"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A védelmi formációban ülésező Külügyek Tanácsa megbeszélést folytatott az Ukrajnának nyújtott uniós támogatásról, különös tekintettel a helyben tapasztalható helyzetre.
A főképviselő tájékoztatta az uniós védelmi minisztereket az EU Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziójának (EUMAM) munkájáról, amely június közepéig több mint 20 000 ukrán katonát képez majd ki, és várhatóan 2023 vége előtt eléri a 30 000 fős célt.
Tájékoztatta továbbá a Tanácsot az Európai Békekeret keretében az EU által Ukrajnának juttatott támogatásról, amely jelenleg 5,6 milliárd EUR-t tesz ki, és arra ösztönözte az uniós tagállamokat, hogy csaknem 10 milliárd EUR összértékben szállítsanak katonai felszereléseket.
Ezzel összefüggésben jelenleg is folynak a megbeszélések az Európai Békekeret keretében nyújtandó, 500 millió EUR összegű 8. támogatási csomagról. Ez az új csomag szükségessé fogja tenni az Európai Békekeret második, 3,5 milliárd EUR összegű kiegészítését, amelynek célja, hogy garantálja Ukrajna folyamatos támogatását, ugyanakkor pedig megőrizze az Európai Békekeret globális törekvéseit.
A március 20-án bejelentett háromutas lőszercsomagot illetően a Tanács már megállapodásra jutott 2 milliárd EUR összegről a tüzérségi fegyverek és rakéták szállításának és közös beszerzésének támogatására annak a célkitűzésnek a keretében, hogy az elkövetkező tizenkét hónapon belül egymillió darab tüzérségi lőszert szállítsunk Ukrajnának.
A csomag első eleme keretében az EU arra kéri a tagállamokat, hogy a meglévő készletekből bocsássanak rendelkezésre lőszereket és rakétákat, vagy pedig alakítsák át a meglévő megrendelések prioritási sorrendjét annak érdekében, hogy ne kelljen megvárni, amíg több lőszert állítanak elő.
A mai napon bejelenthetem, hogy ennek az első elemnek köszönhetően a tagállamok 220 000 darab különböző kaliberű tüzérségi lőszert és 1300 rakétát bocsátottak rendelkezésre. Az első elem május 31-ig tart, és hiszem, hogy el fogjuk érni a célunkat. A tagállamoknak júliusig kell nyilatkozniuk a tüzérségi lőszerek és rakéták szállításáról.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
Ami a második elemet, azaz az európai védelmi ipartól és Norvégiától történő közös lőszerbeszerzést illeti, az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) projektjéhez csatlakozott 24 ország közül 8 megerősítette azon szándékát, hogy 155 mm-es kaliberű lőszert vásároljon az EDA-n keresztül. Ezzel párhuzamosan kiegészítő jellegű vezetőnemzet-projektek is folyamatban vannak, elsősorban Franciaország és Németország irányítása mellett.
Ami a harmadik elemet, azaz az európai védelmi ipar termelési kapacitásának növelését illeti, a Bizottság nemrégiben előterjesztette a lőszergyártás támogatásáról szóló jogszabályra – az úgynevezett ASAP-rendeletre – irányuló javaslatot.
Aktuális ügyek
Az „Aktuális ügyek” napirendi pont keretében az uniós védelmi miniszterek általánosságban megvitatták az EU közös biztonság- és védelempolitikai (KBVP) szerepvállalását.
A miniszterek először az EU új nigeri katonai partnerségi missziójával foglalkoztak, amely a nigeri fegyveres erők logisztikáját és kommunikációját támogatja, és hamarosan kiegészítésre kerülhet az Európai Békekeretből származó 65 millió EUR összegű javasolt támogatással.
Ezt követően a főképviselő azt javasolta a minisztereknek, hogy működjenek együtt a Guineai-öböl part menti államaival annak megakadályozása érdekében, hogy a terrorfenyegetés átterjedjen a Száhel-övezetből Benin, Elefántcsontpart, Ghána és Togo északi régióira.
Végezetül a Tanács megvitatta a gyorstelepítésű kapacitás megvalósításának fontosságát annak érdekében, hogy az elérje azt a célját, hogy 2025-re teljes mértékben működőképessé váljon.
Nem hivatalos munkaebéd Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral
A miniszterek munkaebéd keretében nem hivatalos véleménycserét folytattak Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral olyan stratégiai területekről, mint a kibertér, a világűr és a tenger, valamint az e területeket érintő fenyegetésekről folytatott NATO-együttműködésről.
A Tanácsi következtetései és egyéb határozatok
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá az EU kibervédelmi politikájáról.
A Tanács emellett elfogadott két határozatot, amelyekben megerősítette Dánia részvételét az állandó strukturált együttműködésben (PESCO), és 11 új projektet vett fel a 2017 decembere óta kidolgozott meglévő PESCO-projektek listájára.
Az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) miniszteri irányítóbizottsága a Tanács ülését megelőzően ülésezett.
A miniszterek véleménycserét folytattak az ukrajnai háborúnak a képességekre gyakorolt hatásairól, tekintettel az uniós képességfejlesztési prioritások közelgő, 2023. novemberben esedékes felülvizsgálatára.
A főképviselő tájékoztatta továbbá a minisztereket az Európai Védelmi Ügynökség és az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma közötti igazgatási megállapodás aláírásáról, valamint az európai védelmi innovációs napok második alkalommal történő megrendezéséről, amelyre 2023. május 31. és június 1. között kerül sor Brüsszelben.
A mai napon bejelenthetem, hogy ennek az első elemnek köszönhetően a tagállamok 220 000 darab különböző kaliberű tüzérségi lőszert és 1300 rakétát bocsátottak rendelkezésre. Az első elem május 31-ig tart, és hiszem, hogy el fogjuk érni a célunkat. A tagállamoknak júliusig kell nyilatkozniuk a tüzérségi lőszerek és rakéták szállításáról.