"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
A magyar elnökség ismertette a 2024. július 1-jétől december 31-ig tartó elnökségének prioritásait.
Elnökségének hat hónapjára Magyarország a következő általános prioritásokat fogalmazta meg:
új európai versenyképességi megállapodás
az európai védelempolitika megerősítése
következetes és érdemeken alapuló bővítéspolitika
az illegális migráció megfékezése
a kohéziós politika jövőjének kialakítása
a gazdaközpontú uniós agrárpolitika
a demográfiai kihívások kezelése
Az Általános Ügyek Tanácsának feladatait illetően az elnökség egyebek mellett a következőkre irányuló munka előmozdítását tervezi: a stratégiai menetrend végrehajtása, jogállamiság, átláthatóság és integritás, demokratikus reziliencia, Európa jövője, bővítés, az antiszemitizmus elleni küzdelem és a zsidó élet előmozdítása, az EU és az Egyesült Királyság közötti kapcsolatok, az EU és Svájc közötti kapcsolatok, társulási megállapodások Andorrával és San Marinóval.
A magyar elnökség egyik legfontosabb prioritásaként tekint az érdemeken alapuló, kiegyensúlyozott és hiteles bővítési politika folytatására. Célunk, hogy lendületet adjunk a Nyugat-Balkán integrációjának, felismerve azt, hogy az EU nem teljes e régió nélkül. Arra számítunk, hogy kézzelfogható eredmények születnek e tagjelölt országok uniós csatlakozásában, továbbá hogy a közelgő EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó és az Európai Politikai Közösség révén tovább mélyül együttműködésünk.
Bóka János, Magyarország európai uniós ügyekért felelős minisztere
A Tanács éves jogállamisági párbeszédének keretében a miniszterek a Bizottság 2024. évi jogállamisági jelentését alapul véve megvitatták, hogy milyen általános jogállamisági fejlemények figyelhetők meg az Unióban.
A miniszterek a jogállamisághoz kapcsolódó négy területet érintettek: az igazságszolgáltatási rendszereket, a korrupcióellenes keretet, a médiapluralizmust és a tömegtájékoztatás szabadságát, valamint a fékekkel és ellensúlyokkal kapcsolatos egyéb intézményi kérdéseket.
A vita során a miniszterek üdvözölték, hogy általánosságban jó eredmények születtek a Bizottság ajánlásainak teljesítése terén. Örömmel fogadták azt is, hogy az idei jelentés egyes tagjelölt országokra is kiterjed. Újólag megerősítették a párbeszéd iránti támogatásukat, mivel az hasznos eszközként mutat utat a tagállami reformok számára. Leszögezték továbbá, hogy a párbeszédet az objektivitás, a megkülönböztetésmentesség és a valamennyi tagállammal szembeni egyenlő bánásmód elvének maradéktalan betartása mellett kell folytatni.
Az Általános Ügyek Tanácsa a novemberi ülésén a tervek szerint országspecifikus megbeszélést tart, amelynek során a Máltán, Hollandiában, Ausztriában és Lengyelországban bekövetkezett fejleményekkel foglalkozik majd.
A miniszterek arról is véleményt cseréltek, hogy milyen általános tendenciák figyelhetők meg a jogállamiság helyzete terén Albániában, Montenegróban, Észak-Macedóniában és Szerbiában. A megbeszélésen az érintett országok miniszterei is részt vettek.
A jogállamiság az uniós tagság egyik alapvető feltételeként központi szerepet játszik a bővítési folyamatban. A Bizottság idei jogállamisági jelentésében első alkalommal szerepelt Albánia, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia is. Ennek oka, hogy e négy tagjelölt ország tette a legnagyobb előrelépést az uniós csatlakozási folyamat során, továbbá hogy a jogállamisággal kapcsolatos felkészültség szintje is esetükben a legmagasabb.
Mindezek alapján a miniszterek a Bizottság 2024. évi jelentésének horizontális fejezetét követve általános véleménycserét tartottak e négy országgal a jogállamiságról. A miniszterek méltatták a négy tagjelölt ország által végrehajtott vagy megkezdett, a jogállamiság megerősítését célzó átfogó reformokat, és ösztönözték őket, hogy az uniós tagságra készülve folytassák a reformtörekvéseket.
A megbeszélés kizárólag az általános jogállamisági tendenciákra terjedt ki, és nem került sor hivatalos következtetések elfogadására a vita végén. Az egyes tagjelölt országok jogállamisági helyzetével kapcsolatos megbeszélések a bővítési folyamat keretében folytatódnak.
A Tanács az annotált napirendtervezet megvitatásával megkezdte az Európai Tanács 2024. október 17–18-i ülésének előkészítését.
Az uniós vezetők az októberi ülésükön foglalkozni fognak Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújával és a közel-keleti helyzettel. Emellett első alkalommal véleményt cserélnek a Mario Draghi által az európai versenyképesség jövőjéről készített jelentésről. Napirendjükön szerepelhet még a migráció, valamint a biztonság és a védelem kérdése.
A 2024. évi európai szemeszter keretében az Európai Tanács felkérést kap majd arra, hogy hagyja jóvá az integrált országspecifikus ajánlásokat.
Az „Egyéb” napirendi pont keretében a vezetők áttekintik majd az Éghajlatváltozási Keretegyezmény Felei 29. Konferenciájának (COP29), valamint a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes felei 16. konferenciájának (COP16) az előkészületeit. Az aktuális eseményektől – például a grúziai és a moldovai helyzettől – függően konkrét külpolitikai kérdésekkel is foglalkozhatnak.
