"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A Külügyek Tanácsa véleménycserét tartott az Ukrajna elleni orosz agresszióról.
A tanácsi megbeszélés kezdetén az uniós tagállamok miniszterei értékelték a legfrissebb oroszországi fejleményeket a Wagner Csoport lázadásával kapcsolatban.
A helyzet továbbra is összetett és kiszámíthatatlan. Továbbra is éberek maradunk és elkötelezettek vagyunk a partnereinkkel, a 27 tagállammal és a szomszédos országokkal való erőteljes koordináció iránt. Ezek az események igazolták, hogy mind az orosz állam, mind Putyin elnök személyes hitelessége meggyengült. A politikai rendszeren repedések mutatkoznak. Oroszországra veszélyként tekintettünk, mivel fenyegetést jelentett, és mivel megvan az ereje és a képessége arra, hogy lerohanja békés szomszédait – amint ezt meg is tette. A kockázat forrását jelenleg e nukleáris nagyhatalom belső politikai instabilitása és belső gyengeségei jelentik. Ezért Ukrajna támogatásának folytatása fontosabb, mint valaha.
Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő
Ezt követően Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter videokonferencia keretében szólt a tagállamok minisztereihez, és tájékoztatta őket a legfrissebb helyszíni fejleményekről, valamint Ukrajna rövid és hosszú távú katonai prioritásairól és szükségleteiről.
A tagállamok miniszterei újólag megerősítették az EU elkötelezettségét Ukrajnának az ellentámadás során történő támogatása mellett, mind a felszerelés, mind a képzés tekintetében. Ez utóbbival kapcsolatban a főképviselő arról tájékoztatta a Tanácsot, hogy az Európai Unió Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziója (EUMAM Ukrajna) keretében már kiképeztek 24 000 ukrán katonát, ami lehetővé teszi, hogy az EU jóval 2023 vége előtt elérje a 30 000 fős kitűzött célt.
A Tanács megállapodott az Európai Békekeret összegének 3,5 milliárd EUR-val történő növeléséről az eszköz hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságának és kiszámíthatóságának biztosítása, valamint Ukrajna további támogatása érdekében, a Békekeret globális földrajzi hatályának megőrzése mellett.
Végezetül a Tanács megbeszélést folytatott azokról a globális kapcsolatteremtési erőfeszítésekről, amelyeket az Unió annak érdekében tesz, hogy elősegítse az átfogó, igazságos és tartós, az ENSZ Alapokmányának elveivel összhangban álló ukrajnai békére irányuló terveket.
Az EU kapcsolatai Latin-Amerikával és a Karib-térséggel
A Külügyek Tanácsa – a július 17–18-án Brüsszelben tartandó EU–CELAC csúcstalálkozó előkészítéseként – megbeszélést folytatott az EU Latin-Amerikával és a Karib-térséggel fennálló partnerségének megerősítéséről.
Ezen belül is mindenekelőtt a miniszterek véleménycserét tartottak „az EU, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség közötti kapcsolatok új menetrendjéről”, amelyet a Bizottság és a főképviselő 2023. június 7-én terjesztett elő.
Megvitatták továbbá az EU–CELAC csúcstalálkozó prioritásait, illetve azt, hogy a csúcstalálkozó hogyan válhatna az EU, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség közötti kapcsolatok átfogó menetrendje pozitív átalakításának katalizátorává.
Az EU – a közös érdekű területeken végzendő intézkedések nyomon követésének és végrehajtásának biztosítása érdekében – a rendszeres és strukturált biregionális párbeszéd megteremtésén fog munkálkodni.
Digitális diplomácia
A Tanács megtartotta éves megbeszélését a digitális diplomáciáról, és következtetéseket hagyott jóvá a témában.
Az uniós miniszterek egyetértettek abban, hogy az EU-nak központi szerepet kell betöltenie a kritikus technológiákra vonatkozó globális digitális szabálykönyv alakításában – az általános adatvédelmi rendelettől kezdve egészen a mesterséges intelligenciáig –, és hogy vezető technológiai hatalomként is központi szerepet kell játszania.
Emellett az EU-nak fel kell használnia az „Európa együtt” megközelítését arra, hogy jobban meg tudja védeni az emberközpontú digitális modelljét azokban az esetekben, amikor a digitális szabályokról multilaterális testületekben – például az ENSZ-ben, az ITU-ban, az UNESCO-ban és az OECD-ben – döntenek.
Az EU megbízható partnerekkel kíván együttműködni, és az uniós modell szabályozási konvergencia és kapacitásépítés révén történő előmozdítását a digitális infrastruktúrába irányuló beruházással és a digitális egyenlőtlenségek elleni küzdelemmel akarja ötvözni. A Global Gateway stratégia kulcsfontosságú eszközt fog jelenteni e tekintetben.
A Külügyek Tanácsa véleménycserét folytatott a Belgrád és Pristina közötti párbeszédről. A főképviselő tájékoztatta az uniós minisztereket az Aleksandar Vučić szerb elnökkel és Albin Kurti koszovói* miniszterelnökkel június 22-én Brüsszelben tartott találkozóiról, amelyek célja az volt, hogy sikerüljön megoldást találni a jelenlegi válságra. A tagállamok hangsúlyozták, hogy mély aggodalommal figyelik a Koszovó északi részén tapasztalható folytatódó feszültségeket, és felhívták a figyelmet annak fontosságára, hogy a felek a június 3-i uniós nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően haladéktalanul kezdjék meg a dezeszkalációt.
Megelégedéssel nyugtáztuk a Belgrádban fogva tartott három koszovói rendőr szabadon bocsátását. A tagállamok – szükség esetén – intézkedéseket fognak hozni az Európai Unió befolyásának növelése és a kapcsolatok normalizálásra irányuló párbeszéd támogatása érdekében. Hangsúlyozni szeretném, hogy mind a négy észak-koszovói településen választásokat kell tartani – mégpedig a koszovói szerbek feltétel nélküli részvételével –, valamint azt is szeretném kiemelni, hogy mindkét félnek késznek kell mutatkoznia arra, hogy végrehajtsa a párbeszéddel kapcsolatos kötelezettségeit. A tagállamok változatlanul készen állnak arra, hogy további intézkedéseket hozzanak, amennyiben nem tapasztalható előrelépés. És joggal hangsúlyozták, hogy az Európai Unió jövőbeli tagjaitól európai viselkedést várunk el.
Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő
* Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244/1999 sz. ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.
A Tanács véleménycserét folytatott Tunéziáról, azt követően, hogy az Európai Bizottság elnöke, valamint az olasz és a holland miniszterelnök a közelmúltban látogatást tett az országban. A miniszterek egyetértettek abban, hogy az EU a továbbiakban is segíteni fogja Tunéziát az országot sújtó nehéz társadalmi és gazdasági helyzet kezelésében. Tunézia stabilitásának biztosítása érdekében az EU átfogó együttműködési csomagot ajánlott fel az országnak, amelyet most a Tanácsnak jóvá kell hagynia.
Végezetül a főképviselő emlékeztetett arra a jelenleg is zajló munkára, amelyet Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az Azerbajdzsán és Örményország közötti kapcsolatok rendezése érdekében végez.
Tanácsi következtetések és egyéb határozatok
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá Szomáliáról, valamint a Római Statútum elfogadásának 25. évfordulója alkalmából a Nemzetközi Büntetőbíróságról.
A Tanács továbbá elfogadta az emberi jogok Iránban történt súlyos megsértéséért felelős személyek elleni korlátozó intézkedések kilencedik csomagját, amellyel további hét személlyel szemben vezetett be szankciókat. A Tanács emellett az EUBAM Líbia, az EU BAM Rafah és az EUPOL COPPS megbízatását meghosszabbító határozatokat is elfogadott.
A helyzet továbbra is összetett és kiszámíthatatlan. Továbbra is éberek maradunk és elkötelezettek vagyunk a partnereinkkel, a 27 tagállammal és a szomszédos országokkal való erőteljes koordináció iránt. Ezek az események igazolták, hogy mind az orosz állam, mind Putyin elnök személyes hitelessége meggyengült. A politikai rendszeren repedések mutatkoznak. Oroszországra veszélyként tekintettünk, mivel fenyegetést jelentett, és mivel megvan az ereje és a képessége arra, hogy lerohanja békés szomszédait – amint ezt meg is tette. A kockázat forrását jelenleg e nukleáris nagyhatalom belső politikai instabilitása és belső gyengeségei jelentik. Ezért Ukrajna támogatásának folytatása fontosabb, mint valaha.