"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A Bizottság 2025. február 26-án terjesztette elő a „Tisztaipar-megállapodás: a versenyképességet és a dekarbonizációt szolgáló közös ütemterv” című közleményét. A miniszterek most a megállapodás környezeti dimenziójáról tárgyaltak.
A miniszterek megvitatták, miként lehetne segíteni az uniós iparágakat abban, hogy megőrizzék versenyképességüket a nettó zéró kibocsátásra való átállás során, és elismerték, hogy a tisztaipar-megállapodás jó alapot jelent a megbeszélésekhez. Több miniszter is rámutatott, hogy ami a kiszámíthatóság biztosítását illeti, kapcsolat áll fenn a tisztaipar-megállapodás és a 2040-re elérendő éghajlat-politikai cél meghatározása között. A miniszterek elismerték, hogy megfelelő finanszírozásra van szükség, de számos kérdés merült fel a tervezett Ipari Dekarbonizációs Bankkal kapcsolatban. Néhány miniszter hangsúlyozta, hogy biztosítani kell az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus hatékonyságát. A miniszterek többsége üdvözölte, hogy a körforgásos gazdaság kulcsszerepet kapott a dekarbonizáció előmozdításában.
Mindannyian egyetértünk abban, hogy Európának hatékony eszközökre van szüksége az európai ipar dekarbonizációjának támogatásához. A tisztaipar-megállapodás ösztönzőleg hathat az EU versenyképességére, miközben előmozdítja a tiszta technológiát és a körforgásos gazdaságot. A mai megbeszélés döntő fontosságú volt azon kezdeményezések azonosításában, amelyek révén a dekarbonizáció Európa-szerte a növekedés erőteljes hajtóerejévé válhat a vállalkozások számára.
Paulina Hennig-Kloska, Lengyelország klímaügyi és környezetvédelmi minisztere
A miniszterek véleménycserét tartottak a globális környezetvédelmi politikákról. A megbeszélésen részt vett Inger Andersen, az ENSZ főtitkárhelyettese is, aki egyúttal az ENSZ Környezetvédelmi Programjának ügyvezető igazgatója.
A miniszterek megvitatták, hogyan lehetne támogatni a hatékony környezetvédelmi együttműködést a többoldalú megállapodások végrehajtásának javítása érdekében. Véleményt cseréltek továbbá arról is, miként lehetne a legjobban hozzájárulni ahhoz, hogy eredményesen záruljanak a műanyagokról szóló globális szerződésről folytatott tárgyalások.
Az elnökség és a Bizottság beszámolt a Biológiai Sokféleség Egyezmény Felei Konferenciájának 2025 februárjában Rómában, a korábbi ülésszak (COP16) folytatásaként tartott ülésszakáról és annak eredményeiről. A COP16 legfontosabb eredményei közé tartozik, hogy sikerült döntést hozni egyrészt arról, hogy minden forrásból finanszírozást mozgósítanak a biológiai sokféleség globális finanszírozási hiányának 2030-ig történő megszüntetése érdekében, másrészt pedig azokról az intézkedésekről, amelyek a biológiai sokféleségre vonatkozó globális keret és az abban foglalt célok és célértékek végrehajtásának nyomon követésére irányulnak.
Szvitlana Hrincsuk, Ukrajna környezetvédelmi és természeti erőforrásokért felelős minisztere tájékoztatta a tagállamok minisztereit az Ukrajna elleni orosz agresszió környezeti hatásairól. A környezetvédelmi miniszterek elismerték azt a pusztító helyzetet, amellyel az ukrán nép és a természet szembesül, és elkötelezték magukat amellett, hogy az elkövetkező években kollektíven munkálkodnak a szennyeződésmentesítésen és az egészséges környezet helyreállításán Ukrajnában.
Franciaország információkat osztott meg a miniszterekkel azokról a mechanizmusokról, amelyek az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben a kibocsátási egységek árának stabilizálását szolgálják.
Olaszország, Franciaország és Szlovákia felhívta a figyelmet arra, hogy egy versenyképes és dekarbonizált uniós ipar érdekében hatékonyabbá kell tenni az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust.
Csehország kérésére – Franciaország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia támogatásával – az ülés keretében foglalkoztak az országhatárokat átlépő hulladékszállítás kérdésével, valamint azzal, hogy miként lehetne javítani az információk hozzáférhetőségét az illetékes hatóságok és az ellenőrző szervek számára, többek között illegális hulladékszállítás esetén.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
Szlovénia napirendi pont keretében foglalkozni kívánt a regionális óceán- és tengerpolitikai irányítási erőfeszítésekkel, valamint a Földközi-tenger tengeri környezetének és partvidékének védelméről szóló Barcelonai Egyezménnyel kapcsolatos közelmúltbeli fejleményekkel.
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
A környezetvédelmi miniszterek nem hivatalosan megvitatták a mezőgazdaságra és az élelmiszer-ágazatra vonatkozó jövőképről szóló közelmúltbeli bizottsági közlemény környezeti dimenzióját. Véleményt cseréltek arról, hogy miként lehetne támogatást és ösztönzőket nyújtani a mezőgazdasági termelőknek a talaj, a víz, a levegő, valamint a természet és a biológiai sokféleség védelme terén. Kitértek arra a szerepre is, amelyet a mezőgazdaság és az erdészet a biogazdaságban betölt.
