"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A Külügyek Tanácsa megbeszélést folytatott az Ukrajna elleni orosz agresszióról, miután Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter videokonferencia útján tájékoztatta az uniós tagállamok külügyminisztereit a legfrissebb helyszíni fejleményekről és Ukrajna legsürgetőbb szükségleteiről.
Az ezt követő, a 27 uniós tagállam miniszterei által tartott megbeszélésen a miniszterek megvitatták, hogy miként lehetne fokozni az Ukrajnának nyújtott uniós katonai támogatást, és megállapodtak az uniós korlátozó intézkedések további hat hónapra, azaz 2025. július 31-ig történő megújításáról, tekintettel arra, hogy az Oroszországi Föderáció továbbra is folytatja az ukrajnai helyzetet destabilizáló tevékenységét.
Európa Kijev vezető nemzetközi adományozója. Eddig összesen több mint 134 milliárd EUR értékben nyújtottunk a részére támogatást. Egyértelmű azonban, hogy Ukrajnának még több támogatásra van szüksége. A frontvonal egyre nyugatabbra kerül, pedig kelet felé kellene tolódnia. Ukrajnának több lőszerre, légvédelemi eszközre és kiképzett katonára van szüksége, ahogyan arra Andrij Szibiha külügyminiszter a mai napon tartott videokonferencia keretében ismét rámutatott. Az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás növelése és az Oroszországgal szembeni szankciók szigorítása ugyanannak az éremnek a két oldalát jelenti. Az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás növelése a saját biztonságunk szempontjából is igen fontos.
Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Külügyek Tanácsának elnöke
Donald Trump elnök beiktatását követően a Külügyek Tanácsa megvitatta az EU és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokat.
A miniszteri megbeszélés célja az volt, hogy a tagállamok közös értelmezést alakítsanak ki a transzatlanti kapcsolatokra vonatkozóan: azonosítsák a kihívásokat, megállapodjanak a prioritásokról, feltérképezzék a pozitív fellépés lehetőségeit, valamint koordinálják a tevékenységeket.
Az ülés végén a főképviselő hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok új kormányzatának politikái jelentős hatást gyakorolnak az Európai Unióra, valamint hogy Európának össze kell zárnia és egységesnek kell maradnia.
Európa nehézsúlyú gazdasági hatalom és geopolitikai partner, az Egyesült Államok pedig a legközelebbi szövetségesünk. Ellenfeleink szorosan együttműködnek egymással, így nekünk is ezt kell tennünk. Ha Európa és Észak-Amerika összefog, azáltal mindkét fél erősebbé és védettebbé válik.
Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Külügyek Tanácsának elnöke
A Külügyek Tanácsa véleménycserét folytatott a Szíriának nyújtott uniós támogatásról és az uniós szankciós keret enyhítéséről.
A mai napon politikai megállapodásra jutottunk arról, hogy megkezdjük a Szíriával szembeni szankciók enyhítését. Ez lendületet adhat a szíriai gazdaságnak, és segítheti az országot a talpraállásban. Bár gyorsan kívánunk haladni, készen állunk arra is, hogy a helyzet romlása esetén visszafordítsuk a folyamatot. Ezzel párhuzamosan pedig fokozni fogjuk a humanitárius segítségnyújtásra és a helyreállításra irányuló erőfeszítéseket.
Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Külügyek Tanácsának elnöke
Az izraeli és gázai helyzetet illetően a Tanács üdvözölte a túszok szabadon bocsátását és a január 15-én bejelentett tűzszünetet.
A főképviselő bejelentette, hogy az EU támogatni fogja a tűzszünet végrehajtását, többek között azáltal, hogy újratelepíti a rafahi uniós polgári missziót a határforgalom-ellenőrzés felügyelete céljából.
A főképviselő bejelentette továbbá, hogy a helyzet megérett arra, hogy 2025-ben összeüljön az EU–Libanon Társulási Tanács.
A miniszteri megbeszélés Iránt is érintette, mivel a tagállamok egyértelművé tették, hogy véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy politikai nyomásgyakorlás céljából külföldi állampolgárokat vesznek őrizetbe az országban.
A Tanács nem hivatalos munkareggeli keretében megbeszélést folytatott a hibrid fenyegetésekről.
Egyre növekszik Oroszország hibrid tevékenységeinek gyakorisága és intenzitása. […] A közelmúltban több olyan incidens is történt a Balti-tengeren, amelynek során jelentős károkat szenvedett a tenger alatti infrastruktúra. Ha nem rettentjük el a potenciális agresszorokat az ilyen cselekményektől, azzal veszélyes jelzést küldünk számukra. A gyengeség ugyanis cselekvésre sarkallja őket. Éppen ezért megerősítjük helyzetismeretünket, felkészültségünket és rezilienciánkat.
Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Külügyek Tanácsának elnöke
A Tanács következtetései és egyéb határozatok
A Tanács következtetéseket hagyott jóvá az ENSZ emberi jogi fórumain 2025-ben képviselendő uniós prioritásokról.
– Peter Sørensent kinevezte az EU Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős különleges képviselőjévé (EUKK) a 2025. február 1-től 2026. február 28-ig tartó időtartamra
