Skip to content
  • Külügyek Tanácsa

Külügyek Tanácsa, 2023. május 22.

Főbb eredmények

Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja

A Külügyek Tanácsa véleménycserét folytatott az Ukrajna elleni orosz agresszióról a folyamatban lévő különböző munkaterületekre összpontosítva, különös tekintettel az Ukrajna védelmére irányuló katonai segítségnyújtás folytatására, valamint az Oroszország elszigetelését célzó intézkedésekre.

Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
Ukrajna védelmének sikere és mértéke nemcsak katonáik és polgáraik rendkívüli bátorságán múlik, hanem a lőszerek és fegyverek szállításának gyorsaságán is. Katonai segítségnyújtásunkat ezért folytatni kell, fokozni kell, és meg kell hosszabbítani. […] A rakományaink szállításában jelentkező minden egyes nap késedelem emberéletekbe kerül.
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője

A főképviselő sürgette a tagállami minisztereket, hogy gyorsítsák fel az Ukrajnának szánt lőszerek szállítását és közös beszerzését, valamint hogy zárják le az Európai Békekeret útján nyújtott támogatás új részletével kapcsolatos munkát.

A Tanács ezt követően tájékoztatást kapott az EU Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziójának (EUMAM) munkájáról, amely teljesítette a 15 000 ukrán katona kiképzésére vonatkozó eredeti célját, és jó úton halad afelé, hogy ezt a számot az év végéig megkétszerezze.

A Tanács kitért a meglévő szankciók megkerülésére összpontosító, tizenegyedik szankciós csomaggal kapcsolatban folyó munkára is, és ezzel összefüggésben David O’Sullivan, az EU szankciókért felelős megbízottja tájékoztatta a minisztereket a harmadik országbeli partnerekkel való együttműködéséről.

Végezetül a Tanács megbeszélést folytatott az elszámoltathatóság kérdéséről és az ukrán békeformuláról.

Afrika szarva

A Külügyek Tanácsa eszmecserét tartott az Afrika szarvára vonatkozó uniós megközelítésről, különös figyelmet fordítva az aggasztó szudáni helyzetre.

A Tanács egyetértett abban, hogy továbbra is a tűzszünet az elsődleges prioritás, és üdvözölte a hétvégén elért és éjszaka hatályba lépő megállapodást, hangsúlyozva, hogy annak végrehajtása kulcsfontosságú.

A miniszterek megerősítették, hogy az EU folytatni fogja az arra irányuló erőfeszítéseit, hogy előmozdítsa a nemzetközi támogatást a konfliktus lezárása érdekében, és támogatni fogja egy szilárd, afrikai vezetésű keret kialakítását, miközben együtt fog működni a partnerekkel a közvetítők megtalálása tekintetében. Ezzel összefüggésben a Tanács megjegyezte, hogy Dzsibuti kulcsszerepet játszik az uniós polgárok Szudánból történő evakuálásában.

Az EU üdvözli, hogy az etiópiai helyzet két évnyi pusztító konfliktus után fokozatosan normalizálódik. Az ellenségeskedések beszüntetéséről szóló megállapodás aláírása fontos lépés afelé, hogy az országban el lehessen érni a békét és a megbékélést. Az EU támogatni fogja ezt a megbékélési folyamatot, amelyhez határozott vezetésre, valamint fenntartható nyomonkövetési mechanizmusra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy mindenki tiszteletben tartsa az ellenségeskedések beszüntetését, és ezzel lehetővé tegye a helyreállítást, az újjáépítést és a megbékélést.

Nyugat-Balkán

Az uniós tagállamok külügyminiszterei véleménycserét tartottak a Nyugat-Balkánról, munkaebéd keretében pedig nem hivatalos megbeszélést folytattak a régió hat országának külügyminisztereivel.

A megbeszélés középpontjában az orosz befolyás állt, amelynek célja a nyugat-balkáni tagjelöltek letérítése európai útjukról.

Üdvözöltük, hogy [a nyugat-balkáni országok közül] néhányan stratégiai és bátor döntést hozva maradéktalanul csatlakoztak külpolitikánkhoz és a szankciókhoz. Emellett jeleztük azok számára, akik még nem maradéktalanul vagy egyáltalán nem csatlakoztak, így különösen Szerbia számára, hogy a szoros kapcsolatok fenntartása Oroszországgal nem egyeztethető össze az uniós csatlakozási folyamattal. Ezenkívül saját nemzeti érdekeit is hátrányosan érinti. Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője

A főképviselő határozott üzenetet küldött a nyugat-balkáni partnereknek arra vonatkozóan, hogy ki kell használniuk a bővítési folyamatban az Ukrajna gyors előrehaladása által teremtett lendületet.

A főképviselő megemlítette továbbá a Belgrád és Pristina közötti párbeszédet, és megerősítette, hogy az EU elvárja mindkét féltől, hogy véget vessenek a feszültségeknek és a kölcsönös provokációknak, valamint hogy teljeskörűen és gyorsan végrehajtsák a kapcsolataik normalizálása felé vezető útról szóló megállapodást.

Aktuális ügyek

A Külügyek Tanácsa véleménycserét tartott Tunéziáról a portugál miniszter beszámolója alapján, aki május 9–10-én a belga miniszterrel együtt a főképviselő nevében Tuniszba látogatott.

A Tanács megbeszélést folytatott továbbá a Közép-Ázsiával fennálló kapcsolatokról és a Szíriáról szóló közelgő brüsszeli konferenciáról.

A Tanácsi következtetései és egyéb határozatok

A Tanács következtetéseket hagyott jóvá a polgári KBVP területére vonatkozó paktumról, valamint a humanitárius segítségnyújtás finanszírozási hiányáról.

A Tanács emellett elindította az EU moldovai köztársasági partnerségi misszióját (EUPM Moldova), továbbá megállapodott az emberi jogok Iránban való megsértése miatti nyolcadik szankciós csomagról.

Az üléshez kapcsolódó dokumentumok

Az ülés nyomán készült dokumentumok

Sajtóközlemények

Sajtóinformációk

Sajtókapcsolat

Ha Ön nem újságíró, kérdésével szíveskedjen a Közönségtájékoztatási Szolgálathoz fordulni.

Akkreditáció és sajtóesemények

Az akkreditációról szóló általános információkat ezen az oldalon találja.

Az Európai Unión kívül tartott nemzetközi csúcstalálkozókra vonatkozó médiaakkreditációt a szervező ország kormányzati hatóságai fogják végezni.

Kövesse munkánkat!

Egyéb ülések: Külügyek Tanácsa

További ülések

Legutóbbi frissítés: 2025. február 5.