Skip to content
  • Általános Ügyek Tanácsa

Általános Ügyek Tanácsa, 2024. június 25.

Főbb eredmények

A 7. cikk szerinti, Magyarországra vonatkozó eljárás

A Tanács meghallgatást tartott a 7. cikk (1) bekezdése szerinti, Magyarországra vonatkozó eljárás keretében.

Most került sor hetedik alkalommal Magyarország meghallgatására a 7. cikk szerinti eljárás keretében. A meghallgatás mindazokra a kérdésekre kiterjedt, amelyek szerepeltek az eljárást megindító dokumentumban, azaz az Európai Parlament 2018. szeptemberi, indokolással ellátott javaslatában. A cél az volt, hogy a Tanács képet kapjon az aktuális magyarországi helyzetről.

A megbeszélés középpontjában az alkotmányos rendszer, illetve a fékek és ellensúlyok működése, a korrupció elleni küzdelem, a civil társadalmi tér védelme, a tudományos élet és a tömegtájékoztatás szabadsága, valamint az LMBTIQ-személyek jogainak magyarországi védelme állt.

A jogállamiság és a közös uniós alapértékek tiszteletben tartása elengedhetetlenül fontos az Európai Unió működéséhez. Továbbra is jelentős aggályok fogalmazódnak meg az Európai Parlament indokolással ellátott javaslatában tárgyalt területeken. A 7. cikk lehetővé teszi számunkra, hogy foglalkozzunk ezekkel az aggályokkal. Ezért az ügyet mindaddig napirenden kell tartanunk, amíg megoldás nem születik a lezáratlan kérdések tekintetében.

Hadja Lahbib, Belgium külügyminisztere és Európa-ügyi minisztere

Harmadik országok nevében végzett érdekképviselet

A miniszterek irányadó vitát tartottak a harmadik országok nevében végzett érdekképviselet átláthatóságáról szóló irányelvjavaslatról. A vita arra irányult, hogy a miniszterek számba vegyék a szakértői szinten elért eredményeket, és iránymutatást nyújtsanak a további teendőket illetően.

A megbeszélés során a miniszterek megerősítették: általánosságban támogatják a javasolt irányelv célkitűzéseit és azt, hogy foglalkozni kell a külföldi beavatkozás kérdésével. Egyetértettek abban, hogy a javasolt irányelvben objektív kritériumokon alapuló egyértelmű fogalommeghatározásokra, a megbélyegzés megakadályozása és az alapvető szabadságok védelme érdekében pedig erőteljes biztosítékokra van szükség.

A miniszterek arra is emlékeztettek, hogy a javaslat kizárólag az átláthatóság elérését szolgálja, és hangsúlyozták az adminisztratív terhek minimalizálásának szükségességét. Míg egyes miniszterek azt kérték, hogy az irányelv hatálya minden lobbitevékenységre terjedjen ki, ne csupán a harmadik országok nevében végzett tevékenységekre, mások további hatásvizsgálat elvégzését szorgalmazták a javaslattal kapcsolatban.

Az Európai Tanács júniusi ülése

A miniszterek a következtetések tervezetének megvitatásával folytatták az Európai Tanács 2024. június 27–28-i ülésének előkészítését.

Júniusi ülésükön az uniós vezetők a következő kérdésekkel fognak foglalkozni:

  • Ukrajna
  • Közel-Kelet
  • biztonság és védelem
  • versenyképesség
  • a következő intézményi ciklus
  • egyéb

Európa jövője

Az „Egyéb” napirendi pont keretében az elnökség ismertette a miniszterekkel az Európa jövőjével kapcsolatban a belga elnökség alatt végzett munka terén elért eredményekről szóló jelentését.

Vita nélküli napirendi pontok

A 2021 és 2028 közötti időszakra vonatkozó EGT Finanszírozási Mechanizmus és Norvég Finanszírozási Mechanizmus

A Tanács határozatot fogadott el az Európai Gazdasági Térségre vonatkozó finanszírozási mechanizmusról és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusról szóló, a 2021 és 2028 közötti időszakra vonatkozó megállapodások aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról. A két pénzügyi mechanizmus révén ezek az országok együttesen 3,268 milliárd euróval járulnak majd hozzá az Európai Gazdasági Térségen belüli gazdasági és társadalmi kohézióhoz.

A Tanács emellett elvi megállapodásra jutott a két megállapodás megkötéséről, és úgy határozott, hogy ehhez az Európai Parlament egyetértését kéri.

Az EU nem uniós nyugat-európai országokkal fennálló kapcsolatai

A Tanács következtetéseket hagyott jóvá a homogén kibővített belső piacról és az EU-nak a nem uniós nyugat-európai országokkal és a Feröer szigetekkel fennálló kapcsolatairól.

A következtetésekben, melyek elfogadására jellemzően kétévente kerül sor, a Tanács kiértékeli, hogyan alakulnak az EU által Izlanddal, Liechtensteinnel, Norvégiával, Andorrával, San Marinóval és Monacóval, valamint a Feröer szigetekkel ápolt kapcsolatok. Utóbbi a Dán Királyságon belüli, önkormányzati joggal rendelkező ország, amelyre nem vonatkoznak az uniós szerződések.

Az EU és Ukrajna közötti közös biztonsági kötelezettségvállalások

A Tanács felhatalmazást adott az Európai Unió és Ukrajna közötti közös biztonsági kötelezettségvállalások formájában létrejött, nem kötelező erejű jogi eszköz aláírására.

Az Európai Tanács a 2023. októberi ülésén fogadta el az eredeti megállapodást, amelynek értelmében az EU és tagállamai hosszú távon és a partnerekkel együtt hozzá fognak járulni az Ukrajna felé tett biztonsági kötelezettségvállalásokhoz, így segítve az országot abban, hogy megvédje magát, ellenálljon a destabilizációs erőfeszítéseknek, és elrettentést gyakorolva megakadályozza az agressziós cselekményeket.

Az üléshez kapcsolódó dokumentumok

Az ülés nyomán készült dokumentumok

Sajtóközlemények

Sajtóinformációk

Sajtókapcsolat

Ha Ön nem újságíró, kérdésével szíveskedjen a Közönségtájékoztatási Szolgálathoz fordulni.

Akkreditáció és sajtóesemények

Az akkreditációról szóló általános információkat ezen az oldalon találja.

Az Európai Unión kívül tartott nemzetközi csúcstalálkozókra vonatkozó médiaakkreditációt a szervező ország kormányzati hatóságai fogják végezni.

Kövesse munkánkat!

Egyéb ülések: Általános Ügyek Tanácsa

További ülések

Legutóbbi frissítés: 2025. január 8.