmúltbeli látogatásukról.
A holland delegáció hangsúlyozta annak fontosságát, hogy tiszteletben kell tartani az uniós jog elsőbbségét, valamint az összes polgár emberi jogait és alapvető szabadságait.
A francia delegáció tájékoztatta a Tanácsot az Európai Unió értékeinek tiszteletben tartásáról és előmozdításáról, amely többek között uniós finanszírozás révén valósul meg.
Egyéb
A Tanács vitát nem igénylő napirendi pontként határozatot fogadott el, amelyben felhatalmazta a Bizottságot a Svájc uniós programokban való részvételéről szóló megállapodás aláírására.
