Skip to content

„Irány az 55%!”: az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének reformja

Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (EU ETS) az EU legfőbb eszköze az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére. A rendszer reformja az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag részét képezi – ez az uniós éghajlat-politikai, energiaügyi és közlekedési jogszabályok felülvizsgálatára és aktualizálására irányuló javaslatcsomag, amely hozzá fog járulni az EU azon klímacéljainak eléréséhez, hogy 2030-ra legalább 55%-kal csökkenjen a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, 2050-re pedig megvalósuljon a klímasemlegesség.

A Tanács és az Európai Parlament 2022 decemberében ideiglenes politikai megállapodásra jutott a kibocsátáskereskedelmi rendszer reformjáról. A Tanács 2023 áprilisában hivatalosan elfogadta az új jogszabályt.

Az infografika ismerteti az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének reformját, a rendszer hatálya alá tartozó ágazatokat, a reform által előidézett változásokat és azt, hogy a rendszer hogyan járul hozzá a klímasemlegességhez.

Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének reformja dióhéjban

Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (EU ETS) a világ egyik legnagyobb szén-dioxid-piaca, és egyben az EU legfőbb eszköze az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére.

  • A rendszer keretében beárazzák a szén-dioxidot. Az EU ETS hatálya alá tartozó szervezeteknek évente ún. „kibocsátási egységeket” kell vásárolniuk az általuk kibocsátott üvegházhatású gázok fejében.
  • Minden évben meghatározzák, hogy az adott évben legfeljebb mennyi kibocsátási egység kerülhet forgalomba. Ez a határérték aztán évről évre csökken. Ez pénzügyi ösztönzőt jelent a vállalatok számára kibocsátásaik csökkentésére.
  • Vannak azonban olyan ágazatok, amelyeket komolyan érint az ún. „kibocsátásáthelyezés”, ezért a versenyképességük támogatása céljából ingyenes kibocsátási egységeket kapnak.

Hogyan járul hozzá az EU ETS a klímasemlegesség eléréséhez?

Az EU ETS az EU teljes kibocsátásának mintegy 40%-át fedi le, és bebizonyosodott, hogy ez a legfőbb eszköz a kibocsátások csökkentésére.

Bevezetése, vagyis 2005 óta a rendszer keretébe tartozó ágazatokban 41%-kal csökkentek az uniós kibocsátások.

A reform eredményeként tovább fognak csökkenni a kibocsátások, és az EU közelebb kerül a klímasemlegességhez.

Melyik ágazatok tartoznak a rendszer keretébe?

Az EU ETS hatálya az alábbi területeken működő, körülbelül 10 000 vállalatra terjed ki:

  • villamosenergia- és hőtermelés
  • energiaigényes iparágak (pl. kőolajfinomítás, acélipar, cement-, üveg- és papírgyártás)
  • kereskedelmi repülés (az Európai Gazdasági Térségen belüli járatok)

Min változtat majd a reform?

  • ambiciózusabb kibocsátáscsökkentési célok
    • új csökkentési cél: 62%
  • az ETS-határérték gyorsabb csökkenése, kevesebb kibocsátási egység a piacon:
    • 117 millió kibocsátási egységgel kevesebb két év alatt
    • évi 4,3%-os csökkentés (2024–2027), majd évi 4,4%-os csökkentés (2028–2030) a jelenlegi 2,2%-os helyett
  • az ETS hatálya alá vonnak új ágazatokat:
    • ki fog terjedni a tengeri közlekedésre (2024 és 2026 közötti fokozatos bevezetéssel)
    • külön új ETS vonatkozik majd az épületek, a közúti közlekedés és az egyéb ágazatokban használt tüzelőanyagok területére
  • bizonyos ágazatokban fokozatosan kivezetik az ingyenes egységeket (az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus bevezetésével párhuzamosan – ez egy olyan szén-dioxid-árazási rendszer, amely az EU-ba importált energiaigényes termékekre vonatkozik, célja pedig a kibocsátásáthelyezés kivédése)
  • az ETS-ágazatok dekarbonizációjának erőteljesebb finanszírozása
    • Modernizációs Alap
    • Innovációs Alap
  • maximum 65 milliárd EUR az épületekre és a közúti közlekedésre, valamint az egyéb ágazatokban használt tüzelőanyagokra kiterjedő javasolt ETS által a szén-dioxid-árazásra gyakorolt hatás ellensúlyozása érdekében
    • az épületekre, a közúti közlekedésre, valamint az egyéb ágazatokban használt tüzelőanyagokra kiosztott kibocsátási egységekből befolyó bevételek egy része a Szociális Klímaalapba kerül majd (amely a legkiszolgáltatottabb helyzetű emberek és vállalkozások védelmét célozza az új ETS-rendszer által a szén-dioxid-árazásra gyakorolt hatással szemben)

Legutóbbi frissítés: 2025. január 31.