Főbb eredmények

Adatmegőrzés

A miniszterek véleménycserét folytattak az elektronikus hírközlési adatoknak a szolgáltatók általi megőrzéséről. A szolgáltatók meghatározott, szigorú feltételek mellett közölhetik ezeket az adatokat a bűnüldöző és az igazságügyi hatóságokkal. A miniszterek elsősorban arról folytattak véleménycserét, hogy szükség van-e uniós szintű jogszabályra a harmonizált jogi szabályozás biztosítása érdekében, vagy elegendő, ha a rendőrségi és igazságügyi együttműködés kizárólag a tagállami adatmegőrzési jogszabályokon alapul.

A miniszterek ismét aggodalmukat fejezték ki az Európai Bíróság közelmúltbeli ítélkezési gyakorlatának a bűnügyi nyomozásokra gyakorolt hatásával kapcsolatban. Hangsúlyozták, hogy ebben a kérdésben olyan egységes megközelítést kell kialakítani, amely megfelel a Bíróság ítéleteinek és maradéktalanul tiszteletben tartja az alapvető jogokat. A miniszterek nagy többsége úgy vélte, hogy közös európai jogi keretre van szükség, mert így biztosítható uniós szinten a reagálás koherenciája. Az elnökség és az Európai Bizottság most mérlegeli a további lépéseket.

Az adatmegőrzés létfontosságú eszköz az európai bűnüldöző hatóságok számára a nyomozások során, és egyértelmű, hogy a jelenlegi, bizonytalan helyzet növeli az európai polgárok biztonságát veszélyeztető kockázatokat. Ma újfent megerősítettük elkötelezettségünket egy olyan közös megoldás megtalálása mellett, amely lehetővé teszi, hogy a rendőri és igazságügyi hatóságok úgy végezzék a munkájukat, hogy egyidejűleg maradéktalanul biztosítják a polgároknak a magánélet tiszteletben tartásához való jogát. Francisca Van Dunem portugál igazságügyi miniszter

Alapvető jogok

A miniszterek megvitatták, hogy hogyan erősíthető meg az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazása, és üdvözölték a Bizottság 2020 decemberében előterjesztett stratégiáját, valamint az e témáról szóló, a közelmúltban elfogadott tanácsi következtetéseket. Kiemelték továbbá az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) fontos szerepét.

A bizottsági stratégia és a tanácsi következtetések olyan célzott, gyakorlati intézkedésekre összpontosítanak, amelyek konkrétan hozzájárulhatnak a Charta alkalmazásának megerősítéséhez, ilyen például a képzés, a nyilvánosság tájékozottságának növelése, a megfelelő források biztosítása, valamint a releváns jogi aktusok nyomon követése.

• A Tanács következtetései az Alapjogi Charta Európai Unión belüli alkalmazásának megerősítéséről (2021. március 5.)
• A Bizottság közleménye: Az Alapjogi Charta EU-n belüli alkalmazásának megerősítésére irányuló stratégia (2020. december 2.)
• Az emberi jogok védelme és előmozdítása (háttér-információk)

Igazságügyi képzés

A miniszterek tájékoztatást kaptak az igazságügyi szakemberek képzésének előmozdításáról szóló, 2021. március 8-án elfogadott következtetésekről.

A következtetésekben a Tanács üdvözli a 2021–2024-es időszakra szóló – a Bizottság által 2020 decemberében előterjesztett – ambiciózus európai igazságügyi képzési stratégiát, és hangsúlyozza, hogy az európai igazságügyi képzésnek hozzá kell járulnia a jogállamiság tiszteletben tartásának előmozdításához és az európai jogállamisági kultúra megerősítéséhez. A Tanács a következtetésekben felhívja a figyelmet arra is, hogy szoros kapcsolatok állnak fenn az igazságügyi képzés és az igazságszolgáltatás EU-n belüli digitalizációja között.

A Tanács emellett felszólítja a tagállamokat arra, hogy ösztönözzék a képzési lehetőségek kiaknázását, ruházzanak be az igazságügyi képzés digitalizációjába, javítsák az uniós joggal kapcsolatos képzést, nyomatékosítsák, hogy az igazságügyi képzésben multidiszciplináris megközelítést kell alkalmazni, valamint nyújtsanak támogatást az Európai Unión kívüli, különösen a nyugat-balkáni igazságszolgáltatási szerveknek.

• A Tanács következtetései az igazságügyi szakemberek képzésének előmozdításáról (2021. március 8.)

Európai Ügyészség

A Bizottság tájékoztatta az igazságügyi minisztereket az Európai Ügyészség (EPPO) létrehozásáról szóló rendelet végrehajtásának aktuális állásáról. A munka több területen is folyamatban van annak érdekében, hogy az EPPO minél hamarabb megkezdhesse működését.

Az elmúlt hónapokban előrelépés történt a delegált európai ügyészek kinevezése terén, több tagállam esetében azonban még mindig nem történt meg a kinevezés. Folyamatban van az EPPO harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatait érintő munka is. Ez magában foglalja egyrészt az EPPO-nak a vonatkozó ENSZ-egyezmények, valamint a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 1959. évi európai egyezmény tekintetében illetékes igazságügyi hatóságként történő bejelentését, másrészt pedig azon harmadik országok azonosítását, amelyekkel az EPPO operatív megállapodásokat köthetne.

• Európai Ügyészség (háttér-információk)