Általános Ügyek Tanácsa (Kohézió), 2024. június 18.

A fő eredmények

A kohéziós politika és az EU 2024–2029-es stratégiai menetrendje

A miniszterek véleménycserét tartottak a kohéziós politika és az Unió 2024–2029-es stratégiai menetrendje közötti kapcsolatról, amely menetrendet az Európai Tanács várhatóan a 2024. június 27–28-i ülésén fogadja el.

A kohéziós politika az évek során fontos szerepet játszott annak elősegítésében, hogy – az uniós régiókban a versenyképességhez, a társadalmi befogadáshoz, a zöld és digitális átálláshoz, valamint az ipari átalakuláshoz hozzájáruló beruházások révén – az EU elérje stratégiai célkitűzéseit. Emellett – amint arra Enrico Letta a „Much more than a market” („Jóval több mint piac”) című jelentésében emlékeztet – megerősítette az egységes piacot és biztosította, hogy abból minden régió előnyt kovácsolhasson.

A miniszterek megvitatták, hogy miként biztosítható az, hogy a kohéziós politika a jövőben is változatlanul hozzá tudjon járulni az EU stratégiai célkitűzéseihez, valamint az, hogy valamennyi régió – sajátosságaival és különbségeivel együtt – részt tudjon venni ebben a folyamatban.

A vita során a felszólalók felvetettek különböző olyan módokat, amelyek révén a kohéziós politika – hosszú távú jellege miatt – továbbra is kezelni tudja azokat a stratégiai kihívásokat, amelyekkel Európa szembesül. Kiemelték, hogy fontos lesz folytatni a versenyképességet és a munkahelyteremtést támogató strukturális intézkedésekbe való beruházásokat, valamint támogatni a régiókat a demográfiai változásokkal, és a zöld és digitális átállással összefüggésben. Néhány felszólaló kiemelte továbbá, hogy támogatni kell a keleti határrégiókat a megváltozott biztonsági környezetben, valamint rávilágított a kohéziós politika és az EU bővítése közötti kapcsolatra.

A miniszterek azt is hangsúlyozták, hogy a kohéziós politikának – amellett, hogy hozzájárul az EU stratégiai célkitűzéseihez – továbbra is teljesítenie kell a Szerződések szerinti elsődleges célkitűzését, azaz a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek csökkentését. E cél elérése érdekében döntő fontosságúnak tartották annak biztosítását, hogy valamennyi régió egyenlő feltételek mellett vehessen részt az EU stratégiai célkitűzéseinek végrehajtásában és részesülhessen e folyamat előnyeiből.

• Háttéranyag a vitához
• Az EU 2024–2029-es stratégiai menetrendje (háttér-információk)

A Tanács következtetései a 9. kohéziós jelentésről

A fentiek mellett a Tanács következtetéseket hagyott jóvá a 9. kohéziós jelentésről szóló, 2024. március 27-én közzétett bizottsági közleményről.

A jelentés a mutatók széles köre alapján elemzi az EU gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának aktuális helyzetét. Kiemeli, hogy az elmúlt évtizedekben az EU számos részén figyelemreméltó felfelé irányuló gazdasági és társadalmi konvergencia valósult meg, ugyanakkor rámutat számos fennmaradó egyenlőtlenségre és kihívásra is.

A Tanács a következtetéseiben nyugtázza a 9. kohéziós jelentésben megfogalmazott megállapításokat, és emlékeztet azokra a különféle strukturális és újonnan felmerülő kihívásokra, amelyeket oly módon kell kezelni, hogy közben el lehessen kerülni az Unión belüli egyenlőtlenségek növekedését. Ezen kihívások közé tartozik a zöld és digitális átállás, az éghajlatváltozás, a migráció, az, hogy a globális verseny összefüggésében biztosítani kell az EU versenyképességét és stratégiai autonómiáját, valamint az EU külső határai mentén kialakult geopolitikai instabilitás. A Tanács különös aggodalmának ad hangot a demográfiai kihívások okán és amiatt, hogy továbbra is jelentős társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek állnak fenn szubnacionális szinten, ahol sok régió szembesül gazdasági stagnálással és fejlődési csapdák létrejöttével. Kiemeli továbbá, hogy a jövőbeli bővítések a kohéziós politikára is hatással lesznek.

Mindezek alapján a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, miként nyújthat a 2027 utáni időszakban testre szabott támogatást a régióknak e kihívások sikeres kezeléséhez, különös tekintettel a zöld, a digitális, az ipari és a demográfiai kihívásokra, valamint a társadalmi-gazdasági fejlettség terén mutatkozó különbségekre.

A Tanács újólag megerősít továbbá több olyan, kulcsfontosságú elvet, amelyet a 2027 utáni időszakban meg kell őrizni a kohéziós politikában, mint például a megosztott irányítás, a többszintű kormányzás, a helyi körülményekből kiinduló megközelítés és a partnerség elvét. Hangsúlyozza azt is, hogy a kohéziós politika végrehajtását tovább kell egyszerűsíteni, valamint hogy középpontba kell helyezni a jó kormányzást és a kapacitásépítést ahhoz, hogy a kohéziós politika a célkitűzéseit a lehető legjobban teljesíthesse.

• A Tanács következtetései a 9. kohéziós jelentésről szóló közleményről
• Kilencedik jelentés a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról (Európai Bizottság) (angol nyelven)

Egyéb

Az „Egyéb” napirendi pont keretében Csehország tájékoztatta a minisztereket a kohéziós politika jövőjéről szóló, 2024. május 14-i együttes nyilatkozatról, amelyről 11, kohéziós politikáért felelős miniszter állapodott meg a prágai ülésükön.

• A kohéziós politikáért felelős miniszterek együttes nyilatkozata, Prága, 2024. május (angol nyelven)

Csehország és Szlovákia továbbá tájékoztatta a minisztereket a szénorientált régiók átalakításának jövőbeli támogatásáról szóló Karlovy Vary-i nyilatkozatról, amelyet 11 uniós tagállam képviselői írtak alá a 2023. június 27–28-án a csehországi Karlovy Vary-ban megrendezett, a szénorientált régiók átalakításával foglalkozó éves politikai párbeszéd alkalmával.

• Karlovy Vary-i nyilatkozat: „A szénorientált régióknak 2027 után is támogatni kell ahhoz, hogy senki ne maradjon hátra!”, 2023. június (angol nyelven)