"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A Külügyek Tanácsának ülése, valamint a Külügyek Tanácsának (Védelem) ülése, 2025. május 20.
Főbb eredmények
A Külügyek Tanácsának ülésén Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elnökölt, aki délelőttre az uniós védelmi minisztereket, délutánra pedig az uniós külügyminisztereket hívta össze.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja / az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás
Az uniós védelmi miniszterek Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter videokonferencia keretében tartott beszédét követően, Mark Rutte NATO-főtitkár jelenlétében megbeszélést folytattak az Ukrajnának nyújtott uniós katonai támogatásról.
A megbeszélések középpontjában a következők álltak: az Ukrajna számára nyújtandó biztonsági garanciákhoz való lehetséges uniós hozzájárulás a tettre készek koalíciójának folyamatban lévő erőfeszítéseivel összefüggésben, valamint az Ukrajnának nyújtandó fokozott katonai támogatásra vonatkozó főképviselői kezdeményezés végrehajtása terén elért eredmények, amely kezdeményezés arra irányul, hogy Ukrajna 2025-ben 2 millió darab nagy kaliberű lőszerhez jusson.
Délután egy rövid időre Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter is csatlakozott az uniós külügyminiszterekhez, aki tájékoztatta őket az aktuális diplomáciai fejleményekről, többek között a következő törökországi találkozóról.
A legfontosabb célunk továbbra is a teljes körű és feltétel nélküli tűzszünet. Ebbe Ukrajna már több mint 60 nappal ezelőtt beleegyezett, de Oroszország továbbra is csak taktikázik, és fokozza támadásait, ahelyett, hogy a békére törekedne. Az egyetlen lehetőségünk az, ha nagyobb nyomást gyakorlunk Oroszországra annak érdekében, hogy komoly tárgyalásokba bocsátkozzon.
Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Külügyek Tanácsának elnöke
A Tanács elfogadta a gazdasági és egyéni korlátozó intézkedések 17. csomagját, amely ellehetetleníti, hogy Oroszország hozzáférjen kulcsfontosságú katonai technológiákhoz, és csökkenti az Ukrajna elleni orosz agressziós háborút tápláló energiabevételeket azáltal, hogy erőteljesen célba veszi Oroszország olajszállító tartályhajókból álló „árnyékflottáját”, e hajók üzemeltetőit, valamint egy jelentős orosz olajtermelő vállalatot.
Emellett a Tanács naprakész tájékoztatásban részesült David O’Sullivan, az EU szankciókért felelős megbízottja jóvoltából a szankciókról, Daniel Markić, az Európai Unió Helyzetelemző Központjának (INTCEN) igazgatója révén pedig az uniós szankciók Oroszországra gyakorolt gazdasági hatásáról.
A miniszterek megbeszélést tartottak a védelmi készültségről, mégpedig „Az európai védelemről – Készenlét 2030” című fehér könyv és a ReArm Europe terv végrehajtására összpontosítva.
A miniszterek az Európai Tanács által jóváhagyott kiemelt képességi területekre, valamint arra összpontosítottak, hogyan lehet az ezekkel kapcsolatos prioritásokat olyan konkrét, együttműködésen alapuló projektek révén megvalósítani, amelyek keretében közös közbeszerzést is végeznek.
A főképviselő hangsúlyozta, hogy előrelépést kell elérni júniusig, amikor is mind az Európai Tanács ülésére, mind pedig a NATO csúcstalálkozójára sor kerül majd.
Bejelentette továbbá, hogy a legfeljebb 5000 fős uniós gyorstelepítésű kapacitás mára működőképessé vált, ami jelentős lépést jelent a tekintetben, hogy az EU képes legyen válság esetén gyorsan és határozottan fellépni.
A közel-keleti helyzet, a Szíriában fennálló helyzetet is ideértve
A Külügyek Tanácsa véleménycserét folytatott a Közel-Keletről, tekintettel az izraeli katonai műveletek intenzitásának fokozódására és a gázai humanitárius helyzet drámai romlására.
A főképviselő leszögezte, hogy biztosítani kell a segélyek haladéktalan, akadálytalan és nagy mennyiségben történő beáramlását, és hogy ezt az álláspontot az izraeli fél, az ENSZ és a regionális vezetők felé egyaránt kifejezésre juttatták.
A mai megbeszélésből világosan kiderült, hogy erős többségi támogatás övezi az Izraellel kötött társulási megállapodásunk 2. cikkének felülvizsgálatát. Ezért el fogjuk indítani ezt a felülvizsgálatot, és addig is elvárjuk Izraeltől, hogy lehetővé tegye a humanitárius segítség célba juttatását. Mindennél fontosabb, hogy életeket mentsünk.
Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Külügyek Tanácsának elnöke
Szíriát illetően a főképviselő bejelentette: az uniós miniszterek megállapodtak abban, hogy fel kell oldani az összes gazdasági szankciót, az Aszad-rezsimmel és az emberi jogok megsértésével kapcsolatos szankciók fenntartása mellett. Hangsúlyozta, hogy a döntés visszavonható, és feltételéül szolgál, hogy előrelépésre kerüljön sor.
Csak akkor jöhet létre béke, ha az ország rátér a gazdasági fellendülés útjára. Szíria stabilizálódása pedig mindannyiunk érdeke.
Kaja Kallas, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Külügyek Tanácsának elnöke
A Tanács megvitatta továbbá az északkelet-szíriai Dáis-táborokban és fogdákban fennálló helyzetet, a főképviselő pedig bejelentette, hogy egy 18 millió EUR összegű pénzügyi csomagot fordítanak majd a táborokban uralkodó körülmények javítására.
A főképviselő bejelentette, hogy folyamatban van egy 5,5 millió EUR összegű szerződés előkészítése a Demokráciáért Európai Alapítvánnyal, amely szerződés keretében a Szabad Európa Rádió támogatást fog kapni a munkájához.
A Tanács megállapodott egy széles körű uniós intézkedéscsomagról, amely – három másik szankciórendszer keretében – Oroszország hibrid tevékenységei, az oroszországi emberi jogi jogsértések, valamint tömegoszlató anyagok orosz erők általi, Ukrajnában történő használata ellen irányul.
A Tanács következtetéseket fogadott el Jemenről, amelyekben súlyos aggodalmának ad hangot az országban kialakult helyzet miatt, és megújult lendületet sürget a békére irányuló erőfeszítések terén.
A Tanács határozatot fogadott el, amelyben felhatalmazta az összevont virtuális gyakorlóterekre vonatkozó PESCO-projekt koordinátorát, hogy kérje fel Svájcot az ebben a katonai projektben való részvételre.
A tagállamok védelmi miniszterei az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) irányítóbizottságának keretei között is üléseztek, az ügynökség vezetői tisztét ellátó Kaja Kallas főképviselő elnökletével.
Az uniós védelmi miniszterek jóváhagyták az Európai Védelmi Ügynökség által a védelmi felszerelések rövid távú közös beszerzésére irányuló projektekről, fellépésekről és javaslatokról készített összefoglalót, összhangban azon kiemelt területek kezdeti listájával, amelyek az Európai Tanács 2025. március 6-i következtetéseiben és „Az európai védelemről – Készenlét 2030” című fehér könyvben kerültek megállapításra.
