Irány az 55%!
Az európai klímarendelet jogi kötelezettséggé teszi az EU azon klímacéljának elérését, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse az uniós kibocsátásokat. Az uniós országok új jogszabályokat fogadtak el annak érdekében, hogy elérjék ezt a célt, és 2050-re klímasemlegessé tegyék az EU-t.
Az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag
Az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag olyan jogszabályokból áll, amelyek célja, hogy 2030-ra legalább 55%-kal csökkenjen az üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és az EU elinduljon a 2050-ig elérendő klímasemlegesség felé vezető úton.
A javaslatcsomag:
- méltányos és társadalmilag igazságos átállást biztosít
- fenntartja és megerősíti az innovációt és az uniós ipar versenyképességét, miközben egyenlő versenyfeltételeket teremt a harmadik országok gazdasági szereplőivel szemben
- támogatja az EU vezető szerepét az éghajlatváltozás elleni globális küzdelemben
A Tanács mint társjogalkotó
Az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagot alkotó javaslatokat a Bizottság terjesztette elő, majd azokat az érintett szakpolitikai területekért felelős tanácsi munkacsoportok szakértői vitatták meg.
Ezt követően – a 27 tagállam közötti megállapodások előkészítéseként – az uniós tagállamok állandó képviselői tárgyaltak a javaslatokról a Coreper elnevezésű fórumon. Az uniós tagállamok miniszterei a Tanács különböző formációiban véleménycserét folytattak a javaslatokról, hogy megállapodásra jussanak az egyes javasolt aktusokkal kapcsolatos közös álláspontról.
Ezt követően a Tanács elnöksége a rendes jogalkotási eljárás keretében tárgyalásokat folytatott az Európai Parlamenttel annak érdekében, hogy létrejöjjön a közös megállapodás, és véglegesen el lehessen fogadni a jogalkotási aktusokat.
„Irány az 55%!”: a klímacéloktól az uniós jogszabályokig vezető út (Infografika)
Mit tartalmaz az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag?
Interaktív ikonokból álló ábra. Az egyes képelemekre kattintva az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag javaslatait egyesével, illetve kettesével bemutató infografikákhoz vezető linkek aktiválódnak.
Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer
Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) egy olyan szén-dioxid-piac, amely az energiaigényes iparágak és a villamosenergia-termelő ágazat kibocsátási egységeinek fix összkvótás kereskedési rendszerén alapul. Ez a rendszer az EU fő kibocsátáscsökkentési eszköze.
Az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag célja, hogy megreformálja, és ezáltal ambiciózusabbá tegye az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert. Az új rendelkezések közé tartoznak a következők:
- a rendszer kiterjesztése a tengeri szállításból eredő kibocsátásra
- a kibocsátási egységek gyorsabb csökkentése az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben és a térítésmentes kibocsátási egységek fokozatos megszüntetése egyes ágazatokban
- a nemzetközi légi közlekedésben alkalmazandó kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszer (CORSIA) végrehajtása az EU ETS-en keresztül
- a Modernizációs Alapból és az Innovációs Alapból rendelkezésre álló finanszírozás növelése
- a piaci stabilizációs tartalék felülvizsgálata
Emellett új, önálló kibocsátáskereskedelmi rendszer jön létre az épületekre, a közúti közlekedésre és a további ágazatok üzemanyagaira vonatkozóan.
A Környezetvédelmi Tanács 2022 júniusában általános megközelítést fogadott el az EU ETS felülvizsgálatára vonatkozóan, majd 2022 decemberében a Tanács ideiglenes megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel. E megállapodás értelmében többek között a Bizottság által javasolt 61%-ról 62%-ra emelkedett az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó ágazatokra vonatkozóan 2030-ra kitűzött teljes kibocsátáscsökkentési célérték.
A Tanács és az Európai Parlament 2022 decemberében ideiglenes politikai megállapodásra jutott az EU ETS légiközlekedési ágazatra vonatkozó szabályainak a felülvizsgálatáról is. A megállapodás célja annak biztosítása volt, hogy a légi közlekedés hozzájáruljon a Párizsi Megállapodás szerinti uniós kibocsátáscsökkentési célkitűzésekhez.
A Tanács 2023 márciusában határozatot fogadott el az EU ETS részét képező piaci stabilizációs tartalékról, 2023 áprilisában pedig hivatalosan elfogadta az EU ETS felülvizsgált változatát.
„Irány az 55%!”: az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének reformja (Infografika)
A Tanács 2022 decemberében határozatot fogadott el a CORSIA kibocsátáskompenzációs követelményeiről szóló értesítésről. A CORSIA (a nemzetközi légi közlekedésben alkalmazandó kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszer) a nemzetközi légi közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás ellentételezésére szolgáló globális rendszer, amelyben az uniós tagállamok is részt vesznek.
Szociális Klímaalap
A Szociális Klímaalap célja kezelni az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó új kibocsátáskereskedelmi rendszer társadalmi, valamint az elosztás tekintetében jelentkező hatásait.
A tagállamok által kidolgozandó szociális klímatervek alapján az alap támogatási intézkedéseket és beruházásokat hivatott biztosítani a kedvezményezettek számára, akik nem mások, mint kiszolgáltatott helyzetben lévő
- háztartások
- mikrovállalkozások
- közlekedési felhasználók
Az alapból ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatás is fedezhető. Az alap az uniós költségvetés részét képezi, és külső címzett bevételekből gazdálkodik legfeljebb 65 milliárd EUR összegig.
Az uniós környezetvédelmi miniszterek 2022 júniusában megállapodtak a Tanácsnak a Szociális Klímaalap létrehozására vonatkozó tárgyalási álláspontjáról. A Tanács és az Európai Parlament pedig 2022 decemberében ideiglenes politikai megállapodásra jutott a javaslatról. A Tanács 2023 áprilisában fogadta el az új szabályokat.
„Irány az 55%!” intézkedéscsomag: a leginkább érintett polgárok és vállalkozások támogatására létrehozott alap (Infografika)
Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus
Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) jelenti az EU eszközét arra, hogy megakadályozza a kibocsátásáthelyezést. Ez a rendszer méltányos árat határoz meg arra a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozóan, amely az importáruk gyártása során megy végbe a leginkább karbonintenzív ágazatokban – így a vas- és acélágazatban, valamint a cement-, a műtrágya-, az alumínium-, a villamosenergia- és a hidrogénágazatban –, és tisztább ipari előállítási folyamatokat ösztönöz a nem uniós országokban.
A CBAM létrehozásáról szóló rendeletet a Tanács 2023 áprilisában fogadta el hivatalosan, és az 2026. január 1-jén lépett teljes mértékben működésbe.
A Tanács 2025 szeptemberében az első omnibusz jogalkotási csomag keretében több változtatást fogadott el a CBAM egyszerűsítése és a bürokratikus akadályok csökkentése érdekében. A rendelet 2025. október 20-án lépett hatályba.
Az Európai Bizottság 2025 decemberében további intézkedéseket javasolt az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus megerősítése és kiterjesztése érdekében.
A Tanács 2026. június 12-én elfogadta a javaslatra vonatkozó álláspontját. A Tanács támogatta azt a javaslatot, hogy a CBAM hatálya bizonyos továbbfeldolgozott termékekre is kiterjedjen, és finomította a hatály alá tartozó termékek listáját. Emellett a szabályok kijátszása elleni küzdelmet célzó új intézkedéseket is megtartotta, és pontosította, hogy milyen feltételek mellett lehet – rendkívüli körülmények esetén – ideiglenes mentességeket adni.
- „Irány az 55%!”: a Tanács a 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzések teljesítését célzó kulcsfontosságú jogszabályokat fogadott el (sajtóközlemény, 2023. április 25.)
- A Tanács lépett az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmus megerősítése érdekében (sajtóközlemény, 2026. június 12.)
Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus ismertetése
A tagállamok kibocsátáscsökkentési céljai
A közös kötelezettségvállalási rendelet kötelező éves üvegházhatásúgáz-kibocsátási célokat határoz meg a tagállamok számára azokban az ágazatokban, amelyek nem tartoznak az EU ETS vagy a földhasználatról, a földhasználat-változtatásról és az erdőgazdálkodásról (LULUCF) szóló rendelet hatálya alá. Az említett ágazatok közé tartoznak többek között:
- a közúti és belföldi tengeri szállítás
- az épületek
- a mezőgazdaság
- a hulladékágazat
- a kisipar
Az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag részét képező új szabályok az érintett ágazatokban 2005-höz képest 29%-ról 40%-ra növelik majd az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó, 2030-ra elérendő uniós szintű csökkentési célértéket. Ennek megfelelően a nemzeti célértékeket is aktualizálni fogják.
Az uniós környezetvédelmi miniszterek 2022. június 29-én megállapodtak a Tanácsnak a felülvizsgált szabályokra vonatkozó tárgyalási álláspontjáról. 2022 novemberében a Tanács ideiglenes megállapodásra jutott az Európai Parlamenttel. A Tanács 2023 márciusában fogadta el a rendeletet.
„Irány az 55%!”: a közlekedésből, az épületekből, a mezőgazdaságból és a hulladékgazdálkodásból származó kibocsátás csökkentése (Infografika)
A földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátás és -elnyelés
A földhasználatról, a földhasználat-változtatásról és az erdőgazdálkodásról (LULUCF) szóló rendelet a földhasználati és erdészeti ágazathoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére és az elnyelés növelésére irányuló, kötelező érvényű kötelezettségvállalást ír elő az EU számára. Az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag ambiciózusabb rendelkezéseket tartalmaz.
Az üvegházhatású gázok elnyelése tekintetében az új szabályok 2030-ra legalább 310 millió tonna CO2-egyenértéknek megfelelő, megnövelt uniós szintű célértéket határoznak meg. Az egyes tagállamok számára kötelező nemzeti célokat határoznak meg.
A Környezetvédelmi Tanács 2022. június 29-én általános megközelítést fogadott el a felülvizsgált LULUCF-rendeletre vonatkozóan. 2022 novemberében ideiglenes megállapodás született az Európai Parlamenttel. A Tanács 2023 márciusában fogadta el a rendeletet.
„Irány az 55%!”: a klímacélok elérése a földhasználati és az erdőgazdálkodási ágazatban (Infografika)
CO2-kibocsátási előírások a személygépkocsikra és a kisteherautókra
A személygépkocsik és a kisteherautók az EU teljes szén-dioxid-kibocsátásának 15%-áért felelősek. Az „Irány az 55%!” csomag keretében az EU új szabályokat fogadott el e járművek szén-dioxid-kibocsátására vonatkozóan is.
A rendelet 2030-ra és az azt követő időszakra vonatkozóan az egész EU-ra kiterjedő, fokozatos kibocsátáscsökkentési célértékeket vezet be a személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozóan: ennek keretében az új személygépkocsik és kisteherautók tekintetében 2035-ig 100%-os csökkentési célt irányoz elő.
A Tanács 2022 júniusában elfogadta a javaslatra vonatkozó általános megközelítését. 2022 októberében megállapodás született az Európai Parlamenttel. A Tanács 2023 márciusában fogadta el a rendeletet.
„Irány az 55%!”: miért szigorítja az EU a személygépkocsikra és a kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásokat? (Infografika)
A metánkibocsátás csökkentése az energiaágazatban
A Bizottság 2021. decemberben az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag részeként új uniós szabályokat tartalmazó javaslatot nyújtott be az energiaágazaton belüli metánkibocsátás csökkentésére vonatkozóan.
A Tanács 2022. decemberében megállapodásra jutott a javaslatról (ún. „általános megközelítés”-t alakított ki), majd a Tanács és az Európai Parlament 2023 novemberében ideiglenes megállapodásra jutott a rendeletről. A Tanács 2024 májusában elfogadta az új szabályokat.
A rendelet célja az energiaágazatban történő metánkibocsátás nyomon követése és csökkentése. Ez a jogszabály az első a maga nemében, és kulcsfontosságú éghajlat-politikai hozzájárulást jelent, mivel a szén-dioxid után a metán a második legfontosabb üvegházhatású gáz.
A jogszabály a 2020. évi uniós metánstratégiában meghatározott stratégiai jövőképet követi. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek 2021-ben tartott 26. Konferenciáján az EU az Egyesült Államokkal partnerségben elindította a globális metánkibocsátás csökkentésére vonatkozó kötelezettségvállalást, amelynek keretében több mint 100 ország vállalta, hogy 2030-ig a 2020-as szinthez képest 30%-kal csökkenti metánkibocsátását.
Irány az 55%: a fosszilis tüzelőanyagokból származó metánkibocsátás csökkentése (Infografika)
Fenntartható légijármű-üzemanyagok
A fenntartható légijármű-üzemanyagok (fejlett bioüzemanyagok és e-üzemanyagok) jelentős mértékben csökkenthetik a légi járművek kibocsátását. Ez a potenciál azonban nagyrészt kiaknázatlan, mivel az ilyen üzemanyagok a légiközlekedési ágazat teljes üzemanyag-fogyasztásának csupán 0,05%-át teszik ki.
A „ReFuelEU” légiközlekedési rendelet célja, hogy csökkentse a légiközlekedési ágazat környezeti lábnyomát, és ezzel ez az ágazat is hozzájárulhasson az uniós éghajlat-politikai célok eléréséhez.
A Tanács 2022 júniusában általános megközelítést fogadott el a javaslatról, 2023 áprilisában pedig ideiglenes megállapodás született az Európai Parlamenttel. A Tanács 2023 októberében elfogadta az új rendeletet.
„Irány az 55%!”: a környezetbarátabb üzemanyagok elterjedésének fokozása a légi közlekedésben és a hajózásban (Infografika)
Dekarbonizált üzemanyagok a hajózásban
Az elmúlt években elért eredmények dacára a tengerhasznosítási ágazat továbbra is szinte kizárólag fosszilis tüzelőanyagokat használ, és komoly forrása az üvegházhatású gázok, valamint egyéb káros szennyező anyagok kibocsátásának. A FuelEU Maritime kezdeményezés célja, hogy 2050-ig akár 80%-kal csökkentse a hajók fedélzetén felhasznált energia kibocsátásintenzitását. Az új szabályok előmozdítják a megújuló és alacsony kibocsátású üzemanyagok használatát a hajózásban.
A Tanács 2022 júniusában általános megközelítést fogadott el a javaslatról. A Tanács és a Parlament 2023 márciusában ideiglenes megállapodásra jutott az új szabályokról.
A Tanács 2023 júliusában elfogadta az új szabályokat, és ezzel lezárta a jogalkotási eljárást.
Alternatív üzemanyagok infrastruktúrája
Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájáról szóló rendelet mindenekelőtt azt hivatott biztosítani, hogy megfelelő infrastruktúrahálózat álljon a polgárok és vállalkozások rendelkezésére az alternatív üzemanyaggal működő közúti járművek és hajók villamos energiával vagy más üzemanyaggal történő feltöltéséhez.
Az új szabályoknak köszönhetően jelentősen csökkenhet a közlekedési ágazat szénlábnyoma. A rendelet 2025-re, illetve 2030-ra megvalósítandó célokat rögzít, és ezek értelmében többek között:
- elektromos töltőállomásokat kell létesíteni 60 km-enként a személygépkocsik és kisteherautók számára
- 2030-tól kezdődően személygépkocsikat és tehergépkocsikat egyaránt kiszolgáló hidrogéntöltő állomásokat kell kiépíteni minden városi csomópontban
- az elektromos vagy hidrogén üzemű járművek használói számára lehetővé kell tenni, hogy könnyen tudjanak fizetni az elektromos és egyéb töltőpontokon
A Tanács 2022 júniusában közös álláspontot (általános megközelítést) fogadott el az e rendeletre irányuló bizottsági javaslatról. A Tanács és a Parlament 2023 márciusában ideiglenes megállapodásra jutott a javaslatról.
A Tanács 2023 júliusában elfogadta az új szabályokat.
„Irány az 55%!”: a fenntarthatóbb közlekedésre való áttérés (Infografika)
Megújuló energia
Az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag keretében sor került az uniós megújulóenergia-irányelv módosítására. A módosítás azon cél elérésére irányul, hogy 2030-ra az EU teljes energiafogyasztásában 42,5%-ra emelkedjen a megújuló energia részaránya. Ehhez társul egy további 2,5%-os indikatív kiegészítés, amely lehetővé teheti a 45%-os arány elérését is.
Az irányelv különböző ágazati részcélokat és ágazatokon átívelő intézkedéseket tartalmaz, és különös hangsúlyt helyez azokra az ágazatokra, ahol lassabban halad a megújuló energiaforrások integrálása. Ilyen terület különösen a közlekedés, az épületek és az ipar.
2022. június 27-én az az uniós tagállamok energiaügyi miniszterei megállapodtak közös álláspontjukról a módosított uniós megújulóenergia-irányelvvel kapcsolatban. A Tanács és az Európai Parlament 2023 márciusában ideiglenes politikai megállapodásra jutott. A Tanács 2023 októberében elfogadta az új szabályokat.
„Irány az 55%!”: hogyan kívánja az EU növelni a megújuló energia részarányát? (Infografika)
Energiahatékonyság
A módosított energiahatékonysági irányelv a 2020-ban készített előrejelzésekhez képest uniós szinten 2030-ra 11,7%-kal fogja csökkenteni a végsőenergia-fogyasztást.
Az új szabályok felgyorsítják majd a tagállamok energiahatékonysági erőfeszítéseit, mivel szigorítják az éves energiamegtakarítási kötelezettségeket és csökkentik a középületek energiafogyasztását.
2022. június 27-én a Tanács általános megközelítést fogadott el a javasolt új szabályokra vonatkozóan. A Tanács elnöksége és az Európai Parlament képviseletében tárgyaló felek 2023 márciusában ideiglenes politikai megállapodásra jutottak az irányelv felülvizsgálatáról.
A Tanács 2023 júliusában elfogadta az új irányelvet.
„Irány az 55%!”: hogyan fogja növelni az EU az energiahatékonyságát? (Infografika)
Az épületek energiahatékonysága
Az Unióban az energiafogyasztás 40%-a, valamint az energiával összefüggő közvetlen és közvetett üvegházhatásúgáz-kibocsátás 36%-a az épületek számlájára írható. Az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2024-ben felülvizsgált irányelv azt a célt tűzi ki, hogy 2030-ra jobb legyen az épületek energiahatékonysága az EU-ban, majd azt követően további javulás következzen be.
Az irányelv fő céljai a következők:
- 2030-ra minden új épület kibocsátásmentes épület lesz
- a meglévő épületeket 2050-re kibocsátásmentes épületekké alakítják át
A Tanács keretében ülésező uniós tagállamok 2022 októberében közös álláspontot (ún. általános megközelítést) fogadtak el az ezen irányelv felülvizsgálatára irányuló bizottsági javaslatra vonatkozóan. 2023. december 7-én a Tanács és a Parlament ideiglenes politikai megállapodásra jutott a jogszabályról. A Tanács 2024 áprilisában fogadta el az új szabályokat.
„Irány az 55%!”: környezetbarátabb épületek az EU-ban (Infografika)
A hidrogén- és dekarbonizált gázpiacokra vonatkozó csomag
A hidrogén- és dekarbonizált gázpiacokra vonatkozó csomag célja a gázpiac szénlábnyomának csökkentése. A cél az, hogy a földgázról áttérjünk a megújuló és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázokra, valamint az, hogy 2030-ra és azt követően felgyorsuljon azok elterjedése az EU gázpiacán.
A csomag egy rendeletből és egy irányelvből áll. A két jogszabály meghatározza a megújuló gázokra és a földgázra, valamint a hidrogénre vonatkozó közös belső piaci szabályokat. Céljuk a célzott hidrogéninfrastruktúra és -piacok, valamint az integrált hálózattervezés szabályozási keretének kialakítása. Emellett fogyasztóvédelmi szabályokat határoznak meg, és megerősítik az ellátás biztonságát is.
A Tanács 2023 márciusában alakította ki az Európai Parlamenttel a két javaslatról folytatandó tárgyalásokra vonatkozó álláspontját (az ún. általános megközelítést). A Tanács és a Parlament 2023 decemberében ideiglenes politikai megállapodásra jutott arról a rendeletről, amely közös szabályokat állapít meg a megújuló gázok és a földgáz, valamint a hidrogén belső piacára vonatkozóan. Az irányelvről 2023. november 28-án született ideiglenes megállapodás.
A Tanács 2024 májusában elfogadta a csomagot.
Irány az 55%!: Fosszilis gázok helyett megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok (Infografika)
Energiaadóztatás
Az energiatermékek és a villamos energia adóztatásáról szóló tanácsi irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslat célja:
- összehangolni az energiatermékek és a villamos energia adóztatását az EU környezetvédelmi, valamint energia- és éghajlat-politikájával
- fenntartani és javítani az EU belső piacát az energiatermékek körének és az adómértékek struktúrájának aktualizálása, valamint a tagállami adómentességek és adókedvezmények alkalmazásának észszerűsítése révén
- fenntartani azt a képességet, hogy az adóztatás bevételt generáljon a tagállami költségvetéseknek
A javaslatot a Tanács jelenleg tárgyalja. 2022 decemberében az uniós pénzügyminiszterek irányadó vitát tartottak az energiaadó-irányelv felülvizsgálatáról. A miniszterek 2024 decemberében újabb irányadó vitát tartottak az említett felülvizsgálatról, és üdvözölték az eddig elért eredményeket.
„Irány az 55%!”: hogyan kívánja az EU felülvizsgálni az energiaadóztatást? (Infografika)
Zöldebb mindennapok az EU-ban: a változás 8 módja
Ahhoz, hogy kezelni tudjuk a klímaválságot és egyre kisebb mértékben legyünk ráutalva a – főként az Oroszországból érkező – fosszilis tüzelőanyagokra, kulcsfontosságú, hogy zöldebb életmódra váltsunk. Az EU és 27 tagállama az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag keretében olyan közös új szabályok kialakításán dolgozik, amelyek segítenek csökkenteni az EU szénlábnyomát. Hogyan alakítják majd az új szabályok az életmódunkat, valamint a munkavégzési és utazási szokásainkat? Összeállításunkból megtudhatja, 2030-ban milyen lesz az életünk az Unióban.
További információk
Európai zöld megállapodás
Milyen intézkedéseket hoz az EU az éghajlatváltozás ügyében?
Az éghajlatvédelmi átállás finanszírozása
Legutóbbi frissítés: 2026. június 12.