"Böngészési élményének javítása érdekében sütiket használunk. A szükséges sütik feladata, hogy támogassák a Tanács honlapjának alapvető funkcióit. Az opcionális sütik segítségével anonim és összesített statisztikai kimutatásokat készítünk annak érdekében, hogy a honlap még inkább megfeleljen a felhasználók igényeinek.
Ha honlapunk látogatói hozzájárulnak ehhez, sütiket használunk, hogy összesített, anonim adatokat állítsunk elő böngészési szokásaikról. Ezeknek az adatoknak a segítségével kényelmesebbé igyekszünk tenni a böngészést honlapunkon.
Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács (Távközlés), 2026. június 9.
Főbb eredmények
Az elmúlt hat hónapban jelentős előrelépést tettünk a digitális prioritásaink terén, megerősítve Európa konnektivitását, rezilienciáját, versenyképességét és technológiai szuverenitását. Májusban sikerült megállapodást elérnünk a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályról és a hetedik omnibusz csomagról, fokoztuk a gyermekeknek a mesterséges intelligenciából eredő kockázatokkal szembeni védelmét, és általános megközelítést alakítottunk ki az európai üzleti tárcákról. Emellett előrehaladást értünk el a kiberbiztonsági csomaggal és a digitális hálózatokról szóló jogszabállyal kapcsolatban. Ezek az „Egy Európa, egy piac” ütemterv kulcsfontosságú pilléreit képezik. Bár még van tennivaló előttünk, ezek az eredmények bizonyítják, hogy mi mindent el tudunk érni, ha a tagállamok közös törekvés mentén összefognak.
Nikódimosz Damianú, a Ciprusi Köztársaság kutatási, innovációs és a digitális politikáért felelős helyettes minisztere
Európai üzleti tárcák
A miniszterek tanácsi álláspontot (általános megközelítést) hagytak jóvá az európai üzleti tárcák létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslatról. Az európai üzleti tárca olyan digitális eszköz, amely arra hivatott, hogy Unió-szerte egyszerűsítse és biztonságossá tegye az üzleti interakciókat mind a vállalkozások között, mind pedig a közigazgatási szervekkel.
Az európai digitális személyazonosság (eIDAS2) keretére épülő európai üzleti tárcák lehetővé teszik majd a vállalkozások számára számos olyan művelet digitalizálását, amelyeket jelenleg személyesen kell elvégezni. Harmonizált európai megoldás biztosításával az európai üzleti tárcák a vállalkozások számára biztonságos határokon átnyúló kommunikációt és dokumentumcserét fognak lehetővé tenni.
A digitális hálózatokról szóló jogszabály és a kiberbiztonsági csomag
Az elnökség ismertette mind a digitális hálózatokról szóló rendeletjavaslattal, mind pedig a kiberbiztonsági csomaggal kapcsolatban elért eredményekről szóló jelentést. Az utóbbi csomag legfontosabb eleme a 2. kiberbiztonsági jogszabályról szóló rendeletjavaslat. Mind a két kezdeményezés részét képezi az „Egy Európa, egy piac” ütemtervnek, amely az uniós üzleti környezet valódi, zökkenőmentes egységes piaccá történő átalakítását célozza.
A digitális hálózatokról szóló jogszabály fő célja, hogy támogassa egy szilárd, gyors, biztonságos és élvonalbeli digitális hálózati infrastruktúra fejlesztését, és így lendületet adjon az EU digitális átalakulásának. A javasolt intézkedések célja a határokon átnyúló üzleti tevékenység megkönnyítése és a piaci szereplők ösztönzése az innovációra és a fejlett konnektivitásba való beruházásra, a versenyképesség és a reziliencia megerősítése, valamint az integráltabb egységes piac irányába történő fejlődés.
A miniszterek széles körben üdvözölték a digitális hálózatokról szóló jogszabállyal kapcsolatban elért eredményeket, és támogatásukat fejezték ki annak átfogó célkitűzései iránt, amelyek a következők: az egységes piac megerősítése, a versenyképesség fellendítése, a konnektivitás fokozása, valamint a digitális infrastruktúra rezilienciájának és biztonságának javítása. A javaslatot széles körben szilárd alapnak tekintik a további munkához és az általános megközelítéshez vezető megbeszélések előmozdításához. Ezzel együtt több területen is további pontosításra és finomításra van szükség. A delegációk hangsúlyozták a jogbiztonság biztosításának, a szabályozási eljárások egyszerűsítésének, valamint az eltérő nemzeti körülmények és piaci feltételek figyelembevételének fontosságát, különösen a rézvezetékes hálózatokról az optikai szálas hálózatokra való átállással kapcsolatban.
A megbeszélések annak fontosságára is rávilágítottak, hogy tiszteletben kell tartani a nemzeti hatásköröket, kiváltképpen a rádióspektrum-gazdálkodás és a nemzetbiztonságot érintő kérdések terén, miközben biztosítani kell a javasolt intézkedések gyakorlati és arányos végrehajtását. Egyebek mellett olyan kérdések kapcsán, mint az egységes uniós szintű engedélyezési eljárás, a delegációk további munkát tartanak szükségesnek.
A kiberbiztonsági csomagra vonatkozó javaslat számos kulcsfontosságú politikai prioritás szolgálatában áll – hozzájárul többek között az EU stratégiai autonómiájához (különösen az IKT-ellátási láncra vonatkozó rendelkezésekkel), rezilienciájához (az ENISA megerősítése révén) és az egyszerűsítési menetrendhez (a tanúsítási rendszerek és a NIS 2 irányelv egyes rendelkezéseinek egyszerűsítésével).
A tagállamok széles körben üdvözölték a 2. kiberbiztonsági jogszabályra irányuló javaslatot, és támogatásukat fejezték ki annak átfogó célkitűzései iránt, különös tekintettel az ENISA szerepének megerősítésére a tagállamok közötti operatív együttműködés támogatásában, valamint az EU kiberbiztonsági tanúsítási keretrendszerének észszerűsítésére. A megbeszélések mindazonáltal rávilágítottak arra, hogy több területen is további vizsgálatra és pontosításra van szükség, kiváltképpen, ami az ENISA kibővített operatív feladatait illeti.
A tanúsítási keretrendszer eredményességének és hatékonyságának fokozása érdekében javasolt intézkedéseket a tagállamok általánosságban üdvözölték, hangsúlyozva ugyanakkor annak fontosságát, hogy a tanúsítási folyamat egésze során fenn kell tartani az erőteljes nemzeti részvételt. A tanúsítás önkéntes jellegét szintén széles körben támogatták, mindazonáltal egyes delegációk aggodalmukat fejezték ki bizonyos javasolt határidőkkel kapcsolatban.
A megbízható IKT-ellátási láncok keretéről folytatott megbeszélések során megállapítást nyert, hogy egyértelműbbé kell tenni a kulcsfontosságú IKT-eszközök és a magas kockázatú beszállítók azonosítására szolgáló módszertant és eljárásokat, valamint a javasolt intézkedések hatályát és lehetséges hatásait. A delegációk azt is kiemelték, hogy fontos biztosítani a tagállamoknak a keret végrehajtásába és irányításába történő megfelelő szintű bevonását.
A miniszterek véleménycserét tartottak a következő témában: az EU és az ENSZ Nemzetközi Távközlési Egyesülete (ITU) közötti együttműködés megerősítése az inkluzív, biztonságos és fenntartható digitális transzformáció érdekében. A véleménycserére Doreen Bogdan-Martin ITU-főtitkár jelenlétében került sor.
Az ITU soron következő meghatalmazotti konferenciája meghatározó lesz az ITU politikáit és tevékenységeit illetően a következő négy évben. A konferencián megválasztják a szervezet felső vezetését is, valamint az ITU különböző szerveinek tagjait. A jelenlegi geopolitikai viszonyok ismeretében minden eddiginél nagyobb jelentőséggel bír mind az ITU-hoz kapcsolódó ügyekben folytatott uniós együttműködés, mind a magával az ITU-val való együttműködés megerősítése.
A tagállamok képviselői hozzászólásaikban aláhúzták, hogy fontos megerősíteni az EU és az ITU közötti együttműködést, és következetesen egységes európai álláspontot szorgalmaztak a nemzetközi megbeszéléseken. Több delegáció nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az egységes fellépés növeli az EU befolyását és diplomáciai súlyát, különösen a jelenlegi geopolitikai környezetben.
Széles körű egyetértés mutatkozott abban, hogy át kell hidalni a digitális szakadékot és mindenki számára érdemi konnektivitást kell biztosítani. Az Uniót az ITU kulcsfontosságú partnereként ismerték el a digitális befogadás kiterjesztését célzó kezdeményezések előmozdításában. Egyes tagállamok azt is kiemelték, hogy fontos csökkenteni a digitális ágazat környezeti lábnyomát és erősíteni kell a digitális rezilienciával kapcsolatos együttműködést.
A mesterséges intelligencia (MI) többször is olyan, átalakító hatású technológiaként került megemlítésre, amelynek lehetőségei és kockázatai fokozott nemzetközi együttműködést igényelnek. Számos delegáció hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az MI fejlesztése, irányítása és szabványosítása emberközpontú megközelítés alapján történjen.
Alapvető fontosságúnak tekintették az ITU alapvető szabványosítási megbízatásának megőrzését, és több tagállam is nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a nemzetközi szabványoknak az emberi jogokon és emberközpontú megközelítésen kell alapulniuk. Kiemelték továbbá a digitális kormányzás több érdekelt felet bevonó modelljének értékét is.
Az európai közigazgatások technológiai szuverenitása
A miniszterek véleménycserét tartottak az európai közigazgatások technológiai szuverenitásáról, egyrészt az EU stratégiai autonómiája, másrészt a kritikus területeken fennálló túlzott függőségek csökkentésére irányuló cél összefüggésében.
A tagállamok üdvözölték, hogy az Európai Bizottság a közelmúltban közzétette a technológiai szuverenitásról szóló csomagot. Széles körű egyetértés alakult ki abban, hogy a digitális szuverenitás megerősítéséhez a digitális értéklánc egészében csökkenteni kell a stratégiai függőségeket, megőrizve ugyanakkor a nyitottságot, az innovációt és a tisztességes versenyt.
A delegációk aláhúzták, hogy fontos reziliens, megbízható és hozzáférhető digitális közszolgáltatásokat biztosítani, miközben meg kell őrizni a harmadik országbeli partnerekkel való, egyértelmű feltételek mellett történő együttműködés képességét.
Több tagállam rámutatott arra, hogy a digitális szuverenitás egyszersmind szükségszerűség és a versenyképesség egyik lehetséges motorja, arra helyezve a hangsúlyt, hogy meg kell erősíteni az Uniónak a fejlett technológiák és a biztonságos digitális infrastruktúra fejlesztésére és bevezetésére való képességét.
A tagállamok képviselői hozzászólásaikban kiemelték: a kritikus függőségek, az interoperabilitás, a nyílt szabványok és a hordozhatóság tekintetében kockázatalapú megközelítésre van szükség annak érdekében, hogy meg lehessen előzni a beszállítótól való függést és biztosítani lehessen a közszolgáltatások folytonosságát. Kihangsúlyozták, hogy a közbeszerzés kulcsfontosságú eszközét képezi a szuverén, biztonságos és interoperábilis megoldások iránti kereslet ösztönzésének, amellett, hogy fokozódott a nyílt forráskód használata és a megosztott digitális infrastruktúrával kapcsolatos határokon átnyúló együttműködés. Különös figyelmet fordítottak az érzékeny adatok védelmére, a kritikus fontosságú rendszerek feletti ellenőrzés biztosítására, valamint arra, hogy képessé tegyék a közigazgatási szerveket a digitális megoldások átlátására, ellenőrzésére és – szükség esetén – a helyettesítésükre.
Egyéb
Az „Egyéb” napirendi pont keretében az elnökség tájékoztatta a tagállamokat az aktuális jogalkotási javaslatokról, köztük a digitális omnibusz csomagról és az Európai Versenyképességi Alapról. Az elnökség emellett naprakész tájékoztatást nyújtott a tagállamoknak a kiskorúak online védelmével kapcsolatos erőfeszítésekről.
A Bizottság tájékoztatója – Az Európai Unió nemzetközi digitális stratégiája: az első év mérlege
Luxemburg tájékoztatója – A D9+ miniszteri találkozó eredményei
A soron következő, ír elnökség munkaprogramjának ismertetése
