Skip to content

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus biztosítja, hogy amennyiben az EU-ban értékesítik áruikat, a nem uniós gyártókra ugyanolyan költségek háruljanak a szén-dioxid-kibocsátás tekintetében, mint az uniós gyártókra.

Hogyan igyekszik megakadályozni az EU a kibocsátásáthelyezést?

Az uniós ipari gyártóknak bizonyos ágazatokban szén-dioxid-kibocsátásukat az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) kibocsátási egységeivel kell ellentételezniük. Az EU-n kívüli gyártásra azonban nem vonatkozik az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer. Ebből kifolyólag a karbonintenzív termelés áthelyeződhet a kevésbé szigorú éghajlat-politikát folytató országokba, az importált termékek pedig árelőnyt élvezhetnek a környezet rovására. Ezt a jelenséget hívjuk kibocsátásáthelyezésnek.

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) jelenti az EU eszközét arra, hogy megakadályozza a kibocsátásáthelyezést. Ez a rendszer méltányos árat határoz meg arra a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozóan, amely az importáruk gyártása során megy végbe a leginkább karbonintenzív ágazatokban – így a vas- és acélágazatban, valamint a cement-, a műtrágya-, az alumínium-, a villamosenergia- és a hidrogénágazatban –, és tisztább ipari előállítási folyamatokat ösztönöz a nem uniós országokban.

A CBAM létrehozásáról szóló rendeletet a Tanács 2023 áprilisában fogadta el hivatalosan, és az 2026. január 1-jén lépett teljes mértékben működésbe.

Hogyan működik az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus?

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus előírja az uniós importőrök számára, hogy CBAM-tanúsítványokat vásároljanak, és ezzel fedezzék az abból adódó árkülönbséget, hogy az uniós gyártóknak szén-dioxid-kibocsátásukat ETS kibocsátási egységekkel kell ellentételezniük.

A CBAM és az ETS párhuzamosan működik. Utóbbi célja a kibocsátások csökkentésére ösztönözni a magas kibocsátású uniós iparágakat, a CBAM pedig reprodukálja az ETS hatásait a nem uniós gyártók esetében. A CBAM emellett arra sarkallja a nem uniós országokat, hogy dolgozzanak ki szén-dioxid-árazási politikákat.

 Az illusztráció két egyenlő magasságú érmetornyot ábrázol egy egyensúlyban lévő mérleg két serpenyőjében. Az egyik felett az „Uniós gyártás”, a másik felett az „Unión kívüli gyártás” felirat látható. Az uniós érmetorony felső érméi zöld színűek, mellettük az „ETS kibocsátási egységek” felirat és egy szöveg, amely szerint a gyártóknak ETS kibocsátási egységekkel kell ellentételezniük szén-dioxid-kibocsátásukat. A nem uniós érmetorony felső érméi is zöld színűek, mellettük a „CBAM-tanúsítványok” felirat és egy szöveg, amely szerint az uniós importőröknek CBAM-tanúsítványokat kell vásárolniuk az árkülönbség fedezésére. Az ábra azt mutatja meg, hogy a szén-dioxid-költségek egyensúlyba kerülnek, a gyártási költségek tehát egyenlőek.

Mely termékek tartoznak a mechanizmus hatálya alá?

A CBAM hatálya alá olyan ágazatok tartoznak, amelyek magas szén-dioxid-kibocsátással járnak, és amelyek esetében nagy a kibocsátásáthelyezés kockázata.

Vasat ábrázoló kép.

vas és acél

A cementet ábrázoló kép.

cement

Műtrágyát ábrázoló kép.

műtrágyák

Alumíniumot ábrázoló kép.

alumínium

Villamos energiát illusztráló kép.

villamos energia

A hidrogénfejlesztést illusztráló kép.

hidrogénfejlesztés

A rendelet hatálya bizonyos prekurzorokra és továbbfeldolgozott termékekre is kiterjed (azaz a CBAM hatálya alá tartozó termékek értékláncában feljebb, illetve lejjebb elhelyezkedő termékekre).

A rendelet – jól körülhatárolt módon – a közvetett kibocsátásokra is alkalmazandó.

A mechanizmus megerősítése

A Tanács 2025 szeptemberében az első omnibusz jogalkotási csomag keretében több változtatást fogadott el a CBAM egyszerűsítése és a bürokratikus akadályok csökkentése érdekében. A rendelet 2025. október 20-án lépett hatályba.

Az Európai Bizottság 2025 decemberében további intézkedéseket javasolt az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus megerősítése és kiterjesztése érdekében. A javaslatban szereplő intézkedések célja:

  • kiterjeszteni a CBAM hatályát olyan továbbfeldolgozott termékekre, amelyek nem nyersanyagok, de nagy mennyiségű vasat, acélt vagy alumíniumot tartalmaznak
  • számos olyan, a szabályok kijátszása ellen ható intézkedést bevezetni, amelyek célja a CBAM-rendelet szerinti kötelezettségek megkerülésének megakadályozása
  • javítani a kibocsátások villamos energiához való hozzárendelésére vonatkozó technikai szabályokat a villamosenergia-behozatal dekarbonizációjának ösztönzése céljából

A Tanács 2026. június 12-én elfogadta a javaslatra vonatkozó álláspontját. A Tanács támogatta azt a javaslatot, hogy a CBAM hatálya bizonyos továbbfeldolgozott termékekre is kiterjedjen, és finomította a hatály alá tartozó termékek listáját. Emellett a szabályok kijátszása elleni küzdelmet célzó új intézkedéseket is megtartotta, és pontosította, hogy milyen feltételek mellett lehet – rendkívüli körülmények esetén – ideiglenes mentességeket adni.

Amint az Európai Parlament is elfogadta álláspontját, megkezdődnek a tárgyalások a két intézmény között a jogszabály végleges változatáról.

Legutóbbi frissítés: 2026. június 12.