"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A tagállamok környezetvédelmi miniszterei az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek 29. Konferenciájára (COP29) készülve következtetéseket hagytak jóvá. A COP29-nek Baku (Azerbajdzsán) ad majd otthont 2024. november 11. és 22. között.
A miniszterek egyetértettek abban, hogy az éghajlatváltozás egzisztenciális fenyegetést jelent az emberiségre, az ökoszisztémákra és a biológiai sokféleségre, valamint a békére és a biztonságra nézve.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 29. éghajlatváltozási konferenciáján (COP29) az EU támogatni fogja a klímafinanszírozásra vonatkozó hatékony, elérhető és ambiciózus globális cél meghatározását. Emellett az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén ambiciózus terveket sürget majd annak érdekében, hogy a globális felmelegedés 1,5 C-ra való korlátozására irányuló célt elérhető közelségben lehessen tartani.
A következtetések uniós országok közötti konszenzuson alapuló ambiciózus, ugyanakkor kiegyensúlyozott szövege képezi majd az EU bakui ütemtervét. Az EU továbbra is vezető szerepet fog játszani a globális felmelegedés korlátozására irányuló nemzetközi erőfeszítések terén, és a kiszolgáltatott helyzetben lévő országokkal és közösségekkel vállalt szolidaritásra sürget ebben a kollektív küzdelemben, mert az éghajlatváltozás egyetlen országot, területet vagy régiót sem kímél.
Raisz Anikó, Magyarország környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára
A miniszterek következtetéseket hagytak jóvá a Biológiai Sokféleség Egyezmény Feleinek 16. Konferenciájára (COP16) is, amelyre Cali városában (Kolumbia) kerül majd sor 2024. október 21. és november 1. között.
Következtetéseiben a Tanács újólag megerősíti a biológiai sokféleségre vonatkozó kunming-montreali globális keret jegyében 2022-ben tett azon kötelezettségvállalást, hogy 2030-ra bolygónkon védelemben részesüljön a természet harmada, hogy ezáltal a természet az emberek és a bolygó javát szolgáló helyreállási pályára kerüljön.
A miniszterek egyetértettek abban, hogy a biológiai sokféleség folyamatos csökkenése globális és egzisztenciális fenyegetést jelent az emberiségre nézve. Ahhoz, hogy választ tudjunk adni erre a kihívásra, átalakító erejű változásra van szükség. Ennek fényében a Tanács hangsúlyozza, hogy sürgető szükség van a biológiai sokféleségre vonatkozó globális keret teljes körű és hatékony végrehajtására.
A miniszterek újólag megerősítették aziránti elkötelezettségüket, hogy előmozdítsák az erőforrásmozgósítást, és véglegesítsék azt a többoldalú mechanizmust, amely a genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációk használatából származó hasznok igazságos és méltányos megosztására szolgál.
Két évvel ezelőtt megállapodtunk arról, hogy 2030-ra védelemben részesítjük bolygónk szárazföldjeinek, vizeinek és tengereinek harmadát. Ezt csak akkor tudjuk megvalósítani, ha gyorsan cselekszünk. Az előrehaladást pedig hatékony nyomon követés révén alaposan mérnünk kell. Emellett minden szakpolitikai területen és minden ágazatban érvényre kell juttatnunk a biológiai sokféleség szempontját, hiszen legyen szó akár gyógyszerekről, akár energiáról, akár tiszta levegőről és vízről, a biodiverzitás jövőnk záloga, és védelmet kínál a természeti katasztrófákkal szemben.
Az uniós környezetvédelmi miniszterek a kormányközi tárgyalóbizottság 5. ülésére (INC-5) történő felkészülés jegyében is véleményt cseréltek. Az említett ülésre 2024. november 25. és december 1. között Puszanban (Koreai Köztársaság) kerül majd sor. A tárgyalóbizottságot az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlése azzal a feladattal bízta meg, hogy dolgozzon ki jogilag kötelező erejű nemzetközi eszközt a műanyagszennyezés témájában.
A miniszterek politikai iránymutatást nyújtottak a magyar elnökségnek, és meghatározták az ahhoz vezető utat, hogy az INC-5 keretében sikeres, ambiciózus és hatékony szerződést lehessen elfogadni. Ennek során a miniszterek feltérképezték, mely területeken mutatkozik rugalmasság, illetve közelíthetők az álláspontok ahhoz, hogy egy hatékony, a műanyagszennyezés elleni küzdelem terén megfelelő ambíciószintet fenntartó, ugyanakkor reális megközelítésen alapuló szerződés jöjjön létre.
A vegyi anyagokra vonatkozó uniós stratégia
A magyar elnökség által készített háttéranyag, valamint a Bizottság tájékoztatója alapján a miniszterek áttekintették a vegyi anyagokra vonatkozó uniós stratégia végrehajtását, és iránymutatást nyújtottak a következő lépésekhez. A miniszterek hangsúlyozták: a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia – az emberi egészség és a környezet védelme érdekében – kiemelt helyet foglal el a következő politikai ciklus politikai napirendjén.
Az ülés résztvevői szorgalmazták a Tanács előtt álló munkálatoknak, így többek között a REACH-rendelet felülvizsgálatának mielőbbi végrehajtását, foglalkoztak az „örök vegyi anyagok” (elsősorban PFA-anyagok) jelentette kihívásokkal, megvitatták, hogyan lehetne javítani az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) irányítását és finanszírozását, valamint mielőbb végrehajtani a vegyi anyagokra vonatkozó stratégiát. Több miniszter is utalt arra, hogy be kell tiltani a veszélyes vegyi anyagok kivitelét.
A vegyi anyagokra vonatkozó uniós stratégia egy fenntarthatóbb és toxikus anyagoktól mentes környezetért (Infografika)
Egyéb
Az „Egyéb” napirendi pont keretében az elnökség és a Bizottság beszámolt a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság 2024. szeptember 23. és 27. között Limában (Peru) tartott 69. ülésének (IWC 69) eredményeiről.
Nem hivatalos munkaebéd: középpontban a Draghi-jelentés
A munkaebéd keretében a miniszterek megvitatták a Draghi-jelentés éghajlat-politikai és környezetvédelmi politikai vonatkozásait.
Véleménycserét folytattak arról, hogy a jelentésben foglalt ajánlások miként járulnának hozzá a legjobban az EU dekarbonizációs célkitűzéseinek teljesítéséhez. Azt is megvitatták, hogy a jelentés hogyan segítheti elő az EU jövőbeli szakpolitikáinak – többek között a 2040-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat-politikai keretnek – és a körforgásosságnak a kialakítását.
A Tanács a fentieken túl vita nélkül elfogadta a jogalkotási és a nem jogalkotási „A” napirendi pontok jegyzékeiben szereplő napirendi pontokat, köztük a levegőminőségről szóló irányelvet, valamint az elsivatagosodásról, a talajdegradációról és az aszályról szóló tanácsi következtetéseket.
Az üléshez kapcsolódó dokumentumok
Előkészítő dokumentumok
Ez a tartalom jelenleg csak az alábbi nyelv(ek)en érhető el:
